Van még egy dal mit neked örzök én
a szívem rejtekén.
Van még egy dal, pár kedves szó,
mely eldalolható.

Hogy mondjam el, mit soha nem tudok,
hogy sírjam el, hisz sírni sem tudok.
Van még egy dal a szívemben valahol,
rejtőzve ott lapul és neked őrzöm én,
azt neked őrzöm én.

Oly nagyra nőtt a tegnapunk,
és félve kérdem én, lesz-e még holnapunk,
lesz-e még dal, mely szívemből fakad.
Szorítsd meg kezem, ha éjjel rám szakad.


Fiaink útra kelnek már, útjuk a csillagokba száll,
s mi féltő szemmel nézzük, Istent kérve kérjük,
áldd meg őket, védd meg őket!
S te itt maradsz velem,
ölelj át fogdd a két kezem!