A Duna nyugati oldalán, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

A Várhegy a Mátyás-templommal és a Halászbástyával

"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. Ma a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed - s hozzá a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület - 1987 óta része a Világörökségnek. Hozzá tartozik még a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő szakasz.


A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti.



Kelták és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. 1541-ben a török elfoglalta. A másfél évszázados török uralom alatt az erődítmény és épületei romlásnak indultak, amit betetőzött a vár visszavételének 1686-os végső ostroma, amikor a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét.

A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.

A polgárházak udvarai, földszinti traktusai, ülőfülkés kapualjai, pincéi a kiszáradt kutakkal az elfelejtett középkor kincses Budájának hangulatát idézik, érdemes szinte házról házra végigsétálni rajta. A királyi palotához közeli épületek már a klasszicizmust is képviselik.


Kilátás a várból
Sétára hív a Tóth Árpád-sétány, ami a negyed keleti oldalán végighúzódva nemcsak csöndes, parkosított sétateret, de szép kilátást is nyújt Budára. Panorámában azonban nem vetekedhet a keleti oldaléval. A Halászbástyáról, a Palotatérről a Világörökséghez tartozó kilátás nyílik a pesti oldalra, a Dunára.

A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség - ilyen többek között a királyi palota, amely (más történelmi épületekhez hasonlóan) országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.