A budai Várhegyre épült Várnegyed Magyarország egyik legszebb, legnevezetesebb része.
A Várhegy déli részén a középkort megidéző Budavári Palota emelkedik, mely 700 éven át volt a magyar királyok lakhelye. A palota Mátyás király uralkodása idején vált pompás reneszánsz királyi lakhellyé. A három hónapig tartó török ostrom alatt jelentős károk keletkeztek a várban és a városban egyaránt. A török uralom alól 1686-ban felszabadult város a középkori romok felhasználásával, de már a barokk jegyében kezdte meg az újjáépítést. Az egykori királyi palota ma az ország egyik legmeghatározóbb, legjelentősebb kulturális központja.
A palota falai között kapott otthont a Budapesti Történeti Múzeum. A múzeum ajtaján belépve olyan érzésünk támad, mintha visszacsöppentünk volna a középkorba. Középkori hangulatot árasztó helyiségekben, gótikus szobrok között sétálva a királyi várpalota helyreállított részeit, valamint kápolnáját láthatjuk. A Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállításain a magyar főváros történetét ismerhetjük meg.
Itt, a palotában található a nagybecsű, igen értékes nemzeti műveket őrző Magyar Nemzeti Galéria. A galéria a magyar művészet legszebb alkotásait mutatja be a 10. századtól egészen napjainkig. Láthatunk középkori és reneszánsz kőtárat, gótikus faszobrokat, táblaképeket, szárnyas oltárokat, reneszánsz- és barokk kori éremgyűjteményeket, valamint 19-20. századi szobrokat és festményeket.

A felbecsülhetetlen értékű nemzeti festmények közül megcsodálhatjuk Munkácsy Mihály: Siralomház, Tépéscsinálók, Köpülő asszony, Rőzsehordó nő, Ásító inas; Madarász Viktor: Zrínyi Ilona, Hunyadi László siratása, Zrínyi és Frangepán a börtönben; Székely Bertalan: I. Lajos holttestének megtalálása, Egri nők, Thököly Imre búcsúja, Önarckép; Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nő, Majális, A hinta, Ruhaszárítás; Csók István: Tél a tavaszban; és Hollósy Simon: Rákóczi-induló, Tengerihántás című világhírű alkotásait. De nem szabad megfeledkeznünk Egry József, Vaszary János, Bernáth Aurél, Derkovits Gyula és Dési Huber István festményeiről sem!

Az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi Mátyás király Corvináinak leggazdagabb gyűjteményét. A könyvek szerelmeseinek örömére az itt kiállított értékes könyvek között középkori kódexeket is találunk. Az Országos Széchenyi Könyvtár a polcokon sorakozó értékes könyveken kívül időszaki kiállításoknak is otthona. A palotában található Habsburg nádori kripta vezetéssel tekinthető meg.
Ha tehetjük, térjünk be a Budavári Palota A épületében helyet kapott Ludwig Múzeumba is, ahol kortárs művészeink jeles alkotásait tekinthetjük meg!
Ha valaki érdeklődik a magyar háborúk történetei iránt, látogasson el a Tóth Árpád sétány 40. szám alatti Hadtörténeti Múzeumba! A volt Nádor-laktanyában berendezett hadtörténeti kiállítás gazdag gyűjteménye között bőséges anyagot találunk Magyarország hadtörténetéről, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, a fasizmusról, a második világháborúról, valamint a kézifegyverek történetéről.

Egy kis séta után elérkezünk a Szentháromság térre, azaz a Várnegyed központjába. A macskaköves téren áll a kőcsipkés tornyú budai főtemplom, a Nagyboldogasszony, ismertebb és kedveltebb nevén a Mátyás-templom. A hajdani polgárváros központjában található templom igen nevezetes események színhelye volt. Több magyar királyunkat is itt koronáztak meg, Mátyás király pedig e templom falai között tartotta mindkét esküvőjét.

De lássuk, hogyan nyerte el a Nagyboldogasszony mai alakját? Az első templomot nagyjából a várral egy időben kezdték el építeni, később ezt bővíttette és egészíttette ki Mátyás egy 80 méter magas toronnyal. A 150 éves török hódoltság alatt a törökök mecsetté alakították a templomot, majd a barokk újjáépítés következett. A napjainkban látható Mátyás-templom a 19. század végén nyerte el végleges alakját.

Lépjünk be a Mátyás-templomba, melyben számos látnivaló vár ránk! A templom neogótikus átépítése során is megőrizte 700 évvel ezelőtt kialakult belső képét. Díszes freskóit Lotz Károly és Székely Bertalan festette. Altemplomában gazdag egyházművészeti gyűjteményt, miseruha-gyűjteményt, ereklyetárat, kincstárat, kőtárat, és a Szent Korona pontos mását csodálhatjuk meg. Egyik kápolnájának díszes szarkofágjában pedig III. Béla és felesége Székesfehérvárott megtalált tetemeit helyezték örök nyugalomra. Ha tavasztól őszig látogatunk el a budai templomba, csodálatos hangversenyek vendégei lehetünk.

A középkori halpiac helyén, 1901 - 1903 között épült meg a vár falaira emelt héttornyú bástyarendszer. Ez a fehér falú Halászbástya lett a Vár jelképe. A neoromán stílusú bástya csipkés teraszairól páratlan kilátásban lehet részünk! Kevesen tudják, de a várfalnak ez a része a hajdani várvédő harcokban itt szolgáló halászcéhről kapta nevét.

A történelmi Várnegyed macskaköves utcái, épületei csodálatos látnivalókkal, felejthetetlen élményekkel gazdagítják az arra járókat.

A színes programok, érdekes kiállítások mellett kellemes időtöltést ígér a budai Várban való sétakocsikázás!