A várhegy barlangjainak kialakulása
A várhegy fő alkotótömege a budai márga. Ez az agyaghoz hasonló anyag jó teherbírású, víz hatására azonban elveszti állékony-ságát, teherbírása a negyedére csökken.
A hegy kopását egy 7-12 méter vastag mészkőpaplan akadályozza meg. Ez a mészkő néhol tömör, de több helyen repedések keletkeztek benne, amiken keresztül víz tört fel és üregeket, fülkéket alakított ki a mészkő és a márga határán. A vastag márgán azonban már nem volt képes átfolyni, ezért a várlejtő oldalában vájt utat magának. Így keletkeztek a még ma is meglévő források ősei. A víz üregképző hatása pedig kialakította a világviszonylatban is ritka mésztufa barlangokat.
barlangrendszer és az ember
Ezeket az üregeket már a Várhegyen lakó ősember, a "Budai Ősvadász" is ismerte. Ezt azok a leletek, kőszerszámok és csontok bizonyítják, amit Kadic Ottokár, a várbarlangokat legjobban ismerő barlangász talált a '30-as években.
A tatárjárás előtt itt élő emberek a barlangban található vizet használták kürtőket nyitva felettük.
A tatárjárás után, IV. Béla idejében, a barlangokban található tavacskák még ostrom idején is iható vizet szolgáltak. Az emberek a pincékben tárolták élelmiszereiket, boroshordói-kat, rejtegették értékeiket. A barlangokat az emberek összekötötték egymással, tűzvész, háborúk, ostromok esetén menedékként szolgáltak.
A védők pedig a barlangok oldalából kitörve támadtak az ostromlókra. Amikor a törökök elfoglalták a Budai Várat, azt rebesgették, hogy néhány budai pasa a mélyben falaztatta el háremhölgyeit, ahol gyakran húzták meg magukat rablók, bűnözők, pásztoróráikat töltő párocs-kák is.
A 19. század végén következtek be az első útbeszakadások, ami miatt sok barlangot betömtek törmelékkel és földdel.
Kadic Ottokár 1931-ben kezdte el a barlangok szakmai kutatását, ami során megállapította, hogy a természetes mésztufaüregek a világ legritkább barlangjai közé tartoznak.
A barlangrendszer először 1935-től volt látogatható a nyilvánosság számára, de a háború kitörésével megszüntették az idegenforgalmat és a járatok bizonyos részeiből lég-védelmi óvóhelyet építettek. Így alakult ki az ún. Nagy labirintus és ekkor épült a máig is működőképes sziklakór-ház, ami a háború vége felé valóságos halálgyárrá vált. A fertőtlenítőszerek hiánya és a nyirkos levegőben megtelepedett baktériumok miatt a nyílt sebekkel érkező betegek-nek szinte semmi esélyük nem volt a túlélésre.
A második világhábo-rú alatt a barlangrendszer ennek ellenére is - egyes adatok szerint - 4.000, mások szerint több mint 10.000 ember életét mentette meg. A hidegháború alatt a barlangrendszer nagy része titkos objektumnak számított. 1985-ben újra bekövetkezett útbeszakadások miatt a szükséges helyeket megerő-sítették, és ekkor vezették be a várban a forgalomkorlátozást is.
A nyolcvanas évek végén itt kapott helyet az első magyar panoptikum, amit azonban hamar be kellett zárni, ugyanis a viaszfigurák a magas páratartalom miatt rothadásnak indultak.
Budavári Labirintus
Az 1200 méter hosszú barlang- és mélypincerendszer világviszonylatban egyedülálló. Az egyedülálló természeti jelenségben elsősorban a magyar történelem különböző korszakait idéző kiállítótereket rendeztek be.
Az Őskori Labirintus az őskori emberi életét villantja fel, a barlang falain az európai barlangművészet jelentős alkotásainak hű másolatai láthatók. A Csodaszarvas-ösvény a magyar monda- és hiedelemvilágot idézi. A Hun magaslat elnevezésű terem a nyugati városi kultúrákat rettegésben tartó Attilának és a Hun Birodalomnak állít emléket. Az Árpád-házi boltíves terem az Árpád-házi fejedelmek és államalapító Szent István korát eleveníti fel. A Reneszánsz sziklateremben a Mátyás király korát idéző reneszánsz pompa és életöröm tárul a látogató elé. A különböző hangulatú és berendezésű kiállítótermekközött titokzatos és kalandos út vezet, így a labirintus az útkeresés helyszíne is egyben. Az Őskori Labirintus, a Történelmi Labirintus, a Más-világi Labirintus, A Bátorság Labirintusa kizárólag nappal látogatható barlangrészek.Igazi különlegesség az esti labirintusjárás. A jegyeseknek szervezett Szerelmesek Labirintusa, valamint a Lámpás Labirintus programokra hétfőtől vasárnapig este 6 és fél 8 között van lehetőség. A Személyes Labirintus, mint az egyszemélyes útkeresés színhelye labirintuslátogatásokat hétfőtől vasárnapig este fél 9-től rendezik meg; erre a programra azonban előjegyzéssel lehet jelentkezni.
A Budai vár alatti labirintust 1996-ban rekonstrukáltál. A barlangrendszer ekkor nyerte vissza eredeti, a II. világháború háború előtti arculatát.
Bezáratták a Budavári Labirintust
- MTI
- 2008-03-28 14:48
A jegyző elmondása szerint ezután nem fogadhat a várlabirintus látogatókat, aki pedig az annak kapujára elhelyezett zárat feltöri, bűncselekményt követ el.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Deák Ferenc elmondta, hogy az üzemeltető nem kért, így nem is kaphatott működési engedélyt, amelyhez - természeti képződményről lévén szó - még a környezetvédelmi tárca engedélye is szükséges lett volna.
A jegyző kifejtette: az év elején jogerőre emelkedett a Fővárosi Ítélőtábla személyiségi jogi perben hozott döntése, amely szerint a mostanáig üzemeltető kft. nem a jogutódja annak a szervezetnek, amely 1983 óta végezte a turisztikai szolgáltatást. Ezután ma is tartó birtokvédelmi eljárások indultak a Budavári Labirintus Kft. ellen, melynek során szerintük kiderült, hogy az üzemeltető jogtalanul elfoglalta a barlang további részeit is.
Deák Ferenc beszélt arról is, hogy az eljárás során szakhatóságok működtek együtt, amelynek keretében "ki kell térni az élet- és vagyonbiztonságra is".
Ehhez kapcsolódóan Adamkó Péter, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat részéről az eljárás független szakértőjeként kifejezésre juttatta, hogy a budai Vár alatti barlang "fokozottan védett természetvédelmi érték", amit engedély nélkül átalakítani "természetvédelmi bűncselekmény".
Hozzátette, hogy a Budavári Labirintus Kft. ezen a természetvédelmi területen "zavaros körülmények között üzemeltette a közművet", vendéglátóipari tevékenységet folytatott, ráadásul éjjel-nappal üzemeltette, amelynek külön feltételei vannak. A kft. a biztonsági előírásokat áthágva kincstári engedély nélkül avatkozott be a természet rendjébe, holott a barlang "a magyar állam tulajdona".
Erdélyi Gábor, a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója újságírói érdeklődésre ezzel szemben elmondta, hogy szerinte az I. kerületi önkormányzat fektetett be a barlangba 300 millió forintot illegálisan, anélkül, hogy a képviselő-testület megszavazta volna.
Mint elmondta, a tevékenységek között szerepelt pornófilmforgatás és techno-rendezvény is, az ellenük folytatott eljárással pedig éppen erről igyekszik az önkormányzat a figyelmet elterelni.
A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy ők nem végeztek kereskedelmi hatósági tevékenységet, emiatt ilyen típusú engedélyre nem is volt szükségük. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal, a V. és II. kerületi igazgatási iroda is megállapította ezt - folytatta.
A várbarlangot szerinte állami hozzájárulás nélkül kisajátította, "jogcím nélkül bitorolta" az I. kerületi önkormányzat, melynek során esti magánrendezvényeikkel nagy pusztítást végeztek a természeti képződményben.
A vár alatti barlangrendszer hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre, nagysága világviszonylatban egyedülálló. A hévizes barlangfülkék egyszerre jelentettek menedéket és vadászterületet a félmillió évvel ezelőtt itt megjelenő ősember számára.
Az 1980-as évek elején itt kapott otthont az első magyar panoptikum. Az 1997-es rekonstrukciós munkálatok nyomán több, mint 4000 négyzetméteren hoztak létre kiállítási helyiségeket.
