A várra több úton és gyalog, autóval, busszal vagy a Siklóval is feljuthatunk - akárhogy és akármelyik részére is érkezünk, sétára hív - és megpihenésre alkalmas helyeket is kínál - a régi budai polgárok negyede, ahol a gótikus ülőfülkék alig szemmagasságától egészen a magas homlokzatok díszeiig érdemes emelni tekintetünket.

Az ilyen barangolások mindig a pillanat diktálta utak és saját felfedezések bűvöletében telnek, de azért jó megjegyezni néhány utca- és térnevet. Például az Úri utcáét, ami az egyetlen olyan házsor a negyedben, amely észak-déli irányban végigfut az egész platón. Érdemes figyelni a részletekre és be-bekukkantani az udvarokra is. Itt látható a negyed egyetlen gótikus, s ráadásul emeletes lakóháza (homlokán a 31. számú táblával), vagy a 37. számú barokk épület tágas udvarán rejtőző, kora középkori lakótorony. Itt, a közelben nyílik a Balta köz, amely az Úri utcát a Tárnok utcával köti össze szűk sikátorával. Három ősi kereskedőház sorakozik egymás mellett; a Tárnok utca 14., 16., és 18. számú épületek. Kettőnek előreugró emeleti traktusa kőgyámokkal alátámasztva kínál különös árkádsort a sétálóknak. A 14. számú épületnek rekonstruált falfestése is XV. századi. A 18. számú ház a Várnegyed egyik legrégibb patikája.
Tovább sétálva az Úri utcán megnézhetjük még a Veszprémi-ház (Úri utca 38.) udvarának déli falánál a hétszázötven esztendős, csúcsíves ülőfülkéket, az Úri utca 41. mögött a Dárda közben álló XV. századi fal- és kapumaradványt, amely a Várnegyed legrégibb épített emléke. A Hadik-ház 1720 körül épült, gyönyörű barokk magánpalota. Így jutunk lassan el a hosszú utca északi végéhez, ahol egy egész épületnegyed monstruma terpeszkedik: a 49. szám alatti együttes, a Hadtörténeti Múzeum.

 

 

 

 

 

Túl a várfal mellvédjén, nyugat, északnyugatra pazar díszletként tárul ki előttünk a jobb parti városrészt ölelő hegyek zöld koszorúja. A János-hegytől



(és ´Hunyad orom)




majd a Sas-hegy,

végül a Gellérthegy.


Jobbra a kilátótól a Hárs-hegy


és a Remete-hegy magasodik.



A várban számos tér is megállítja a sétálót. Szent György tér sarkán van a legkisebb magyar színház, a Korona Pódium a hasonló nevű cukrászdában. A Dísz tér nevét az őrségváltásokról, katonai parádékról kapta a XVIII. században. Itt, a királyi palotanegyed és a polgárváros határán alakult ki a középkori város főtere, központi vásártere, és ahogy az akkoriban magától értetődő volt, a kivégzőhelye is. Itt fejeztette le Hunyadi Lászlót is - a későbbi Mátyás király testvérét - 1457-ben V. László.

A Szentháromság tér helyén a középkorban a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostromban azonban az itt álló házak elpusztultak. Ez egyébként az egyik legfontosabb a terk közül. Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévo domborművének másolatát helyezték el. A Hilton Szálló e kolostor köré épült, a régmúlt és a mai kor építészeti harmóniáját teremtve meg. Itt áll a Mátyás-templom, innen szokás felmenni a Halászbástyára is.

Szomjédját az első magyar nyomtatvány készítőjéről, Hess András budai nyomdászról, nevezte el az utókor, akinek közeli műhelyéből került ki a Budai Krónika,1473-ban. Itt, ezen a téren áll a Vörös Sün-ház, kapuja és cégére is 1820 körüli. A Kapisztrán téren érdemes felkapaszkodni a középkori Mária Magdolna-templom tornyába, nemcsak azért, hogy közvetlen közelből hallgassuk a rendszeresen felcsendülő harangjátékot, hanem a nagyszerű kilátásért is.

A számos cukrászda, söröző, kávézó mellett van itt minden, ami szájnak, szemnek, fülnek ingere - így például a Magyar Borok Házának pincéjében az ország összes borvidékéről tárolnak bort, és többségük a belépő ellenében meg is kóstolható. Különleges múzeumi élményt nyújt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításain kívül is: az udvarán egy több mint 150 éves szőlőtőke átvészelt filoxérát és háborúkat, s még most is terem. Nem mindennapi látvány a Telefónia Múzeum sem.

A nagy múltú magyar távbeszélés tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtésére 1991-ben alapították a Telefónia Múzeumot. Legjelentősebb műtárgya egy működőképes 7 A1 Rotary rendszerű távbeszélőközpont. Az 1876-ban szabadalmazott távbeszélő Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, az első magyarországi telefonhírmondó Budapesten létesült. Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc helyezte üzembe az első telefonhálózatot 1881-ben két előfizetőnél. A múzeum állandó kiállítása innen, egészen a kezdetektől napjainkig kíséri végig a telefónia történetét.
A múzeum épülete az egykori klarissza templom és kolostor. A középkori alapú épület Hillebrandt 1783-85-ös átalakítása nyomán nyerte el klasszicizáló barokk megjelenését.