A
Duna nyugati oldalán, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen
áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a
felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.
A Várhegy a Mátyás-templommal és a Halászbástyával
"Európának
három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a
hegyen" - így tartották a középkori utazók. Ma a Duna két partjának
panorámája és a budai Várnegyed - s hozzá a budai oldalon a Petőfi híd
budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és
a Vízivárosig terjedő terület - 1987 óta része a Világörökségnek. Hozzá
tartozik még a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi
hídig terjedő szakasz.
A
Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz
ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő
útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a
legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki
megtekintheti.
Kelták
és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es
tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól
védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A királyi várpalota I. (Nagy)
Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90)
uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus,
majd reneszánsz stílusban. 1541-ben a török elfoglalta. A másfél
évszázados török uralom alatt az erődítmény és épületei romlásnak
indultak, amit betetőzött a vár visszavételének 1686-os végső ostroma,
amikor a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása
elpusztította a palotát és a vár nagy részét.
A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos
barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek
fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a
XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann
Alajos tervei szerint kibővítették. A mai épületek, melyek a
Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.
A
polgárházak udvarai, földszinti traktusai, ülőfülkés kapualjai, pincéi
a kiszáradt kutakkal az elfelejtett középkor kincses Budájának
hangulatát idézik, érdemes szinte házról házra végigsétálni rajta. A
királyi palotához közeli épületek már a klasszicizmust is képviselik.
Kilátás a várból
Sétára
hív a Tóth Árpád-sétány, ami a negyed keleti oldalán végighúzódva
nemcsak csöndes, parkosított sétateret, de szép kilátást is nyújt
Budára. Panorámában azonban nem vetekedhet a keleti oldaléval. A
Halászbástyáról, a Palotatérről a Világörökséghez tartozó kilátás
nyílik a pesti oldalra, a Dunára.
A várnegyedben található
épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség - ilyen többek
között a királyi palota, amely (más történelmi épületekhez hasonlóan)
országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.