Turisztikai központtá alakítják és felújítják a kamalduli szerzetesek 275 éve épült központját az Oroszlány közelében fekvő Majkon - tájékoztatta az MTI-t a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának létesítményfelelős mérnöke.
A beruházásra uniós forrásból érkezett közel 800 millió forint. A felújítás során helyreállítjuk a remeteség jelenleg leromlott központi épületét, közösségi terek kialakítása mellett bemutatjuk a némaságot fogadott, fehércsuhás szerzetesek életét" - mondta el a tavasszal induló beruházásról Hajtun Eszter.
A főépület rekonstrukciója után patikamúzeumot alakítanak ki, ugyanis a kamalduliak saját patikát működtettek és gyógynövények termesztésével foglalkoztak, valamint könyvtárat hoznak létre. A vadászteremben életmódot bemutató kiállítással idézik meg a Dunántúl ezen részét felvirágoztató Esterházyak munkásságát, helyreállítják az elöljáró dísztermét, legfelül pedig szárítópadlást rendeznek be.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom és az a tény, hogy megőrizte a közeli várostól és a közúttól való elzártságát.
Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben 17 cellaházat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki, s a némaságot fogadott, fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták. Akkor a berendezés egy részét elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.