Keresztény emlékek nyomában Vörös Győző
egyiptológussal
Máté
evangéliuma szerint az angyal felszólította Józsefet: Heródes haragja elől
meneküljön el családjával. "Erre ő fölkelt, éjjel magához vette a gyermeket és
anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjen
az Úr szava, amit a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat..."
(Mt 2,14). Krisztus követői számára nem csupán e sorok miatt szent föld,
lehetséges zarándokcélpont Egyiptom, hanem páratlan kora keresztény emlékei
miatt is. Vörös Győző egyiptológus immár tíz éve vezet feltárásokat a
varázslatos észak-afrikai országban. Kutatásainak eredményeit a Templom Théba
koronáján - A Thot-hegyi magyar ásatások(1998) és a Taposiris Magna I-II. [Isis
kikötője - Alexandriai magyar ásatások] (2001, 2004) című kötetekben jelentette
meg. Théba mellett, illetve Alexandria közelében olyan fáraó kori templomokat
tárt fel, amelyek több ezer éves történetében rövid, mégis fontos szerepet
játszottak az egyiptomi keresztények, azaz a koptok. Munkájának erről az
oldaláról kérdeztük a neves kutatót.
Isis
istennő gránitszobrának feje
- Egyiptológusként elsősorban a görög-római
korral foglalkozom, vagyis a Nagy Sándor hódítását követő hellenizált
Egyiptommal, amelynek szerves részét képezte a korai
kereszténység.
Egyiptomban hamar megjelentek Jézus követői: Szent Márk
evangélista volt Alexandria első püspöke, aki már az I. században elhintette a
krisztusi tanítás magvait. Egyiptom tehát korán vált a kereszténység ügyének
egyik döntő jelentőségű helyévé. Ahhoz pedig, hogy a kereszténység államvallás
legyen a Római Birodalomban, előbb a legnagyobb szellemi központban,
Alexandriában kellett győzedelmeskednie. Az alexandriai Katekéta Iskola élén
olyan vezetők álltak, mint Órigenész vagy Clemens Alexandrinus, s a patrisztika
számtalan fontos képviselője megfordult a városban, amely fontos teológiai viták
színhelyévé vált. A kopt kereszténység 451-ig, a kalkedóni zsinatot követő
szakadásig, illetve exkommunikációjáig a keresztény világ fontos tényezője
volt.
Elsősorban mivel járult hozzá az egyiptomi kultúra az egyetemes
kereszténység értékeihez?
A taposirisi
feltárások helyszíne 2004-ben
- Az egyik terület a Mária-kultusz. A
Szűzanya tisztelete Egyiptomban forrta ki magát, elsőként itt nevezték Máriát
Theotokosznak, vagyis Istenszülőnek. Máriának az üdvtörténetben játszott
rendkívüli szerepe az egyiptomi keresztények körében vált egyértelművé. Nem
véletlen, hogy a Krisztus utáni III-IV. századtól Máriát társmegváltónak
tekintik.
A katolikus világ számára fontos másik örökség a szerzetesség
"intézményének" kialakulása. A monasztikus jelleg teljes egészében egyiptomi
"találmány". Már a pogány időkben is voltak sziklasivatagban elmélkedő emberek,
"szerzetesek", a kereszténység terjedésével azonban egyre többen választották a
világtól való elszakadásnak ezt a módját. Eleinte remetéskedtek, később
csoportokba gyűltek és szerzetesközösségeket alapítottak. Életmódjuk, felfogásuk
nagy hatással volt az utókorra. Szent Benedek regulájában például "ajánlott
irodalom" Cassianus: De institutis coenobiorum című munkája, amelyben a szerző
részletesen leírja, mit látott az egyiptomi kolostorokban, hogy nézett ki az
ottani szerzetesi élet...
Az Ön által vezetett feltárások során a
keresztény kultúra milyen gyökereire, emlékeire bukkantak?
- Az elmúlt
tíz esztendőben két régészeti lelőhelyen dolgoztam Egyiptomban, nevezetesen
Thébában a Thot-hegyen, illetve az Alexandriához közeli Taposiris Magna
tengerparti kikötőjénél. Mindkét helyszínen olyan templommal foglalkoztam,
amelyet egy ideig a késő antikvitás korában keresztények is
használtak.
Az ókori pogány templomok a keresztények számára
"beimádkozott" helyek voltak, ezért a koptok szívesen vették használatba ezeket
a szentélyeket. Nemcsak a templomokat, hanem a régi főpapi székhelyeket is
megtartották. A klasszikus, fáraók kori időkben negyvenkét nomosz (kerület) volt
Egyiptomban, ugyanennyi főpappal. Ennek mintájára a keresztényeknek negyvenkét
püspöke lett. A folytonosság természetesen csak az egyházi hierarchiára, illetve
az épületekre volt igaz, a régi pogány hittartalmak és a forradalmian újat hozó
keresztény tanítás között azonban nem volt kapcsolat.
Bronz
szertartási eszközök
A Krisztus utáni IV. században, a thébai
Thot-hegyen, Montuhotep Szanhkaré fáraó halotti templománál egy kis
szerzetesközösség az egykori középbirodalmi uralkodó (Kr. e. 2010-1998) teljesen
kifosztott sziklasírjában alakított ki magának barlangkápolnát. (A Pantokrátor
Krisztus-ábrázolással együtt ennek pontos másolata látható 1999 óta a
Gellért-hegyi Sziklatemplomban.)
Taposiris Magnát - Nagy Sándor halála
után - II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó alapította a Krisztus előtti III.
században. A klasszikus fáraó kori akropolisz egykori szentélye egy dór oszlopos
hellén templom volt. Feltárásunk nemcsak azért nagy jelentőségű, mert cáfolta a
korábbi akadémiai véleményt, miszerint a kikötőben csupán egy befejezetlen
templom romjai találhatók, hanem azért is, mert megtaláltunk egy hiányzó
láncszemet az építészettörténetben: az egyiptomi és a görög templomépítészet
találkozását.
A bizánci
arany kincslelet
2000 októberében előkerült az akropolisz Isis istennőt
ábrázoló, gránitból faragott kultuszszobrának torzója, egy évvel később pedig
rátaláltunk azokra a bronzeszközökre, amelyeket a szertartásokhoz
használtak.
A Krisztus utáni IV. században a keresztények kolostort
építettek Taposiris Magna - rómaiak által erőddé alakított - templomának falai
között. A bizánci korból származó kolostor területén végzett ásatások során
2003-ban ismét értékes leletekre bukkantunk: öt arany pénzérmére és egy arany
karkötőre. Ezeket az Egyiptomba betörő arabok elől menekülő szerzetesek
rejtették el a keresztény templom járólapja alá.
A thébai és a taposirisi
lelőhely egyaránt arról tanúskodik, hogy miután a hódító arabok 642-ben átlépték
Egyiptom határát, földúlták, lerombolták nemcsak fővárosát, Alexandriát, de a
legtöbb keresztény kultuszhelyet is. Ekkor semmisült meg a virágzó egyiptomi
kereszténység.
A közelmúltban többször is hallhattunk arról, hogy
Taposiris Magna-i feltárásainak nem csak a régi idők pontosabb megismerése az
eredménye...
Makovecz
Imre jóváhagyott vázlatterve a felépülő kolostorról
- A Kopt Ortodox
Egyház napjainkban nem építhet új templomokat, műemlékeit azonban
helyreállíthatja. Az egyiptomi kormány és az Alexandriai Kormányzóság illetékes
hatósága jóváhagyta, hogy a feltárt taposirisi romokon újjáépülhessen az egykori
Üvegkolostor. III. Shenouda alexandriai pátriárka a világhírű magyar építész,
Makovecz Imre terveit fogadta el, aki a kopt szakrális hagyományokat követő
csodálatos kőtemplomot, illetve kolostort tervezett az eredeti alapokra. Az
építési engedélyek megvannak, már folynak az előkészületek. A munkák 2005
tavaszán kezdődnek. Várhatóan három év múlva szólalhatnak meg az újjáépült
kolostor harangjai.
Milyen feladatok várják a közeljövőben?
- A
teljes műemléki helyreállítást követően szeretném folytatni a kutatásokat
Taposiris Magnán. Amíg a felújítás tart, ötszáz kilométerrel arrébb, az
Alexandriával szemben fekvő Cipruson kezdek ásatásokat a ciprióta görög kormány
megbízásából. Páfoszon egy ugyancsak II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó
alapította kikötőt kell feltárnunk. A szerződésem - közös megegyezés alapján -
egyelőre 2007 őszéig tart. Feleségemmel, Noémivel és kisfiunkkal, Alexanderrel
így most Ciprusra költözünk. Régi vágyam volt, hogy ásatóként eljussak oda, de
az is fontos szempont, hogy Ciprusról folyamatosan figyelemmel kísérhetem a
taposirisi építkezéseket is.
Pallós Tamás
Fotók: Kozma Károly