"Kedves egyiptomi barátomnak próbáltam elmagyarázni, hogy neki vajmi kevés köze van az ókori egyiptomiakhoz, akikre méltán annyira büszke. És magyaráztam, hogy az ő ősei a 7. században hódították meg az országot! Ugye igazam van?"

Nem feltétlenül - ez lenne a tudományos válaszunk. Ugyanis biztosat mondani nehéz lenne erről a témáról. Például a ma élő egyiptomiak leszármazottjai lehetnek olyan hódítóknak, akik betörtek a Nílus deltájába, illetve akár a folyón felfelé haladva távolabbi területekre is. Így a mai egyiptomiak lehetnek akár arabok, perzsák, asszírok, rómaiak, törökök, franciák, angolok, makedónok, és még ki tudja hányféle nép leszármazottjai is (az ókori források ennél több betörésről tudnak, például a rejtélyes hükszoszok támadása mögött sokan a zsidók őseit sejtik).

Az ókorban az egyiptomiak országukat Kemetnek hívták, azaz fekete földnek. Magukat pedig a "remet-en-kemet"-nek, vagyis a fekete föld népének.

A jelenlegi Egyiptomban élők egy része viszont szinte bizonyosan az ókori nagy nép utódjának tekinthető. Ők a koptok. Nevük arabul "egyiptomit" jelent, vagyis amikor a hódító arabok (a görögök, perzsák, rómaiak után) megszállták ezt a vidéket itt találtak egy népet, amelynek a nyelve (valószínűleg) sokban hasonlított az ókori egyiptomiakéhoz. A koptok ma keresztény vallásúak, tehát bizonyos, hogy őket sem hagyta változatlanul a több évezredes zaklatott történelem. Márcsak azért sem maradtak meg intakt közösségben, mert a koptok tulajdonképpen már rég nem koptul beszélnek, hanem arabul, megkülönböztetni a vallásuk miatt lehet inkább őket.

A kopt nyelv írásos változata a római hódítás idején alakult ki, és a XVI. századra halt ki teljesen, írása pedig eltért az óegyiptomi hieroglifáktól. A kopt írás tulajdonképpen a görög és az egyiptomi démotikus ábécé átvételével alakult ki, és az egyiptomi keresztények nyelvében sok görög szó is található, ami a hellenisztikus kapcsolatokra utal.

A kopt nyelv viszont rendkívül ősi, Champollion, a hieroglifák megfejtője is azért volt képes dekódolni egyesek szerint az ókori egyiptomiak írását, mert ismerte a kopt nyelvet. A kopt név a görög "egyptios"-ból származik, az egyiptomi jelzőt egyébként a görögök a memphiszi Hut-Ka-Ptah elnevezésből eredeztették. Ptah a memphiszi isten volt, a Ka a lélekre utal, a Hut pedig a ház, templom jelentésű szó ebből.

A koptok tehát valószínűleg a fáraó-kor lakosságának maradványai, de teljesen bizonyosak ebben sohasem lehetünk. Az arab hódítás nem jelenti hogy kiirtották volna a teljes "őslakosságot" a meghódított területeken. Az, hogy a mai egyiptomiak arabul beszélnek és iszlám vallásúak, tulajdonképpen semmit sem bizonyít, hiszen nyelvet és hitet könnyebben lehet váltani, mint származást.

Éppen ezért a koptokon - a keresztény vallású egyiptomiakon kívül - bárki más is lehet az óegyiptomiak leszármazottja a Nílus mentén. Más arab nyelvű országokban egyébként szintén megtalálható az őslakosság és a hódító arabok közötti különbségtétel. Például Marokkóban, Algériában az arabok és berberek, arabok és kabilok között lehet különbséget tenni.

Szegő Iván Miklós



2005. augusztus 1.

  forrás