Április 21-éről 22-ére, azaz keddről szerdára virradó éjszaka hullócsillagok láthatók hazánkban a közvilágítástól távolabbi helyszínekről. A Lyridák-meteorraj tagjai hajnalban tűnnek fel az égen, és szerencsés esetben óránként több mint egy tucat hullócsillag figyelhető meg.
A Lyridák-meteorraj egyike a legrégebben ismert meteoráramlatoknak. Legkorábbi feljegyzése i.e. 687-ből származik, amikor kínai megfigyelők feljegyezték a raj hullócsillagait - bár hivatalos felfedezése 1835-ben Dominique Arago francia csillagász nevéhez fűződik.
Később azonosították a meteorraj szülőégitestét, a 415 év keringési idejű Thatcher-üstököst. A kométa útja mentén, főleg pályájának a Naphoz közeli részén járva szórja szét a meteorraj szemcséit a világűrben. Ebbe a szemcsehalmazba fut bele bolygónk minden áprilisban, és a másodpercenként 49 kilométeres sebességgel haladó apró darabok felizzanak a légkörben, fényes tűzcsíkot rajzolva az égre.
Mivel a meteorok látszólag a Lyra (Lant) csillagkép irányából érkeznek, Lyridáknak nevezték el a rajt. A Lyridák maximuma minden év április 22-e környékén tapasztalható. A raj nem ad annyi hullócsillagot, mint a nyári Perseidák vagy az őszi Leonidák - de óránként így is több hullócsillagot láthatnak a türelmes megfigyelők, ha közvilágítástól mentes, a városoktól távoli helyekről kémlelik az égboltot.
A meteorok megfigyelése szabad szemmel végezhető, optikai segédeszköz nem kell hozzá. Bár napközben meleg már az idő, hajnalra erősen lehűlhet a levegő, érdemes tehát meleg ruházatban, esetleg hálózsákkal kiköltözni az ég alá, és türelmesen várni a meteorokat. (Olvassa el az aktuális időjáráselőrejelzést.) Helyezkedjünk el úgy fekve, hogy alátámasztott fejünk körülbelül 50-60 fokkal nézzen a horizont fölé, és ami a legfontosabb: legyünk türelmesek.
forrás:[origo]
----------------------------------------
Szent Lőrinc tüzes könnyei
Óangol egyházi naptárak az augusztusi tömeges csillaghullást „Szent Lőrinc tüzes könnyei”-nek nevezik. E bizonyára népies eredetű elnevezésben egyfelől évezredes megfigyelés tapasztalati tanulsága, másrészt pedig a nép fantáziájának hitregeképző ereje nyilvánul. A tapasztalati tanulság az, hogy az úgynevezett „hulló csillagok” száma az év bizonyos szakaiban jóval meghaladja az átlagot, amely egy-egy helyre nézve a mai, élesebb eszközökkel és éberebb figyelemmel dolgozó észlelés eredménye szerint, óránként nem igen emelkedik ötnél többre.