A múzeum gyűjtőköre a hazai kereskedelem,
vendéglátás és idegenforgalom történetének valamennyi emlékét felöleli. Régi
tárgyakat, berendezéseket, művészeti alkotásokat, fotókat egyaránt bemutat.
Az 1966-ban alapított múzeum közel 60 ezer vendéglői, üzleti berendezési
tárggyal, reklámeszközzel, képzőművészeti alkotással, 220 ezernyi adattári
tétellel, mintegy 50 ezer fényképfelvétellel és szakkönyvtárral rendelkezik. 50
védetté nyílvánított vendéglátó és kereskedelmi üzlet tartozik hozzá.
A
múzeumi gyűjtemény magja a kiemelt műemlékben, az egykori Fortuna fogadóban
kapott helyet. Legértékesebb műtárgyai között középkori aranykanalat,
aranymérleget, cégéreket és bolti berendezéseket, enteriőröket tartanak számon.
Az utóbbiak közül leginkább figyelemre méltó a pécsi Nádor és a budapesti
Gellért Szálló, a Friedl és a miskolci Roráriusz cukrászda, valamint a Stühmer
vegyes- és vadászbolt.
Állandó kiállításán a XX. század első felének magyar
kereskedelmét korabeli bolti berendezésekkel, árucikkekkel, már-már elfelejtett
munkaeszközökkel, reklámtárgyakkal idézik fel. A Vendégváró Budapest című tárlat
a fővárosi vendéglátás történetének két kiemelkedő jelentőségű korszakát mutatja
be: 1873-tól, Buda és Pest egyesítésétől 1896-ig, a millenniumi ünnepekig -
illetve 1896-tól az 1930-as évekig, tehát Budapest világvárossá válásának
idejét. Egy pesti iparos-kereskedő cég fénykora címmel Dréher Ignác iparos és
vaskereskedő személyén keresztül idézik meg a kort, 1848-as emlékekkel.
A
múzeum könyvtára nyilvános.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1051 Budapest, Szent István tér 15.

Gondolkodott-e már azon napjaink óriásplakátokkal,
cégtáblákkal, feliratokkal, mozgóreklámokkal terhelt városában, a minden
közterületet uraló reklámvilágban bolyongva, hogyan nézhettek ki ugyanezek az
utcák 100 évvel ezelőtt? Ki gondolná, hogy a városi közterületi reklámoknak
hasonlóan nagy keletje volt már az általunk csak fényképekről ismert
századforduló, vagy a 30-as évek filmjeiből ismerős korszakban, a XX. század
első harmadában is? A plakátok az 1800-as évek végének virágzó gazdaságában
rövid idő alatt a termék- és szolgáltatás-eladás közkedvelt, alapvető eszközévé
váltak. A reklámkészítés szakmává lett, kitermelve a maga szövegíróit,
grafikusait, hamarosan létrehozta saját kritikai közegét is. A plakátok sikerét
mi sem jelzi jobban, mint hogy az általuk reklámozott áruk olykor szinte
fogalommá váltak a kor társadalmában, vagy hogy a frappáns, netán éppen suta
szlogenek bekerültek a városi szlengbe, szállóigévé váltak, miközben használóik
elfelejtették vagy soha nem is ismerték az eredeti forrást. A szeptember 22.-től
új helyen megnyíló Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Az utca
képeskönyve” című első kiállításával az 1885-1945 közötti utcai plakátok
világába kalauzolja a látogatókat. A különleges hangulatot a kiállítótérben
kialakított utcarészletek adják, köztük egy különleges világítóoszlop, mely
hajdan villamosok megállójában posztolt
További információ:
www.mkvm.hu
Tel.: 06-1/375-6249e-mail: mkvm@iif.hu
Nyitva tartás:
2006. szept. 22-2007. január 31.
mindennap, kedd kivételével 11-19 óra között