A Lánchíd és az Alagút építőjéről elnevezett (a kettő közötti) Clark Ádám téren áll a "0" kilométerkő, Borsos Miklós alkotása. Ez a kiindulópontja - a 8-as kivételével - a főútvonalaknak. A térről indul a Budavári Sikló.



Clark Ádám (Edinburgh, Skócia, 1811. augusztus 11. - Buda, 1866. június 23.): angol mérnök. Élete meglehetősen titokzatosnak tűnik, főleg az ellentmondó életrajzi források miatt. Egyesek szerint a Glasgow-i Royal Technical College elvégzése után ugyanott segédmérnöki alkalmazást kapott, míg mások szerint soha nem végzett főiskolát, hanem egyszerű munkásemberként, önképzéssel jutott el arra a szintre, amely kevés diplomás mérnöknek sikerült. 1834-ben Széchenyi Istvánnal jött Magyarországra, hogy a Duna szabályozásához szükséges angol gőzkotrógép helyszíni összeszerelését és próbaüzemelését elvégezze, majd visszatért hazájába. 1839-ben Széchenyi javaslatára megbízást kapott névrokonától, Tierney William Clarktől, a Lánchíd tervező főmérnökétől a híd felépítésének vezetésére, amit 1842-49 között hajtott végre. Magyarországon telepedett le. 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója, 1848-ban Széchenyi mellett a közmunkák minisztériumának műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején, amikor Hentzi osztrák tábornok szorult helyzetében fel akarta robbantani a Lánchidat, Clark kinyittatta a Duna és a Lánchíd lánckamrái között lévő zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette. A lánckamrákhoz így nem lehetett hozzáférni, ezért Hentzi a puskaporos hordókat magára a hídra rakatta. Máj. 21-én a hordókat felrobbantották, de a hídban nem sok kárt tudtak tenni, 1852-ben megtervezte a budai alagutat, s azt 1857-re elkészítette.

forrás