|
Világörökségeink
Kétezer éves történelem veszett volna oda a Nasszer-tó sötét mélységében az asszuáni gát megszületésekor. Ötven ország fogott össze, hogy megmentse Egyiptomban Abu-Szimbel sziklatemplomát. Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) köszönhető, hogy az ilyen összefogás azóta is megteremthető. Ennek a filozófiának a szellemében jött létre 1972-ben az UNESCO által deklarált nemzetközi egyezmény a Világ Kulturális és Természeti Értékeinek védelmére vonatkozóan. Elsőként az USA, azóta további 157 ország csatlakozott a Világörökségek védelméről szóló egyezményhez. |
|
| Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai A határon átnyúló terület rendkívül gazdag barlangokban, ráadásul a terület méretéhez képest szinte páratlan skáláját találjuk itt ezeknek a föld alatti képződményeknek - a világörökséget ezen barlangok összessége alkotja. A világörökség tehát itt nem azonos a legismertebb, aggteleki Baradla cseppkőbarlanggal, és nem azonos az Aggteleki Nemzeti Parkkal sem - noha természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással. (1995) Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete A Világörökségnek része az ezeréves Bencés Főapátság és annak temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta A Hortobágy Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája. Örökség a Hortobágyi Nemzeti Park, mely magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős területét, valamint a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete is, melyek a vidék arcát meghatározó emberi alkotások. (1999) Pécsi ókeresztény sírkamrák Pécs belvárosában, a Dóm tér és a Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az első festett sírkamrát - melyet bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek - 1780-ban fedezték fel. A műemlék-együttes egyes részletei látogathatók. (2000) Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj A Fertő-tó magyar és osztrák oldalon lévő értékei - különleges élőhelyi adottságai az épített környezettel együtt. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei. (2001) |
|
| A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj Egységes kulturtájként került a listára a méltán világhíres Tokaj és környéke, az aszú termőhelye. (2002) forrás |
