"budapesti városképet szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. A pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méter magas, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Az 1989-es rendszerváltást követő átalakítás után az emlékművet "leegyszerűsítették", a mellékalak katonákat áthelyezték a szoborparkba, és új felirat került a talapzatra, mely új jelentést az együttesnek: "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért".

Kisfaludi Strobl Zsigmond, Geraszimov szovjet festő és Jofan szovjet építész Felszabadulási emlékművét 1947-ben avatták fel. A katona-alakokat eltávolították, ma a központi nőalak "általános" Szabadság-szobor.

A Gellért-hegyet, sőt az egész város képét szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. Maga, a pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méter magas. Az eredeti emlékművön előtte géppisztolyos szovjet katona (6 méter magas, bronz), bal oldalán fáklyát vivő, lépő férfi, jobb oldalán sárkányölő férfi (mindkettő bronz) volt látható. Mögötte mintegy 3 méter magas kőkatona állt. Az utóbbi 1956-ban elpusztult, de újrafaragták. Az emlékművet a felirata szerint "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" emelte. Feltüntették rajta az elesett szovjet katonák nevét is.
A rendszerváltozás az emlékművet is átalakította. A katonákat áthelyezték a szoborparkba, a talapzat doborműveit befalazták, a feliratokat levésték (a neveket tartalmazó táblákat máshol helyezték el). Csak az oldalsó mellékalakok maradtak a géniusz mellett. Új felirat ad új jelentést az együttesnek: Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.