Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagyrésze füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.
Domborzat
Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Dél-keleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi- Altaj, az ország közepén a Hangháj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, észak-kelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak észak-nyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi-sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.
Éghajlat
Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között észak-mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 fok, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 fokot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 fok. A fővárost Ulánbátort - annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel - a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.
Növényzet
Az ország túlnyomó részét füves puszta, másnéven sztyep borítja, ami csak a déli sivatagos területeken tűnik el. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektárt tesz ki, ami az ország területének csupán 8,8 százaléka.
- Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), vörösfenyő (Larix sibirica), jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla) - Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla) - Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
szakszaul (Haloxylon ammodendron)
Történelem
Területe már az ősidőktől lakott volt, az i.e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nemrég létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Csin-dinasztia alatt elkezdték építeni a Kínai Nagy Falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.
Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.
A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elkeztett terjedni a lámaizmus. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia függetlenedett Kínától. Az oroszországi Októberi forradalom után 1919-ben Kína megtámadta Mongóliát, de a mongoloknak szovjet-orosz segítséggel sikerült nyerniük és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.
A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlogijn Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, szigorú óvintézkedéseket vezetett be és rengeteg lámaista kolostort leromboltatott.
1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a II. világháború elején 1939-ben eláhárították Japán támadását a Halhin-Gol-i ütközetben. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Móngóliában megtámadták a Japán csapatokat. Ezt a helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Népköztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt.
Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzsagin Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában Csojbalszan népszerűsége is hanyatlott. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Kóreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.
1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.
Tartományok
Mongóliának a tartományi jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van.
- Arhangaj (Cecerleg)
- Bajanhongor (Bajanhongor)
- Bajan-Ölgij (Ölgij)
- Bulgan (Bulgan)
- Darhan-Úl (Darhan)
- Dornod (Csojbalszan)
- Dornogobi (Szajnsand)
- Dundgobi (Mandalgobi)
- Gobi-Altaj (Altaj)
- Gobiszümber (Cojr)
- Hentij (Öndörhán)
- Hovd (Hovd)
- Hövszgöl (Mörön)
- Ömnögovbi (Dalanzadgad)
- Orhon (Erdenet)
- Övörhangaj (Arbajhér)
- Szelenge (Szühbátar)
- Szühbátar (Barún-Urt)
- Töv (Dzúnmod)
- Ulánbátor (főváros)
- Uvsz (Ulángom)
- Zavhan (Uliastaj)
A Baptista Szeretetszolgálat oldala (magy.
)A Kassai féle mongol íjak (magy.)
ELTE Belső-ázsiai Tanszék (magy.)
Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (magy./ang.)
Kun Péter "Lovasnomád" honlapja (magy.)
Lovasijászat és Mongólia (magy.)
Magyarjárás Mongóliában - Simonyi Balázstól (magy.)
Mongol állatorvos Magyarországon (magy.)
Mongóliai utazások, tárgyak, galériák (magy.)
Mongol - magyar kapcsolatok (magy.)
Simonyi Balázs képei Közép-Mongóliából (magy.)
Színkék - úti jegyzetek sok képpel (magy.)
SzTE - Keleti Gyűjtemény (magy.)
Terebess a mongol birkózásról (magy.)
Terebess a mongol jurtáról (magy.)
