| Szabadság híd A hidat az 1896-as ezredéves ünnepségsorozat részeként adták át, eredeti neve Ferenc József volt. A II. világháborúban felrobbantott hidat eredeti formájában újjáépítették, és Szabadságra keresztelték. Az utolsó szöget Ferenc József ütötte be A híd építését - az Erzsébet-híddal együtt - az 1893. évi XIV.tc. rendelte el. 1894-1896. között épült, maga Ferenc József császár verte be a legutolsó szöget. A híd a Szent Gellért tér és Vámház tér között vezet át. A tervezésére kiírt pályázat sikeres volt, a több mint 70 munka közül Feketeházy János második pályázatát választották a bírálók. Budapest legrövidebb hídja háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű. Építésenek idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befügesztett tartóelemek bravúros alkalmazása. Jellegzetessége - ami az 1980-as évek elején elvégzett felújításkor is megmaradt - a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat díszítő történelmi magyar címer, illetve a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A II. világháború után elsőként építették újjá, 1946-ban már megindult rajta a forgalom. |
|
| A FERENCZ JÓZSEF-HÍD Az ezredévi ünnepségek hosszú sorozatában egészen a végére maradt a fővárosra nézve egyik legnevezetesebb ünnepély az új dunai híd felavatásának az ünnepe. A vámháztérről Budára vezető Ferencz József-hidat október 4- ikén avatták fel Ő felsége a király és József főherczeg jelenlétében. A felség villamos gép segítségével sajátkezűleg verte be az utolsó szöget a monumentális alkotásba, a melyet két képben mutatunk be olvasóinknak. Az ünnepélynél a királyt báró Dániel Ernő kereskedelmi miniszter üdvözölte, s a felség válaszában kiemelte, hogy a szép mű egyszersmind a magyar műépítészetnek és vasiparnak kiváló teremtőképességét tanusítja és kivánja, hogy a szép mű újabbi hathatós tényezője legyen a magyar székes főváros további felvirágzásának. Az ünnepély után bemutatták a királynak a híd építőit s a felség hosszabb megszólítással tüntette ki Vörös és Cseörgheö államtitkárokat, Czekelius Aurel osztálytanácsosakat, Szántó Albert műszaki tanácsost, Förster magy. államvasúti gépgyári igazgatót és a vállalkozókat ismételt elösmerését fejezvén ki a nagyszerű alkotás sikere fölött. |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
