Négy évvel a Lánchíd befejezése után megindult a Várhegy alatti alagút építése, Clark Ádám tervei alapján 1857-re készült el. Különösen szép Pestre néző, klasszicista kapuépítménye, a másik oldali későbbi munka.




A Várhegy alatti 350 méteres közúti alagút építésekor a közvélemény előtt a terv kivitelezhetetlennek tűnt. A hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott.
Az Alagút tojás alakú boltozattal épült. A Lánchíd felőli bejáratát a hídhoz illően klasszicista stílusban alakították ki. A Krisztinaváros felőli torkolat már az építés korának megfelelően romantikus stílusban épült. Ezt ma már nem láthatjuk: a háborúkban elpusztult, és az Alagút nyugati kapuját új tervek alapján építették meg.
A rossznyelvek szerint csak azért építették az Alagutat, hogy borús időben bele lehessen tolni a Lánchidat. De ennél sokkal fontosabb oka volt: az Alagút elkészültéig Pestről a Krisztinavárost és a budai hegyvidéket csak a Várhegy megkerülésével lehetett elérni. Amint az Alagút is megnyílt, Buda megközelítése egyszerűvé vált, és Buda átalakult.