Agócs Zoltán

Híd - mérnöki szerkezet vagy szobor?

I. Bevezetés

Külön öröm és megtisztelés számomra, hogy szűk szakmai területemről előadást tarthatok magyar nyelven Önök és a nagyközönség előtt. A Pozsonyi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán az Acél- és Faszerkezetek Tanszékének vagyok professzora. Előadásaimon hallgatóimnak hangsúlyozni szoktam, hogy az acélszerkezetek, nagy fesztávolságú csarnokok, acélvázas felhőkarcolók, magas tornyok, de főleg az acélszerkezetű hidak az adott ország életszínvonalát tükrözik. Ezen belül a kötélszerkezetek megléte pedig a legmagasabb műszaki fejlettségről tanúskodik.

Ezt főleg Japánban tapasztaltam, ami ma az egyik leghatalmasabb gazdasággal rendelkező ország a világon (1. ábra).

Ennek bizonyítéka a Kobe város közelében megépült Akashi Kaikyo-függőhíd, ma a világ legnagyobb hídja, amelyet 1998-ban adtak át a forgalomnak (2. ábra). E hatalmas méretű híd létrehozását majdnem 30 éves előkészítő munka előzte meg. A híd nagyságát néhány műszaki paraméter jellemezheti: a pilónok magassága 282,8 m, ami az Eiffel-torony magasságának 88%-át teszi ki, a rácsos szerkezetű merevítőgerenda magassága 14 m, a tartókötelek átmérője pedig 1,1 m (3-4. ábra).

Ez a kötél 290 pászmából áll, minden pászma 127 darab 5,23 mm átmérőjű nagy szilárdságú patentírozott huzalból áll. A huzalok szakítószilárdsága 1800 MPa, ami kb. 5-ször nagyobb mint a közönséges szerkezeti acél szilárdsága. Talán e rövid jellemzésből is kitűnik a kötélszerkezetek előnye, amelyek ma a legprogresszívebb szerkezeti típusokat képezik; az elméleti határ a fesztávolság esetében ma kb. 3000 m. Ezt a határt főleg a huzalok szilárdsága szabja meg; jellemző, hogy az ismertetett híd esetében a tartó kötelet 91%-ban önsúlyának átvétele veszi igénybe.