Veni

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne" (Tamási Áron)

Sorba rendezték a makedón királysírokat

2008. április 25. 18:04 - veni75




Egy ókori görög sír, amelybe egy korábbi elképzelés szerint Nagy Sándor apját temethették, mást rejthet: oda a kutatók legújabb vizsgálatai szerint az egykori uralkodó féltestvérét, egyben utódját temethették.



 
A szakértők azt a három makedón királyi sírt elemezték, amelyeket 1977-ben Görögország északi részén, Vergina közelében találtak meg. A munkások akkor gazdagon díszített sírokat fedeztek fel, az egyikből egy ezüst fejvédő, egy vassisak és egy szertartási pajzs került elő, több fegyverrel és egy később jogarként azonosított tárggyal.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem ókori történelmi részlegének emeritus professzora, Eugene N. Borza szerint a kutatók akkor azt jelentették be, hogy a sírkamrába II. Fülöpöt, Nagy Sándor i.e. 336-ban meggyilkolt apját temették.

Az eredeti ásatásokat Manolisz Andronikosz, a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem 1992-ben elhunyt régésze vezette. Az általa vezetett kutatócsoport találta meg azt az egyszerű kőládát, az amelyből egy idősebb férfi, egy valamivel fiatalabb nő és egy újszülött maradványait emelték ki. A második sírban két kisebb kamra volt, és onnan egy fiatal nő és egy idősebb férfi maradványai kerültek elő. A harmadik sírban pedig egy fiatal férfi csontjai voltak. A nagyobb sírok arany-, ezüst tárgyakkal, elefántcsont faragványokkal és kerámiákkal illetve fém edényekkel voltak tele. Borza szerint a görögök hatalmas lelkesedéssel fogadták a szenzációs leleteket.

Elmondása szerint ő is azok között volt, akik elfogadták az érvelést, és csak később, a bizonyítékok részletes vizsgálata során kezdett el kételkedni. Felvette a kapcsolatot Olga Palagiával, az Athéni Egyetem művészettörténészével, hogy együtt elemezzék az ott talált leleteket. Ennek során aztán hamar kiderült, hogy a legkorábbi sírmellékletek i.e. 320-ból, azaz egy nemzedékkel Fülöp halála utánról származnak. A festmények és faragványok vizsgálata is ezt igazolta: azok ugyanis inkább a Sándor, mint a Fülöp korában kedvelt stílust képviselték.

Miután ezen aggályok felmerültek, a szakértők az ókori forrásokhoz fordultak, és azokban a korból csak egy hasonló temetkezést találtak: Nagy Sándor testvérét, és egyben utódját, III. Philipposz Arrhideuszt és feleségét Adea Eurydice királynőt temették el ekképpen. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sírban talált tárgyak, a sisak, pajzs és ezüst korona eredetileg egytől-egyig Nagy Sándor tulajdonában lehettek. A férfi féltestvére ugyanis ezekhez a király halála után, hatalmát legitimálandó juthatott hozzá.

Ezzel párhuzamosan megállapították a  többi sír lakójának kilétét is: a legrégibb kamra rejtheti II. Fülöpöt és fiatal feleségét, míg a hármas kamrában eltemetett tinédzser Nagy Sándor fia, az i.e. 310-ben meggyilkolt IV. Alexandrosz csontjait tartalmazhatja.

KORÁBBAN
 

Nagy Sándor sírja nyomában

Kuvaiti szigeten állt Nagy Sándor erődje

Politikai játszma része lett a Nagy Sándor Múzeum

Megtalálták a Nagy Sándor előtti Alexandriát
Szólj hozzá!

Hetvenezer éve majdnem kihaltunk

2008. április 25. 18:03 - veni75

A kihalás szélére került az emberiség mintegy hetvenezer évvel ezelőtt - állítja egy új humángenetikai tanulmány, amely az American Journal of Human Genetics című folyóiratban jelent meg.

 

"A korai emberek aprócska hordáit szétszórták a kegyetlen környezeti viszonyok, hogy aztán visszatérjenek, és benépesítsék a világot. Ez egy valóságos, a génjeinkben megírt eposz" - mondja Spencer Wells, a National Geographic Society tagja, a társaság Genographic nevű programjának igazgatója.

A fenti megállapítást az úgynevezett mitokondriális DNS vizsgálatára alapozták. Ez a sejtek energiaközpontjaiként funkcionáló szervecskéinek saját örökítőanyaga, amely csak anyai ágon öröklődik. Segítségével korábban sikerült megállapítani, hogy az "emberiség ősanyja", a "mitokondriális Éva" Afrikában élt, nagyjából 200 000 éve.

A Homo sapiens Afrikából való kirajzása nagyjából 60-70 ezer éve kezdődött, de "Éva" és a migráció közötti időről keveset tudunk. A kutatás a dél-afrikai khoi és san busman törzsek tagjainak mDNS-ét vizsgálta, mivel ez a nép mintegy 90-150 ezer éve elszakadt az emberiség többi csoportjától. Ennek alapján az izraeli és amerikai szakértőkből álló csoport megállapította, hogy az emberi faj 90-135 ezer éve aprócska populációkra szakadt, talán az akkori rendkívül száraz időszakok miatt.

(MTI)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása