 |
Pécs Magyarország nyugati
részének, a Dunántúlnak a legnagyobb városa: a dél-dunántúli régió, benne
Baranya megye központja, egyetemi város, katolikus püspöki székhely. A város a
Mecsek hegység déli lejtőire települt, negyven kilométerre a Dunától és a
Drávától. Az Adriai-tengertől közel ötszáz kilométer választja el, mégis, talán
a tenger közelsége teszi szubmediterrán jellegűvé a várost és vidékét. Pécs
természeti környezetét a Mecsek határozza meg, a város területe benyúlik a
hegység erdőibe. A déli lankák egykor nagy hírű szőlőművelése, amelyre Pécs
őshonos lakosainak neve, a tüke is utal, mára visszaszorulóban van.
Feljegyezték, hogy II. Szulejmán szultán földi paradicsomnak nevezte Pécset, talán,
mert tizenegynéhány bő vizű patak folyt keresztül a városon. A patakvölgyek ma
is a városszerkezet alapvető tagolói. Pécstől nyolc-tíz kilométerre terül el az
orfűi tóvidék és az abaligeti cseppkőbarlang; huszonöt kilométerre délre, túl a
Villányi-hegységen a siklósi-villányi borvidék és Harkány, az ország egyik
leghíresebb gyógyfürdőhelye.
Történelem
Ma már közhelynek számít
az a megállapítás, hogy "Pécs kétezer éves város".
Valójában ennél sokkal
régebbi. A kelták több mint 2000 éve már városias településben éltek. Pécs
római neve, a Sopianae is kelta eredetű. A tárgyi emlékek tanúsága szerint a
rómaiak a keltáktól vették át a szőlőművelést, s azt itáliai hagyományokkal
gazdagították.
Szent István király 1009.
augusztus 23-án alapította meg a pécsi püspökséget, mely a középkorban hazánk
egyik legjelentősebb egyházi székhelye volt.
Az 1064 évi tűzvész után
újjáépült pécsi székesegyház szobrászati díszítéseit flamand és magyar
élvonalbeli mesterek készítették európai színvonalon. Ezek a művészek
tevékenyen közreműködtek a főtéri Szent Bertalan templom, a domonkosok
templomának díszítési munkálataiban is.
A 143 éves török
megszállás alatt virágzó, keleti várossá alakult át Pécs, pezsgő piaccal,
fedett bazárral, kávézókkal, karcsú tornyú mecsetekkel, fürdőkkel. Mindezek
mellett még állt a régi Pécs is, a török ugyanis meghagyta a régit, semmit sem
pusztítottak el, s nem romboltak le. A város pusztulását az 1600-as évek
végének háborúi, a török alóli felszabadító harcok okozták. (A török megszállás
1543-1686-ig tartott.)
A török alatt nagy
vándorlások zajlottak le, átalakult a város lakossága. A mohamedánok
elfoglalták a fallal körülvett belvárost, kiszorítva onnan az őslakosságot.
A középkorban népszerű
szerzetesrendek, a domonkosok, bencések, pálosok eltűntek a városból, de itt
maradtak a ferencesek és lassan beszivárogtak a jezsuiták, akik a katolikus
többséget kívánták visszaállítani.
A török alóli
felszabadító háború pusztításait betetőzte az 1704. évi rácdúlás. Az
újjáépítés, a város "feltámadása" az 1710-es évektől vette kezdetét.
Az igazi fellendülés a
reformkorban vette kezdetét. A kor megnövekedett polgári igényeinek kielégítésére,
hangversenyeket (1846, Liszt Ferenc), fényes bálokat, kiállításokat (1846),
tudományos konferenciákat (1845- Természettudósok Országos Vándorgyűlését)
rendeznek. Pécs egyre inkább a tudományos, szellemi és kulturális élet
központjává kezd válni.
1956 után, látványos
előrelépés történt az iskoláztatás terén is. Általános iskolák, középiskolák,
szakmunkásképző iskolák mellett főiskolák, egyetemek sora nyitotta meg kapuit.
A felsőfokú oktatásban résztvevők számát tekintve mára Pécs hazánk egyik
legnagyobb iskolavárosa lett.
A legújabb időben, a
bányák megszűnése után a város egyre inkább a kultúra városává vált.
A történelem kulturális nyomai
A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.
Különleges leletek a pécsi ókeresztény sírkamrák feltárása során
3-4. századi sírkamrák 2000 novembere óta az
UNESCO Világörökség listáján szerepelnek.
Pécs római kori
elődvárosa, Sopianae, tartományi székhely volt. Ebből az időből, a 4. századból
származnak a város ókeresztény sírépítményei, festett sírkamrái, mely a
legjelentősebb Itálián kívül fennmaradt ókeresztény nekropolisz. Pécs
püspökségét 1009-ben, a pécsi egyetemet (az első magyarországi egyetemet)
1367-ben alapították. Az egyetemalapító pápai bulla a tudományok művelésére
különösen alkalmas helynek nevezte a várost; egy ismeretlen nevű középkori
költő latin versében „Magyarhon Athénje”-ként emlegette. Pécs neve valószínűleg
szláv eredetű és „öt” a jelentése, miként az ötös szám jelenik meg a város latin
és német nevében is: Quinque-Ecclesiae-nek vagy Fünfkirchennek nevezték, öt
temploma miatt. Egykori gótikus dómjának szobrai és domborművei közül a
megmaradtakat a Dómmúzeumban csodálhatjuk meg. Pécsé az ország legnagyobb
alapterületű fallal körülvett, középkori szerkezetű belvárosa. A 15. században
a humanizmus legnagyobb Itálián kívüli latin nyelvű költője, Janus Pannonius
pécsi püspök volt; a 16. század közepétől kezdve viszont Pécs virágzó török
várossá vált. Evlia Cselebi, híres török utazó 1664-ben hét dzsámit és tíz
mecsetet számlált össze a városban. Közülük két dzsámi s egy mecset ma is áll.
A 18. században Pécs német várossá alakult, a püspökség ének- és zenekarának
vezetői rendre Bécsből érkeztek.
A 18. század végének mai
legfontosabb kulturális nyoma a nagyszerű Klimo-könyvtár, a 19. század elejének
pedig a dóm hatalmas épülettömbje. A század második felének híres pécsi
iparoscsaládjai (Angster, Engel, Hammerli, Littke, Zsolnay stb.) közül
kerámiáik és eozinos épületkerámiáik révén a Zsolnayak lettek Európa-szerte a
legismertebbek. A budapesti vasút csak 1880-as években ért el Pécsig. Ekkortól
száz éven át a bányászat kiterjedése határozta meg leginkább a város
fejlődését. Pécs 1920 után lett újra egyetemi város.
Aki ma Pécsett sétál,
egymásra rétegződve, egymás mellé épülve láthatja tizenhét évszázad
kultúrájának, történelmének nyomait.
Az 1700-as évek végén
megjelentek Pécsett az első színtársulatok. A reformkor elején Déryné, a nagy
magyar színésznő úgy emlékezik Pécsről, mint a zenés színházat különösen
kedvelő és értő városról. Pécs elsőként épített állandó kőszínházat (a Mária
utcában), ahol a zenés darabokat kedvelték igazán (a legnépszerűbb Bellini
Norma című operája volt). Pécs második, ma is működő színháza büszkén nevezte
magát Pécsi Nemzeti Színháznak, mivel a magyar nyelvű színészetet részesítette
előnyben, szemben a német nyelvűvel. Pécs lakossága azidőben ugyanis még zömmel
németül beszélt. Természetesen sohasem volt idegen itt a másnyelvű színjátszás,
s ma sem az, hisz a városban horvát nyelvű színház is működik (1994 óta).
Pécsett már 1848-ban megjelent az első újság, német nyelven,
de volt már magyar nyelvű melléklete is (Pécsi Tárogató), elsőnek jelent meg a
magyarországi vidéken napilap is (Pécsi Napló).Mindig jelentős volt a könyvkiadás.
Az 1700-as években már nyomdája is volt a városnak, az Engel, majd később a
Liceum nyomda.
Oktatás
Pécs kulturális életének
két nagy forrása van. Az egyik a gazdag, ezer éves múlt, melyben mindig
vezető-szerepe volt a kultúrának, művelődésnek, a másik a sokszínű, nemzetiségi
kultúra, mely a várost számtalan egyéni ízzel gazdagította. Pécs ma olyan
magyar város, mely a nemzetiségek értékeiből emelkedett ki, s az évezredes
kultúrából lett a Dél-Dunántúl központja.
Pécs nevezetességei
A barokk belváros
színfoltjai a 150 éves török hódoltság építészeti remekei, a két dzsámi és a
minaret napjainkban is láthatók. Pécs jellegzetes főterének közepén, a
Széchenyi téren áll a Gázi Kászim-dzsámi, az ország legnagyobb török korabeli
építménye.
Gázi
Khászim pasa egykori dzsámija Pécsett
A dzsámi mellett 23
méterre magasodó, karcsú minaret áll.Idrisz Baba türbéje szintén jelentős török
kori emlék. A Rókus-dombon található sírkápolna török zarándokhely lett, hiszen
Idrisz Baba szentként tisztelt orvos volt. A sírkápolna mellett egy török
kutat, az úgynevezett Kerlejelánt láthatjuk. A Pécs városában fellelhető török
fürdőnek, vagyis Memi Pasa fürdőjének feltárt maradványaiban fürdőmúzeum
tekinthető meg.
A Janus Pannonius
Múzeumba, mely Baranya megye gazdag tárgyi emlékeit tárja fel a kíváncsi látogató
számára!
Pécs legrégebbi
lakóházában találjuk a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti osztályát, ami
tulajdonképpen a Zsolnay Múzeum. A múzeum a porcelángyár jellegzetes
korszakait, művészi készítményeit mutatja be, de megcsodálhatjuk az 1878-as párizsi
világkiállításon aranyérmet nyert dísztárgyakat és az alapító, Zsolnay Vilmos
emlékszobáját is. A művészeti értékeken túl természeti értékekben is gazdag a
múzeum, a ház kertjében álló tiszafák ugyanis védettek.
Pécs legrégebbi
épületében, az 1477-ben épült egykori nagypréposti házban, a Káptalan
u. 2. szám alatt található a Zsolnay Múzeum. A ház homlokzatán, a
vakolat megbontása után helyenként láthatóvá vált a homlokzat eredeti,
reneszánsz-kori festése.
Felújítás után a múzeum
A város egyik
nevezetessége a négytornyú dóm, azaz a basilica minor, melyet még István király
kezdett el építtetni.
Pécs világhírű
nevezetességei, legrégebbi építészeti alkotásai a bibliai falfestményekkel
díszített ókeresztény sírkamrák. A 3-4. századi sírkamrák 2000 novembere óta az
UNESCO Világörökség listáján szerepelnek.
Az ókori műemlékegyüttes a Bazilika, a püspöki palota és a Szent István
tér környezetében található. Hét építmény régészeti feltárás alatt áll,
az Ókeresztény mauzóleum a Korsós sírkamrával együtt viszont jelenleg
is látogatható.
De mit tártak fel régészeink az ásatások során?
Római elődeink az ókori Sopianae temetőjében egyszerű kápolnákat,
alattuk pedig sírkamrákat építettek. A sírkamrákból előkerült bibliai
tárgyú freskók, ókeresztény szimbólumok alapján tartjuk ókeresztény
temetőnek a mauzóleumot.
1975-76-ban véletlenül bukkantak rá a legnagyobb ókeresztény épületre,
a Széchenyi tér közepén található nagyméretű kápolnára, vagyis az
Ókeresztény mauzóleumra. Az ásatás során meglepve tapasztalták, hogy a
mauzóleum alatt bibliai tárgyú freskókkal díszített sírkamra rejlik,
melyek a keresztény mitológia egy-egy fejezetét mutatják be. Az egyik
ilyen jelenet a "Bűnbeesés" jelenete. Széles pompeji vörös keretben egy
álló téglalapban Ádámot és Évát láthatjuk a paradicsomi fával és a
kígyóval. Tekintsük meg a következő vörös csíkkal keretezett téglalap
alakú mezőt, melyben márványt utánzó festés, közepén bordószínű korong
található! A pompeji vörössel keretezett téglalapok sorát az oroszlánok
vermébe vetett Dániel próféta alakja zárja. Láthatjuk még a falon a
Krisztus-monogram egy töredékét, és egy fehér ruhás ülő alakot, aki
akár a túlvilágra érkező keresztényt fogadó Krisztus is lehet.
Az I. számú sírkamra, vagyis a Péter Pál sírkamra a bejárattal
szemközti falon látható Péter és Pál apostolokról kapta a nevét. A
képen az apostolok a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra
mutatnak rá. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jónás,
Szűz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg.
A II. számú sírkamra a Korsós sírkamra. A kamra északi falába
süllyesztett kis fülke kancsó és pohár ábrázolása nagy valószínűséggel
az oltáriszentséget szimbolizálja. A sírfalak gazdag geometrikus és
növényi díszítése a Paradicsomkertet idézi.
Az Apáca utcában található Ókeresztény temetőkápolna belső terében a
padlószint alól négy sír került elő. Ez a temetőkápolna annyiban
különbözik a többi sopianaei temetőtől, hogy itt nem sírkamrákba, hanem
sírokba temetkeztek a város keresztény lakosai.
Mindenszentek temploma
Ez Pécs egyik legrégibb
temploma, a XII. században épült román stílusban. Később gótikus és barokk
átalakításokat is végeztek rajta. Kultúrtörténeti jelentősége, hogy 1588-ban
itt zajlott egy híres hitvita.
Pécs nevezetességei közé
tartozik a 150 éves múltú Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. A mai napig az
egykori telephelyén működő gyár vonzó látványosság az idelátogató turisták
számára.
Fontos döntéseknek és
eseményeknek volt a színhelye Pécs városa. 1064-ben itt koronázták meg Salamon
királyt. Európa egyik legjelentősebb humanista költője pedig, a Janus Pannonius
néven közismert Csezmiczei János 13 évig élt püspökként a városban
Itt született meg az első
magyarnak mondható irodalmi alkotás! Mór püspök 1060-ban írta meg a két lengyel
remete, vagyis András és Benedek legendáját.1367-ben Nagy Lajos király itt
alapította meg az első magyar egyetemet, mely azóta is hallgatók népes
táborával büszkélkedhet. 1440-ben pedig Pécset nyílt meg az első magyar
nyilvános könyvtár. A könyvespolcokon akkor még 300 kötet sorakozott büszkén!
Az Irgalmas-rendiek
temploma előtt áll a város egyik különlegessége, Zsolnay Miklós híres eozin
kútja. A kúton látható kifolyók ökörfejei a "nagyszentmiklósi"
aranyleletek mintájára készültek.
A
Mecsek-kapu tornyos, árkádos, terméskő építménye, 1936-ban készült el.
1959. április 17-én
kezdődött az a nagyarányú társadalmi munka, amelynek eredményeképp
1960.augusztus 19-én sor kerülhetett az állatkert ünnepélyes megnyitójára. A
6,5 holdas területen az építkezés ezután is tovább folyt. Jelenleg 150 faj
mintegy ezer egyedét őrzi ez az általános jellegű állatkert.
Nagy - Deindol festői völgy, melynek oldalait szőlők borítják. A
Deindolhoz egy népmonda is kapcsolódik. A hagyomány szerint ez a terület valaha
egy német emberé volt. Amikor a halálát közeledni érezte, fölvitette magát a
hegynek arra a részére, ahonnan beláthatta egész birtokát. Vele ment három fia
is. Az öreg felosztotta vagyonát. Nyugatról kezdve rámutatott az első völgyre,
s legidősebb fiáboz így szólt : Das ist dein Thal - azaz svábosan: Dein Thol -,
ami magyarul annyit tesz: ez a te völgyed. Aztán a középső fiához intézve
szavait, a másik völgyre mutatott: dein Thol; a legkisebbnek ugyanezt mondta -
a harmadik völgyre. Azóta a terület hármas felosztása a következő neveken
ismeretes: Nagy-, Közép- és Kis -Deindol.
A földvár északkeleti részén
áll a középkori eredetű erődített fallal védett egykori pálos kolostor romja,
Bertalan pécsi püspök itt 1225-ben alapított a remeték számára kolostort Szent
Jakabnak szentelve. Innen kapta a hegy a nevét. A XVIII. században újjáépült a
templom egy évszázaddal ezelőtt még lakott volt a kolostor, azóta pusztul.
Régészeti feltárása megkezdődött
A népmonda szerint valamikor
egy gazdag földesúr volt a Jakab-hegyi vár ura, aki rengeteg kincset harácsolt
össze. Mikor egyszer háború tört ki a kolostor temploma alá ásatott hatalmas
pincébe rejtette drágaságait. Az elrejtett kád aranyon egy kakas, a kád ezüstön
egy sárkány ül; elátkozott királyok, akiknek az a büntetésük, hogy a kincsekre
vigyázzanak. Nem is jutott soha hozzá a kincsekhez ember azóta sem, pedig sokan
próbálták megszerezni.
A Jakab-hegy fennsíkjának déli letörésén korláttal védett
kilátóhely - kiugró sziklaperem - a Zsongorkő (570 m). Nevéhez monda fűződik: A
hegy aljában élt egyszer egy Zsongor nevű legény, aki végvári vitéz lett.
Menyasszonyát az esküvő előtt elrabolta a Jakab-hegy várának ura, a török pasa.
Zsongor egy zivataros éjjel fellopakodott a várba és kiszabadította
menyasszonyát. Az őrség azonban észrevette s nyomába eredt. Mikor Zsongor
látta, hogy nincs menekvés, lovával a kiugró szikláról a szörnyű mélységbe
ugratott. Azóta hívja a nép a sziklát Zsongorkőnek.
Van még egy nevezetessége
a Jakab-hegynek, a déli oldalban álló bizarr alakú sziklák, a Babás-szerkövek.
A monda szerint a régi Cserkúton két gazdag, egymással minden téren versengő
család élt. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be mindkét helyre, de mindkét
helyről elzavarták. Megátkozta őket: Akkor váljatok kővé, amikor a
legboldogabbak vagytok. Mindkét családnak volt egy-egy lánya, akik egyszerre
mentek férjhez. Az egyik násznép megelőzte a másikat, s már jöttek le a pálosok
Jakab-hegyi kolostorából, mikor a másik násznép éppen fölfelé kapaszkodott. A
szakadék fölött, ahol a legkeskenyebb az út, ott találkoztak, s egyik sem akart
kitérni. Egyszerre szólalt meg mind a két gazda: Inkább váljunk kővé, de ki nem
térünk! Abban a szempillantásban mindkét násznép kocsistól, lovastól, kővé
változott, ma is ott állnak sorban.
Orfűn, a kis község déli határánál dél felé a zöld
jelzésen érdemes rövid kirándulást tenni a Sárkány-szakadékba, ahol a
Sárkány-kút forrása fakad. Környéke természetvédelmi terület. A víz kitörését
régebben erős zúgó-morgó hang kísérte. A népmonda szerint sárkány lakott a
barlangban. Egyszer egy szikla esett barlangjának szájára s azóta nem tud kijönni.
Keservesen erőlködik nyögve nyomja ki a barlang vízét. Mikor kifárad
elcsöndesedik s elapad a forrás vize, majd kipihenten újra kezdi, s újra
megindul a víz.
Abaliget
Az
Abaligeti-cseppkőbarlang, amelynek 500 m hosszú járata kiépített, utcai
ruhában, vezetővel járható. A barlangban egykor az őskor embere is
megtelepedett. A népmonda szerint egyszer a falu népe a török elől a barlangba
menekült. A törökök megpróbálták az elbújtakat kifüstölni, azok azonban egy
rejtett kijáraton megmenekültek, hátbatámadták a mit sem sejtő törököket s
fényes győzelmet arattak.
Népszokások
Az 1940-es évekig élt
Baranya megyében (Mohács) az ismerkedés, párválasztás szokása, ősszel tartották
az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi
ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat.
A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.
Az eseményen egy-egy kistáj, népcsoport tagjai
találkoztak egymással. Leghíresebbek voltak a zengővidéki református falvak
gesztenyeszürettel egybekötött várkonyi leányvásárai, a hegyföldi fiatalok
siklósbodonyi találkozói és a hegyhátiak oroszlói leányvásárai. Hasonló célú,
rendhagyó alkalom volt egykor az ormánsági kálvinista magyarok ismerkedése
évente, áldozócsütörtökön, a máriagyűdi búcsújáróhelyen.
Baranya megyében a komatálat vivő a kiszemelt háznál ezt mondta:
Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Szűz hozta szűznek,
Koma hozta komának,
Ha nem tetszik komának,
Hazaviszem azon az úton, amelyiken hoztam.
Az ország más vidékein a
komázás más tavaszi ünnepre is eshetett, fehérvasárnaptól Szent Iván-napig
terjedő időben. Néhány Baranya megyei községben nem komatálat, hanem szépen
feldíszített „komafát” cserélgettek a leánykák.
Baranya megyében a sült
almából néhányat a temetőben a sírhalmokra tettek. Szokás volt mezei
virágokból, füvekből koszorút kötni, s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész
ellen.
A 20. század közepéig még éltek a hagyományos népszokások:
- a lucanapi kotyolás,
- a bukovinai székelyek maszkos betlehemezése,
- a németek Christkindlspiel-je vagy az
Ádám-Éva játék, "A Szent Család szálláskeresése",
- a magyaregregyi Kelemenjárás,
- a vízkereszti Heródes-játék,
- a balázsolás,
- a regölés,
- a moldvai csángók turkajárása.
Búcsú
Országosan jelentős
búcsújáróhely, Máriagyűd (középkori nevén "Forrásközi Boldogasszony")
az egyházi év Máriaünnepein rendszeresen elzarándokolt a megye, és a Dráván
túli vidék magyar, horvát és német katolikus népe.
A búcsújáróhelyek
látogatottsága napjainkra ismét fellendül, és a régi hagyományok új közösségi
formákkal gazdagodnak.
Zene
A hagyományos falusi
ünnepek és életfordulók eseményeit mindig tánc és hangszeres muzsika kísérte.
Kezdetben parasztmuzsikusok, majd a 18. század második felétől cigányzenészek
és "parasztbandák", később pedig hivatásos zenészek szórakoztatták a
falu népét.
A magyarok táncos-zenés
hagyományainak ápolását az 1930-as években a Gyöngyösbokréta mozgalom is
elősegítette.
A Baranyában használt
népi hangszerekből néhány jellegzetes darab:
- Ilyen a magyarok körében népszerű citera,
- hosszúfurulya és
- köcsögduda,
- a horvátok szamicája és
- tamburája, a németek által kedvelt
- klarinét,
- a mohácsi duda vagy gajdi, valamint
- a cigánybandák elmaradhatatlan hangszere, a
hegedű.
- a húsvéti tojáskoccintás,
- a hegyhátiak mátkálása,
- a csérigézés és az esőkérő horvát, szerb
dodola.
Jeles Napok
Január 6. Vízkereszt
Vízkereszt vagy
háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A
keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért,
Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, úton járók, vendégfogadósok
védőszentjei voltak.
A három királyjárás szép
példáit közli a Magyar Népzene Tára Baranya.
A három királyjárás előbb
a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett.
Február 3. Balázs napja
A szent legendája alapján
mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az
ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két
gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a
hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.
Emlékezzünk szent Balázsról, hogy ma vagyon napja,
Hogy többször is megérhessük, az úr Isten adja!
Kérjük ajándékát, várjuk szent áldását,
Mindnyájunktól távoztassék torkunknak fájása.
(Diósviszló, Baranya m.; Berze Nagy 1940:
I. 110).
Húsvéthétfő
Mind a locsolás, mind
pedig a vesszőzés jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a
piros, vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény
egyházi szimbolikában pedig a
feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére
a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagyma lével
festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a
lencse levéből kéket. A zempléni falvakban zöld vetést és hagymahajat
használtak a színezésre.
Sándor napja - március 18.
Sándor kedvelt névünnep,
amelyen, Kopácson (Baranya megye) például az alábbi rigmusokat mondták:
„Engedje az Isten, hogy
sok Sándor napját megérjük erőben, egészségben.”
Június 8. Medárd
Baranya és a Mura-vidék
szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani,
viszont bő lesz a szénatermés. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a
lent, hogy ne legyen gazos, és szépen fejlődjön.
Június 13. Páduai Szent Antal napja
Példák vannak Baranya
megyéből az e napi kultikus tűzgerjesztésre is:
A szokás lényege, hogy
Páduai Szent Antalnak, mint a jószág patrónusának tiszteletére ünnepének
hajnalán, napkölte előtt, fiatal, életerős férfiak fadarabok összedörzsölésével
kint a faluszélen, esetlen harangláb mellett, Mecsekpölöskén a nagyhídon,
Abaligeten a templomgyöpön, Magyarszéken Antal faluszéli keresztjénél, elvétve
házak kapujában tüzet gerjesztettek, amelynek leginkább Szent Antal tüze,
olykor csak újtűz volt a neve. Ezen a tűzön hajtották át elsősorban a disznót,
de a marhát, sőt néha a lovat is, hogy egészségesek maradjanak. A falu házaiban
aznap a szertartás előtt és alatt nem volt szabad tüzet rakni. Ennek végeztével
a tüzet, parazsat széthordták. Minden háznak jutott belőle, és a gazdasszonyok
erről gyújtottak alá a tűzhelyen.
Sok, állattartással
kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Például a baranyai
falvakban nem fogták be a jószágot.
Június 24. Keresztelő
Szent János napja vagy Szent Iván-nap
A Baranya megyei Hörnyék
községből a tűzgyújtással kapcsolatos mátkázó, barátságkötő szokást közölt
Berze Nagy János, mely a maga nemében egyedülálló adat. A mátkázás, komálás
ideje elsősorban fehérvasárnap volt, és tojáscserével történt. „Szent János
napján estefelé a falun kívül (berekben) kisebb-nagyobb (10–15 éves) fiúk
rőzsét, ágotbogot hordanak nagy máglyába. Amikor sötétedni kezd, összejön a
falu fiatalsága, a lányok kezében faágra kötözött meggybokréta (10–15 cm hosszú),
tetejébe a kihegyezett fára alma van tűzve (Szent János alma). Ez a baba- vagy
komafa. Gyülekezés után a máglyát meggyújtják s ennek fényénél két leány – jó
barátnők – egymással szembe állva, a komafát kézben tartva mondják:
Mátka, mátka mátkázunk,
Míg élünk, míg halunk,
Mindig mátkák maradunk. (kétszer)
(Harmadszorra:)
Koma, koma, komázunk,
Míg élünk, míg halunk,
Mindig komák maradunk.
A babát kicserélik. A tűz
leégése után a fiúk a tüzet ugrálják át, utána száraz fakéregből, leginkább
meggyfából csávát, fáklyát gyújtanak a tűzben, azt hajtogatják fel-alá és
szaladnak vele” (Berze Nagy 1940: III.)
Október 28. Simon -Júdás napja
Baranya falvaiban a
Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok:
Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gulyás.
vagy:
Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gatyás.
(Penavin 1988: 133)
November 11. Márton napja
Baranya, a Mura-vidék
lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a
jószág.
December 4. Borbála napja
A Borbála-nap hiedelmei
és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak
szórványosan terjedtek el.
Vannak erre a napra
javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a
borfejtés. Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra
kizöldülve a következő év termésére jósol. Ugyancsak e napon is szoktak
gyümölcságat vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére
jósoljon.
Baranya, a Mura-vidék
lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a
jószág.