A szigeti melegvíz-forrásra időről-időre felfigyeltek. Zsigmondy Vilmos 1866-ban végzett fúrásokat. A sziget talajának pontos rétegviszonyait innen ismerjük: homok és iszap 4,74 m-ig, kavics 8,54 m-ig; kékes tengeri eredetű agyag 113,82 m-ig és agyagos mészkő 119,51 m-ig. Ebből a mélységből tör fel a napi 1,5 millió liter víz, amely ként, kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaz. A furatba illesztett cső 9,5 m magasan van a talajszint felett, belőle folyik a víz a vízeséshez.
A sziget akkori tulajdonosa Ybl Miklóst bízta meg a gyógyfürdő tervezésével. Az épületet 1868-1870 között emelték, reneszánsz stílusban. A fürdő épülete a II. világháború során megsérült, majd az 1956-os árvíz után lebontották.
A ferences templom maradványa a minoritáké volt. A ferencesek a XIII. században telepedtek meg a szigeten, kolostorukat a század vége felé építették, a XIV. században átalakították, toronnyal bővítették. A török uralom alatt rommá lett. József nádor villáját emellé építtette 1796-ban, ő maga 1819 és 1830 között itt lakott.
A premontrei kápolna. A premontrei konvent Óbuda területén még a tatárjárás korát megelőzően létrejött egyházi testület. A sziget legrégibb temploma, a Szent Mihály-templom nemcsak az itten premontrei szerzetes kolostor egyháza, hanem a hajdani szigeti falu plébániatemploma is volt. A víztoronytól északkeletre eső romokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1923-ban ásatta ki. A XII. századból származó épület belsejében egy régibb, XI. századi kápolna falait is megtalálták. Az ásatások Lux Kálmán és Salkovics Károly irányításával folytak. 1932-ben Lux Kálmán restaurálta, átépítette a Szent Mihály-kápolnát.
A nagyszállót Ybl Miklós építette 1868 és 1870 között. Többször átépítették, így 1926-ban is, Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, aki szanatóriumi célra szárnyépülettel bővítette. 1926. június 15-én nyílt meg, halljában látható Kondor Béla festőművész Szigeti legenda c. falfestménye.
A víztornyot 1921-ben építtette Zielinsky Szilárd, a park vízművei is az ő munkája. A torony a szigetet látta el vízzel, 1983-ban felújították, de üzemen kívül van, kiállítóhelyként hasznosítják.
A Palatinus strandfürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megrendelésére Janáky István és Masirevich György tervezték 1921-ben. 1938-ban Janáky István bővítette, gyepszőnyege 70 000 m2 felületű.
A versenyuszodát Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervezte; 1930. november 15-én nyílt meg.
A szabadtéri színpad 1938-ban épült Kaffka Péter tervei szerint. A háborúban megsérült, 1951-ben újjáépítették, 3300 személyes.
A Zenélőkút 1936-ban épült. Eredetijét Bodor Péter székely ezermester építette Marosvásárhelyen 1820-ban, 1954-ben Pfannl Egon építész restaurálta.
(részlet a Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára "Margitsziget" füzetéből [471. sz.], szerk. Dr. Priszter Szaniszló, Bp. 1993. 1-8.)
