Kelták lakták a vidéket időszámításunk előtt, de csak néhány megmaradt tárgy jelzi a múzeumok tárlóiban jelenlétüket. Rómaiak hagyták hátra őrtornyukat a Duna-parton, melyet a honfoglaló magyarok érkezésükkor, a X. században is használtak a pesti oldalon. A tatárjárás után IV. Béla által kiépített vár volt az első - és a falakon belül gyorsan fejlődött a királyi település. Templomok, házak, újabb palotarészek születtek. Középkort idéző lovasok Mivel az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert a budai patríciusok ellenséges magatartása miatt Visegrádról kormányozta az országot, csak a XV. században, Zsigmond uralkodása alatt növekedett európai hírű várrá a budai. A fellendülés Hunyadi Mátyás uralkodása alatt tetőzött, aki a reneszánsz művészetek és a tudomány messze földön híres udvarát teremtette itt meg. A török azonban erősebbnek bizonyult a várfalaknál, és 150 évig müezzin hívta imára a hajdani Nagyboldogasszony-templom tornyából Allah híveit. A várért vívott csaták miatt a lakóházak többsége csak részleteit - bár jelentős részleteit - őrzi a török előtti időknek. A XVI-XVII. századnak is csak kevés emléke maradt e helyen: Abdurrahman, az utolsó budai török kormányzó sírjele, a Várhegy oldalában török temető, illetve a török fürdők mutatják, hogy egykor más uralta ezt a vidéket. A várkert - a virágkor Mátyás idején volt Osztrák közreműködéssel felszabadult Buda lassan állt talpra, a várat az idegen király is csak ritkán látogatta. Mária Terézia parancsára a régi vár falaira a XVIII. században nagyobb, díszesebb palota épült - amiben király tartózkodott, de sosem lakott. Budai polgárok ugyanekkor építették maguknak a Várszínházat. ezzel kapcsolatban csak annyit jegyznék meg, hogy életemben nem jártam még olyan színházban, ahol ennyire szűkös lenne a hely:)) |
|
Kilátás világörökségből világörökségre