Augusztus 1-jén (pénteken) a déli órákban részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg Magyarországról. A jelenség során a Hold a napkorongnak maximálisan 20%-át takarja le, így sötétedést gyakorlatilag nem érzékelhetünk.

A fogyatkozás teljességének sávja (ahonnan nézve a Hold az egész napkorongot eltakarja) Észak-Kanadában érinti először bolygónkat. Ezt követően átszeli Grönlandot, majd Oroszországon és Mongólián halad át, végül pedig Kínát is érinti.

A totalitás az ideális helyszínen maximálisan két és fél percig tart. Bár a teljesség egy közel 200 kilométer széles sávból látható, a részleges fázis sokkal nagyobb területről követhető, többek között Magyarországról is. Hazánkból utolsó alkalommal 2006. március 29-én látszott részleges napfogyatkozás, de akkor felhők is zavarták a kilátást.

A napfogyatkozások kialakulása

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold égen látható mérete (látszó átmérője) véletlen egybeesés miatt közel egyforma.

Egy-egy napfogyatkozás alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig. Az alábbi ábrán a Hold Földre vetülő árnyékából a nagyobb és világosabb szürke kör mutatja a részleges fogyatkozás területét. A teljes fogyatkozás területe a kisebb, sötétebb foltra esik.

Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, kedvező helyzetben az egész napkorongot eltakarhatja. Ezt teljes napfogyatkozásnak nevezzük. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét a teljes fázis előtt és után, összesen közel két órán keresztül.