Szerző: Dr. Zakir Naik

Fordító: Abdulrahman Daróczi Viktor

Forrás: Proving the existence of Allah to an atheist

Gratuláció az ateistának

Alapesetben, amikor egy ateistával találkozok, az első dolog, amit tenni szeretnék, hogy gratuláljak neki, mondván: „Engedd meg, hogy gratuláljak neked!”, mivel a legtöbb ember, aki hisz Istenben, vakon hisz – az illető keresztény, mert az apja is keresztény; hindu, mert az apja is hindu; az emberek nagy része a világban vakon követi az apáik vallását. Egy ateista másrészről, még ha vallásos családba tartozik is, az intellektusát használja Isten létének tagadására; bármilyen elképzelést, vagy tulajdonságot tanult is Istenről a vallásában, nem tűnik logikusnak a számára.

Muszlim testvéreim nekem szögezhetik a kérdést, hogy „Zakir, miért gratulálsz egy ateistának?” Az ok, amiért gratulálok egy hitetlennek az, hogy ő egyetért a Seháda, azaz iszlám tanúságtétel első részével, hogy „Le iláha” - ami azt jelenti, hogy „nincs isten”. Így az én munkám fele már el is van végezve; már csak az a része maradt hátra, hogy „ill Allah”, vagyis „KIVÉVE ALLAHOT”, amit én fogok megtenni insáAllah. Míg mások esetében (akik nem ateisták) először el kell távolítanom agyukból az Istenről alkotott hibás elképzelést, amit valószínűleg vallanak, majd azután az igaz Istenről alkotott helyes elképzelést ültetni a helyébe.

A logikai Isten fogalom

Az első kérdésem, amit az ateistának fel fogok tenni az lesz, hogy „Mi Isten meghatározása?” Mivel ha valaki azt mondja, hogy nincs Isten, tudnia kell, hogy mi az Isten szó jelentése. Ha egy könyvet tartok a kezemben, és azt mondom rá: „ez egy toll”, a szemben álló ember ahhoz, hogy azt mondhassa, hogy „ez nem toll”, tudnia kell, hogy mi a toll meghatározása, még akkor is ha nem tudja, vagy nem képes felismerni, vagy azonosítani azt a tárgyat, amit a kezemben tartok. Ahhoz, hogy azt mondhassa, hogy ez nem toll, legalább annyit kell tudnia, hogy mit jelent a toll szó. Hasonlóképpen ahhoz, hogy egy ateista azt mondhassa, hogy „nincs isten”, legalább tisztában kell lennie azzal, hogy mi az Istenről alkotott elképzelés. Az ő Istenről alkotott elképzelése feltehetőleg abból a környezetből fog származni, amelyben él. Az az isten, amit oly sok ember imád, emberi tulajdonságokkal rendelkezik – ennélfogva ő nem hisz olyan istenben. Ehhez hasonlóan egy muszlim sem hisz, és nem is hihet ilyen hamis istenekben.

Ha egy nem muszlim azt hiszi, hogy az Iszlám egy kegyetlen vallás, aminek van némi köze a terrorizmushoz; olyan vallás, ami nem ad jogokat a nőknek; egy vallás, ami ellentmond a tudománynak, az ő korlátozott felfogásában e nem muszlim helyesen cselekszik, hogy visszautasítja az ilyen Iszlámot. A gond az, hogy rossz képpel rendelkezik az Iszlámot illetően. Még én magam is visszautasítom ezt a hamis képet az Iszlámról, ugyanakkor mint muszlimnak kötelességemmé válik, hogy bemutassam az Iszlám helyes képét ennek a nem muszlimnak, vagyis hogy az Iszlám könyörületes vallás, egyenlő jogokat ad a nőknek, nem összeegyeztethetetlen a logikával, ésszerűséggel, vagy a tudománnyal; amennyiben a helyes tényeket mutatom be az Iszlámról, az a nem muszlim insáAllah lehet, hogy elfogadja az Iszlámot.

Ugyanígy, az ateista visszautasítja a hamis isteneket, és minden muszlim kötelessége, hogy bemutassa az Istenről alkotott helyes elképzelést, amit ő insáAllah nem fog visszautasítani.

(Hivatkozhatsz az Istenről alkotott elképzelés az Iszlámban c. cikkemre a részleteket illetően)

/Honlapunkon szintén rengeteg anyag megtalálható erről. A fordító./

A Korán és a modern tudomány

Azok a módszerek, amelyek az Istenről alkotott elképzelés az Iszlámban c. írásom nyújtotta anyag használatával bizonyítja Isten létezését, egy ateistát talán meggyőz, de nem az összeset.

Sok ateista tudományos bizonyítékot követel Isten létezésére. Egyetértek azzal, hogy ma a tudomány és technika korában élünk. Használjuk hát a tudományos ismeretünket, hogy két legyet üssünk egy csapásra, vagyis, hogy bizonyítsuk Isten létezését, és vele párhuzamosan bizonyítsuk, hogy a Korán Isten kinyilatkoztatása.

Ha egy új tárgyat, vagy gépet, amelyet a világon még soha senki nem látott, vagy hallott róla, megmutatnak egy ateistának, vagy bármely embernek, majd megkérdezik: „Ki az első aki képes lehet eme ismeretlen tárgy működésének részleteiről beszámolni?” Rövid gondolkozás után azt felelné: „Annak a tárgynak a létrehozója.” Valaki azt mondaná „készítője”, míg mások azt mondanák „gyártója”. Bármily választ is ad az illető, tartsd észben, a válasz mindig vagy a létrehozó, a készítő vagy a gyártó lesz, vagy valami aminek ugyanaz a jelentése, tehát valaki, aki elkészítette, vagy létrehozta. Ne viaskodjunk a szavakkal, bármilyen választ is ad, a jelentése ugyanaz lesz, úgyhogy fogadjuk el.

Tudományos tények, amelyek említésre kerültek a Koránban: ennek részleteiért lásd a következő könyvem: „A Korán és a modern tudomány – kompatibilis vagy sem?”

/Vagy a honlapunkon található Iszlám kalauz c. könyvünket. A fordító./

A valószínűség elve

A matematikában van egy elmélet, amit a „valószínűség elveként” ismerhetünk. Ha van két lehetőséged, amelyek közül az egyik jó, a másik rossz, annak esélye, hogy a jót választod, fél, vagyis az egyik a kettő közül jó lesz. 50% esélyed van rá, hogy helyes lesz. Hasonlóképpen, ha feldobsz egy érmét, annak esélye, hogy helyesen tippelsz, 50% (kettőből egy), azaz fél. Ha még egyszer feldobod az érmét, annak esélye, hogy második alkalommal helyesen tippelsz, újból 50%, vagyis fél. Ám annak esélye, hogy mindkét alkalommal helyesen tippelsz, az fél szorozva féllel (½ * ½), ami egyenlő 1/4-del, tehát az 50%-nak az 50%-a, ami egyenlő 25%-kal. Ha harmadszor is feldobod az érmét, annak esélye, hogy mindhárom alkalommal helyesen tippelsz az ½ * ½ * ½, ami nem más, mint 1/8, vagy az 50% 50%-ának az 50%-a, azaz 12 ½ %.

A kockának hat oldala van. Ha kockát vetsz és 1 és 6 között egy számra tippelsz, annak esélye, hogy helyesen tippelsz, 1/6. Ha másodszor is eldobod a kockát, annak esélye, hogy mindkét dobásban helyesen tippelsz, 1/6 * 1/6, ami egyenlő 1/36-dal. Ha harmadszor is eldobod a kockát, annak esélye, hogy mindhárom tipped helyes lesz, 1/6 * 1/6 * 1/6, ami nem más, mint 1/216, ami kevesebb, mint 0,5%.

Most alkalmazzuk a valószínűség elvét a Koránra, és tegyük fel, hogy minden információ, ami említésre került a Koránban, és ami abban az időben ismeretlen volt, csupán találgatás eredménye. Lássuk mi annak a valószínűsége, hogy párhuzamosan minden tipp korrekt.

Abban az időben, amikor a Korán ki lett nyilatkoztatva, az emberek úgy hitték, hogy a Föld lapos. Számos más lehetőség is létezik a Föld alakjára nézve. Lehetne háromszög alakú, négyszög alakú, ötszög, hatszög, hétszög, nyolcszög, gömb, stb. Tegyük fel, hogy van körülbelül 30 különböző lehetőség a Föld alakjára nézve. A Korán helyesen állapítja meg, hogy a Föld gömbölyű. Amennyiben ez csupán tipp volt, annak esélye, hogy a tipp helyes legyen: 1/30.

A Hold fénye lehet saját, vagy visszavert fény. A Korán helyesen azt állítja, hogy visszavert fény. Ha ez csupán tipp, akkor annak esélye, hogy a tipp beváljon: ½, és annak az esélye, hogy mindkét tipp helyes, vagyis hogy a Föld gömbölyű, és hogy a Hold fénye visszavert fény, 1/30 * ½ = 1/60.

Továbbá a Korán azt is említi, hogy minden élőlény vízből lett teremtve. Minden élőlény lehetne akár fából, kőből, rézből, alumíniumból, acélból, ezüstből, aranyból, oxigénből, nitrogénből, hidrogénből, olajból, cementből, betonból, stb. is. A lehetőségek száma mondjuk úgy 10000. A Korán helyesen kijelenti, hogy minden vízből van. Ha ez egy tipp, annak esélye, hogy helytálló: 1/10000, annak valószínűsége pedig, hogy mindhárom tipp helyes, tehát hogy a Föld gömbölyű, a Hold fénye visszavert fény, és hogy minden vízből lett teremtve: 1/30 * ½ * 1/10000 = 1/60000, ami körülbelül 0,0017%.

A Korán több száz dologról beszél, amelyet az emberek nem ismertek a kinyilatkoztatásának idején. Már csak három esetén is az eredmény 0,0017%. Az olvasóra hagyom annak kiszámítását, ha ismeretlen tények százai csupán tippelés eredménye voltak, mi a valószínűsége annak, hogy egymással párhuzamosan mindegyik helytálló legyen, és ne legyen közöttük egyetlen téves sem. Az ember képességeit felülmúlja, hogy mindet helyesen tippelje meg, és ne legyen benne egyetlen hibás sem, amely egy logikát értő ember számára önmagában is elegendő, hogy bizonyítsa, hogy a Korán isteni eredetű.

A Korán szerzője a Teremtő

Az egyetlen logikus válasz, amit arra a kérdésre adhatunk, hogy ki lett volna képes mindezt a tudományos tényt megemlíteni felfedezésük előtt 1400 évvel, pontosan az a válasz, amit kezdetben adott az ateista, vagy bárki más arra a kérdésre, hogy ki az első aki képes lehet eme ismeretlen tárgy működésének részleteiről beszámolni. Ez a „LÉTREHOZÓ”, a gyártó, az egész világegyetemnek és tartalmának a készítője. Angol nyelven Őt úgy nevezik, hogy God (magyarul Isten), vagy még helyesebben arab nyelven: „Allah”.

A Korán a jelek könyve és nem a tudományé

Hagy emlékeztessem az olvasót, hogy a Korán nem TUDOMÁNYOS könyv, hanem a JELEK könyve, vagyis az áják könyve. A Korán több mint 6000 áját, azaz jelet tartalmaz, amelyek közül több mint ezer a tudománnyal foglalkozik. Nem próbálom a tudományt mérceként használva bizonygatni, hogy a Korán Isten szava, mivel minden mércét hitelesebbnek tekintenek annál, mint amit vele mérnek, vagy ellenőriznek. Nekünk, muszlimoknak a Korán a Furqán (a Különbségtevő), vagyis a szabvány, amivel megkülönböztethetjük egymástól a jót és a rosszat, és az alapvető mérce, amely sokkal megbízhatóbb a tudománynál.

Bár egy tanult ember számára, aki ateista, a tudományos ismeret az alapvető próbatétel, amelyben hisz. Tudjuk, hogy a tudomány sokszor hátraarcot vesz, ezért csupán olyan tudományos tényeket említettem a példámban, amelyek elegendő bizonyítékkal vannak alátámasztva, nem pedig feltételezéseken alapuló tudományos elméleteket. Az ateista alapvető mércéjét használva azt próbálom bebizonyítani, hogy a Korán Isten szava, és hogy tartalmazza a tudományos ismeretanyagot, ami az ő mércéje, és amelyet manapság fedeztek fel, míg a Korán 1400 évvel ezelőtt lett kinyilatkoztatva. A beszélgetés végén mindketten arra a következtetésre juthatunk, hogy Isten, bár fölötte áll a tudománynak, nem összeegyeztethetetlen vele.

A tudomány az istenképeket számolta föl, nem pedig Istent

Francis Bacon, a híres filozófus, találóan megjegyezte, hogy a kis tudományos ismeret ateistává teszi az embert, ám a tudomány elmélyült tanulmányozása Istenhívővé teszi. A tudósok napjainkban felszámoltak istenképeket, de nem számolták fel Istent. Ha ezt lefordítjuk arabra, így hangzik: Le iláha ill Allah, nincs isten (isten kis i-vel, ami hamis istent jelent), kivéve Istent (nagy I-vel).

Fusszilat szúra (a „Részletes magyarázatot nyert” c. Koránfejezet):

„Meg fogjuk mutatni nekik jeleinket a látómezőkön, és saját magukban, mígnem nyilvánvalóvá válik számukra, hogy (a Korán) az igazság. Vajon nem elég, hogy az Urad Ő mindenek fölött Tanú?” [Korán, 41:53].

További referencia: http://www.irf.net/irf/comparativereligion/index.htm

 http://iszlam.net/