Gyors és látványos a siklóval az út
Az 1870-ben megnyitott és 1986-ban felújított Budavári Sikló 95 m hosszú, 48 százalékos emelkedésű sínpályáján két, lépcsős szerkezetű kocsi viszi a várba a páratlan látványáért felszálló utasokat.

A Lánchíd budai hídfőjénél az Alagút mellől a Várba vezető közlekedési eszközt, a Siklót (Széchenyi István fia) Széchenyi Ödön kezdeményezésére Wohlfahrt Henrik tervei szerint építették 1868-1870-ig. A pálya hosszúsága közel 100 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség mintegy 48 méter.


A korabeli leírás szerint:" Körülbelül 3 méter átmérőjű öntöttvas-dobra csavarodik a kettős pályának mindegyik drótkötele, melyek a felső pályacsarnokban hasonló átmérőjű korongon vannak áthúzva, s onnan a kocsihoz akasztva. A kötél esetleges elszakadása esetére megfelelő biztonságról gondoskodva van, a mennyiben ekkor a kocsi éles vaskörmökkel kapaszkodik a két oldalán elhelyezett fagerendákba, és annak leesése teljesen kizártnak mondható".

A budai gőzsikló hosszanti metszete és kezelő-épületének alaprajza.
A Siklót a századfordulón még gőzgép működtette. Az Alagúttól induló és a Királyi Vár mellett a Szent György térre érkező építmény alaprajza Edvi Illés kötetéből.

____________________
A budai gőzsikló alaprajza.
A Sikló és fékrendszere a maga korában, 1870-ben rendkívül korszerű volt, és annyira megbízható, hogy egészen a II. világháború alatti pusztulásáig e pályán nem történt baleset.
>
____________________
A budai gőzsikló kocsijának oldalnézete.


A budai gőzsikló önműködő fékje.

____________
A Siklót- bár csak az egyik állomása kapott találatot 1945-ben, később teljesen elbontották. 40 évi küzdelem, akarat, összefogás eredménye az 1985-1986-os felújítás.
Ekkor épült újjá a pálya feletti két híd is.

____________
Az 1986-ban átadott új sikló külsejében olyan, mint elődje. Még a főváros címerét is viselik a kocsijai már akkor, pedig a rehabilitálása e jelképnek csak 1989 őszén történik meg.
A felújítás-rekonstrukció tervezője Takács Ákos volt.



Budapest címere

forrás