Bolgár régészek abban reménykednek, hogy sikerül feltárniuk egy teljes trák települést. A 2500 éves maradványok Nova Zagora város közelében, a Blatnica-folyó partján kerültek elő a föld mélyéről. Eddig nagy épületek alapjait tárták fel, valamint a települést körülvevő sáncot, írja a Sofia News Agency [1].
Az archeológusok valaha elraktározott gabona maradványaira bukkantak, de találtak szövőszéket, cserépedényeket, beleértve importtermékeket, az ókori Görögországból származó kerámiatárgyakat. A leletek között bronzból, üvegből és csontból készült díszítések, valamint arany, ezüst és rézötvözet szerepel.
A régészek szerint a legérdekesebb lelet az az Kr. e. V. században vert ezüstpénz, amely a közelben lévő görög városból, a Fekete-tenger partján fekvő Apollóniából (mai Szozopol) származik. Az ezüstpénz azt jelzi, hogy Trákia és a Fekete-tenger partján lévő görög városok között élénk kereskedelem folyt.
[forrás]
Harci szekéren száguldoztak a trákok
Egy ókori trák temetkezés feltárása során 1900 éves, teljes épségben fennmaradt harci szekérre bukkantak a régészek Bulgária délkeleti részén - jelentette be az ásatást irányító régész.















Daniela Agre szerint csapata a Szófiától 290 kilométerre keletre fekvő Boriszovo nevű falu mellett tárta fel a négykerekű, gazdagon díszített harci szekeret. `Ez az első alkalom, amikor Bulgáriában egy teljes épségben fennmaradt harci szekérre bukkantunk` - hangsúlyozta a Bolgár Tudományos Akadémia vezető archeológusa.

Mint hozzátette, a korábbi ásatások során csupán a harci szekerek
egyes elemeit sikerült megtalálni, részben azért, mert az antik
lelőhelyek többségét már réges rég kifosztották. A sírdomb feltárása
során a csapat cserépedényeket, borosflaskákat, valamint más olyan
temetkezési tárgyakat talált, amelyekkel gazdag trák nemeseket volt
szokás ellátni a síron túli életre.
Egy külön gödörben fedezték fel a két hátasló csontvázát - az állatokat
vélhetően a nemesember temetésekor áldozták fel. A csontvázak mellett
jó állapotban lévő bronz- és bőrtárgyakra bukkantak, amelyek
feltehetően lószerszámok lehettek.

A trákok i.e. 4000 és a 6. század között éltek a mai Bulgária, Görögország, Törökország és Románia területén. Bulgáriában mintegy tízezer trák sírdomb található, amelyek közül sok monumentális, kőből épült sírkamrát rejt.
(Múlt-kor/MTI)
Thrakia
Thrakia vagy Trákia (ógörögül Θράκη/Thraké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия/Trakija, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió. Az ókori Thrakia a trákok szállásterülete, az török hódoltság idején Rumélia néven a birodalom egyik közigazgatási egysége volt. Napjainkban Dél-Bulgária egy részét (Észak-Trákia), Görögország északkeleti vidékét (Nyugat-Trákia), illetve Törökország európai területeit (Kelet-Trákia) foglalja magában. Délről az Égei-, keletről a Márvány- és a Fekete-tenger határolja.