Újabb ritkaság az Egyetemi Könyvtár kiállításán
tárlat
Az Egyetemi Könyvtár állományának rendezése során nyáron előkerült egy latin nyelvű, eddig ismeretlen beszámoló, amely részletesen leírja Kaspar Peucer wittenbergi matematikus csillagászati megfigyeléseit az 1572-es szupernóváról. Rögzítette továbbá a hozzá kapcsolódó korabeli mítoszt is, miszerint Krisztus utolsó eljövetelét jelentené a csillag fellobbanása. A kézirat megtekinthető a Könyvtár Ég és Föld című kiállításán.Vespucci az Új világrólA tárlat legrégibb darabja Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben készült világkrónikája. Kivételes ritkaságnak számít Amerigo Vespucci 1504-ben nyomtatott műve az Új világ leírásáról.A kiállításon szeptembe 30-ig láthatóak a csillagászat, a térképészet és a földrajztudomány olyan alapvető munkái, mint Kopernikusz 1543-ban kiadott, Az égi pályák körforgásáról címet viselő könyve, illetve Kepler 1606-ban megjelent, Új csillagászat című művének első kiadása.
metro
Az Egyetemi Könyvtár állományának rendezése során nyáron előkerült egy latin nyelvű, eddig ismeretlen beszámoló, amely részletesen leírja Kaspar Peucer wittenbergi matematikus csillagászati megfigyeléseit az 1572-es szupernóváról. Rögzítette továbbá a hozzá kapcsolódó korabeli mítoszt is, miszerint Krisztus utolsó eljövetelét jelentené a csillag fellobbanása. A kézirat megtekinthető a Könyvtár Ég és Föld című kiállításán.Vespucci az Új világrólA tárlat legrégibb darabja Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben készült világkrónikája. Kivételes ritkaságnak számít Amerigo Vespucci 1504-ben nyomtatott műve az Új világ leírásáról.A kiállításon szeptembe 30-ig láthatóak a csillagászat, a térképészet és a földrajztudomány olyan alapvető munkái, mint Kopernikusz 1543-ban kiadott, Az égi pályák körforgásáról címet viselő könyve, illetve Kepler 1606-ban megjelent, Új csillagászat című művének első kiadása.
metro