A kút 1936-ban keletkezett, és a már elpusztult, korábbi székely Bodor-kút mintájára építették fel. Kör alaprajzú emelvény oldalába építették, melyre két íves lépcső vezet, és oszlopok tartotta kupola koronáz. Ennek tetején az aranyozott Neptun-szobor egy nap alatt körbeforgott. A víz hajtotta szerkezet minden órában dallamot játszott. Mai felújított állapotában, bár nem az eredeti szerkezettel, ismét zenél a kút.
Kiűzetés a főtérről
Visszaállítható a zenélő kút a vásárhelyi nyilvánosság elé?
A
vásárhelyi önkormányzati képviselőtestület idei első ülésén napirendre
került a Bodor Péter zenélő kútjának visszaállítása is. Az
indítványról, mely korábban, Fodor Imre polgármestersége idején egyszer
már kútba esett, ezúttal Bálint István fújta le a port. Egyelőre döntés
még nem született, ha egyszer mégiscsak meglesz a határozat, akkor már
csak a helyszín kijelölése okozhat gondot.
Sajnos, eredeti helyére nem állítható vissza, a görögkeleti
székesegyházat építették oda. A jogos elvárás szerint a főtéren kellene
helyet találni a város szimbólumaként elhíresült zenélő kútnak. E
megoldás mellett kardoskodik maga az indítványtevő is, de került magyar
ember is, aki ellenezte ezt. Csegzi Sándor alpolgármester szerint “ma
nem a főtéren van a helye, nem illik a mai városképbe, hiszen nem
funkcionális”.
Az alpolgármester úgy véli, “igen zsúfolt lenne a központ, hiszen három
köztéri szobor is díszíti”. Eme állításával szembe megy azokkal, akik a
virágóra helyére szeretnék telepíteni. Csegzi szerint azoban ott túl
nagy helyet foglalna el, hiszen az átmérője eléri a 7 métert, a
magassága pedig a 8-at. Emiatt az alpolgármester a várba szeretné
elhelyeztetni a kutat.
Emlékeztetőül: Trianon óta Marosvásárhely főteréről sorra tüntek el a
Bodor-kút, a Petőfi-emlékoszlop, a Kossuth-szobor, valamint a
Bem-szobor. Helyettük emelték a két katedrálist, a görög katolikust és
a görögkeletit, az Ismeretlen katona szobrát, Avram Iancu lovasszobrát,
a Latinitás emlékművét, a Balcescu-büsztöt, illetve az Emil
Dandea-szobrot. A nyolcvankilences változások után emelt magyar
vonatkozású szobrok – Petőfi, Bernády, Borsos Tamás, II. Rákóczi Ferenc
– közül a román nacionalisták ellenállása miatt egyiket sem sikerült a
főtérre állítani.
Annak ellenére sem, hogy végig magyar többségú önkormányzati testület,
nyolc éven keresztül pedig magyar polgármester állt a város élén. A
történtek jelzésértékűek, azt üzenik a város folyamatosan fogyatkozó
magyarságának, hogy akárcsak emlékművei, legfenneb csak megtűrt lehet
ősei városában, az egykori Székelyvásárhelyen. Ezért érthetetlen és
elítélendő Csegzi alpolgármester megalkuvó magatartása.
Szentgyörgyi László
A zenélő kutat Bodor Péter székely ezermester építette 1816 körül, a
mostani ortodox katedrális lépcsőzetének helyén állt. A zenélő
szerkezetet a víz hajtóereje működtette. A kupola tetején egyesek
szerint Apolló, mások szerint Neptun szobra állt, aki szigonyával
mutatta az időt. Az ország első köztéri zenélő órája 1836-ig működött,
amikor egy hóvihar ledöntötte a tetején álló szobrot. 1911-ben
bontották le, majd pontos mását 1935-ben Budapesten, a Margitszigeten
építették fel.
