[forrás]
Bodor Péter a legendás hírű székely ezermesterről a hagyomány sok történetet megőrzött. Erdőszentgyörgyöm született 1788-ban, de élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte. A Református Kollégiumban, majd a bécsi Politechnikumon géptanban képezte magát. Visszatérve a városba olyan hidat épített a Maroson, melyben csak faszeget használt és közel száz éven át fennállt. A Vártemplom falépcsője, a kibédi 16 regiszteres faorgona ma is használhatóak, szintén az ő műve. A szabadságharc idején gyutacsgyárat létesített Kolozsvárott - Bem tüzérségét kapacitálta gyutacs-, golyó-, meg ágyútervek megvásárlására - sajnos, ott érte váratlan halála 1849-ben. Házsongárdi temetőkertben van eltemetve. Ami igazán híressé tette a zenélő kút megépítése volt, mely 1820-22 között készült el. A régi kőkút medencéjére egy magasított felépítményt készített és arra karcsú faoszlopokon nyugvó pavilonszerűt emelt, melyet félgömbkupolával fedett be. Ebben a kupolában helyezte el az órát és a zenélőszerkezetet melyet a víz hajtóerejével működtetett. Az idő múlására a kupola tetejére helyezett Neptun (Apolló?) szobor figyelmeztetett, amely 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt. A szerkezet hatóránként eljátszott egy-egy dalt, mely csendes éjszakákon a közeli falvakban is hallható volt - Borosnyai Lukács János kollégiumi tanár , a püspök unokájának feljegyzése szerint. Valószínű, hogy ez volt az ország első köztéri órája. A kút a vizét a várból kapta. Az erődített dombhátról, a folyó teraszáról öblös téglanyilások gyűjtötték össze a forrásvizet. Levezették a Vargák bástyájával szemközt, a kis park alatti medencébe, innen facsövön keresztül a Főtérre. A zenélőkút falazatából négy csövön folyt ki a víz. A kút órája és zenélőszerkezete 1836 decemberéig működött, mikor egy hóvihar ledöntötte a Neptun szobrot. Valószínű ekkor megy tönkre a zenegép, amit aztán sokáig őriztek a régi városháza padlásán.
A mendemondák szerint Bodor Pétert bankjegyhamisításért elítélték és ekkor ő vett volna ki egy csavart és rontotta el a szerkezetet. 1911-ben a kútat lebontották. Páll Andor erdélyi születésű gépészmérnök javaslatára Budapest vezetősége a Margit-szigeten felépíttette a Bodor-kút pontos mását 1935-ben, de zenélőszerkezetét villanyorgona helyettesítette.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei ,72-74 old., részlet
Újra zenélhet a Bodor-kút
Elfogadta a marosvásárhelyi helyi tanács a Bodor-kút helyreállításáról hozott határozatot csütörtökön. Kirsch Attila helyi tanácsos lapunknak elmondta, a februári tanácsülésig összeállítják a kúttal kapcsolatos tennivalók feladatfüzetét. Következõ lépésként véleményezõbizottságot jelölnek ki, amely elbírálja a júniusig kiírandó pályázatra beérkezõ megvalósíthatósági terveket. A Bodor-kút helyreállításának költségeirõl a csütörtöki tanácsülésen nem esett szó, tavaly viszont a helyi önkormányzat tizenötezer lejt szánt erre a célra.
Fotó: Krónika
A Bodor-kút hasonmása a budapesti Margit-szigeten található; helyreállítását évekkel korábban Fodor Imre egykori polgármester is kezdeményezte. Később Dorin Florea jelenlegi polgármester is úgy vélte, hogy a zenélő kút a város ékességévé válhatna. Az elöljáró szintén a főteret jelölte meg a kút helyszínéül, akár az Ismeretlen katona szobrának eltávolításával is, amelyet a hősök temetőjébe helyeznének át. Bálint István ezt a változatot sem tartja kizártnak, bár szerinte ez a terv sértené egyes román nemzetféltők érzékenységét. „Inkább azokat a lehetőségeket használjuk ki, amelyek már adottak. Ha valóban elszállítható lesz a katona szobra, akkor később újra megfontolhatjuk azt a változatot” – közölte a tanácsos. Hozzáfűzte, a Bodor-kút felállításának célja nem az, hogy a város arculata megváltozzék, hanem hogy még vonzóbbá váljon Marosvásárhely központja.
Szerző(k): Antal Erika
