Forrás

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület nagy történelmi múlttal dicsekedhet, ma tágas park és néhány épület tanúskodik az egykor virágzó városka létéről.

Lakták kelták, rómaiak, s meleg vizű forrásai miatt a törökök fürdőket emeltek itt (a mai Rudas és Rác gyógyfürdőt). Együtt érkezett a törökökkel az első szerbek, s 1690 körül az etnikumot felfrissítő utolsó nemzedék. Ők adták török nevét is a negyednek: Tabán (Papucs). A rácok legtöbbje bőrt cserzett, papucsot varrt. Nagy becsben álló foglalkozások az igazhitű hivatalnokok s katonák körében! A XVII. századtól szerb, görög és cigány menekültek éltek kis utcáiban.

A XIX. század végére saját nyomorúságába fullad e reprezentatívnak sohasem számító városrész. De éppen régisége táplálja - legendákban testet öltő - romantikáját: mulatóházak tucatszám, kis, görbe, rosszul világított utcák, zárt kapuk és egymásnak szoruló házak. Budapest megsiratta szerelmes sétáinak Tabánját, mikor jó háromnegyed évszázada lebontották. Egy-két rangosabb épület maradt mindössze, mutatóban.


A Tabán alján a Várat a Dunaparttal összekötő árkádos, díszlépcsős teraszokat (Várkert) a XIX. század nagy építésze, Ybl Miklós tervezte. A Tabán ma rendszeres helyszíne szabadtéri fesztiváloknak, zenei eseményeknek, kerekes székkel is látogatható.

Destroying of old part of Budapest, named Tabán date: 1932 country: Magyarország place: Budapest registration number: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye filename: 00006467.tif