Ha a Medgyessy-kormány 2002-es tervei bejönnek, már legalább harmadik éve eurót használunk. Most azonban még csak készülünk arra, hogy négy-öt év múlva eurónk legyen. Feltéve, hogy akkor lesz még euró: míg az elmúlt hónapokban csak elemzők beszéltek arról, hogy széteshet az egységes eurózóna, a múlt héten már a német kancellár is azt mondta, veszélyben az euró. Mit vezessünk be 2014-ben, ha akkor már nem lesz euró?
Veszélyben az euró – kongatták meg a vészharangot az elmúlt hónapokban piaci szereplők, politikusok, elemzők. Soros György [1]től Angela Merkelig [2] hosszan sorolhatnánk azok neveit, akik szerint a görög állam adósságválságából kialakult krízis európai méretűvé dagadhat [3], szétfeszítheti az uniót, de legalábbis a jelenleg 16, jövő januártól az észtek belépésével tizenhét tagú eurózónát.
A görög válságot a dolgok jelenlegi állása szerint egy olyan gigantikus mentőcsomaggal lehet kezelni, amibe a pénz nagyobb részét az eurózóna jelenlegi tagjai dobják össze. Ez viszont komoly megterhelést jelent ezeknek az államoknak. Részben azért, mert a költségvetésükhöz képest túl nagy terhet ró rájuk a görögmentés – ilyenek például a szlovákok –, részben pedig azért, mert már enélkül is igencsak eladósodtak. Nem csoda tehát, hogy egyfelől Európa-szerte sorra jelentik be a megszorításokat [4], másfelől pedig a piacok igencsak bizalmatlanok [5] lettek az euróval és az eurózónával szemben.
Közben mi 2002 óta folyamatosan négy-öt évnyire vagyunk az euró bevezetésétől, vagyis most éppen 2014 körülre saccoljuk az átállást, Csakhogy meglehet, hogy addigra, mire teljesítjük az uniós pénz átvételéhez szükséges úgynevezett maastrichti feltételeket – amiket az eurózóna-államok többsége sem teljesít –, már nem lesz mit bevezetnünk. Legyünk előrelátók, mondjuk meg most, hogy mire cseréljük a forintunkat, ha megszűnik az euróövezet.
