:
Volt egyszer messzi
földön egy gyönyörű, önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a
kastélya melletti zöldellő mezőn a kristálytiszta tó partján,
környezeti kérdésekről elmélkedve egyszer csak meglátott egy békát.
A
béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta: Oh csodálatos hölgy,
valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak, ha megcsókolnál
ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor drágám
összeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt,
ahol főzhetnél, moshatnál ránk nevelhetnéd a gyerekeinket és emiatt
örökké hálás és boldog lehetnél.
Aznap este, miközben a gyönyörű
hercegnő könnyű vacsoraként fehérborban és enyhe hagymamártásban
megfuttatott fennséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így
szólt: én kurvára nem így gondolom...
