Mátyás király és Beatrix, az olasz menyasszony
Beatrix, I Ferdinánd nápolyi király leánya, megérkezésével virágzik fel tulajdonképpen Mátyás udvari humanizmusa, udvari pompázó életvitele.
1474-ben történt meg az eljegyzés, majd 1476 szeptemberében ment utána a magyar lakodalmi követség. A Nápolyban tartott esküvőn Mátyás nem vett részt, hanem küldöttje volt, aki hozta magával a fiatal arát. A Drávánál várta Szilágyi Erzsébet, előkelő udvarhölgyekkel, pompával s magyar hajadonok kíséretében. Mátyás Székesfehérváron fogadta, majd decemberben vonult fel Budára az új királynéval, ahol az egri püspök eskette össze őket.
A nápolyi udvar, ahonnan Beatrix is jött, messze híres volt pompakedveléséről. Ezt a fényűző, gondolatlanul költekező hajlamot a fiatal királyné magával hozta. Bár Mátyás gondoskodott költségeiről, rendetlen gazdálkodása miatt mindig pénzzavarokkal küszködött.
A magyar király egészen felesége igézete alá kerül, magával vitte mindenhova, katonai gyakorlatokra, vadászatra stb. Az a hír járta, hogy mindent megtehet Mátyással, s politikai befolyásától tartottak a helyiek.
Mátyás azonban megsokallta önkényes viselkedését, amikor megtudta, hogy Beatrix híveket toboroz azon felfogás elfogadására, miszerint az egyszer megkoronázott királyné élethossziglan az maradjon, és özvegysége esetén, ha újból férjhez megy akkor az új férjlegyen az ország ura.
A magyarok nemigazán szerették az új királynét, ez még fokozta a nemszeretetüket, magyarul sem volt szándékában megtanulni, csupán érdekből Mátyás halála után.
Mátyás király sógorának, Alonso calabriai hercegnek 1489 májusában írott levele a következőképpen tudósít házassága tartalmáról: "Arról van ugyanis hogy őfelsége s a fensége úr is nekünk a Királyasszonyt, hitvesünket ajánlják; ámde jól tudjuk, hogy ez ajánlások nem ő Felségétől, nem is ő Fenségétől, hanem magától a királynétól erednek, ki ha nem is nyíltan, de leplezetten arra törekszik, mit mi semmiképpen meg nem tehetünk. A királyné tudniillik azt kívánja elérni, hogy a Mi halálunk után - ha az megelőzné az övét-, ő legyen a uralkodásban utódunk s vegye kezébe a kormányzás gyeplőit, mit, ha még úgy akarnók is, kieszközölni nem tudnánk, sőt még csak szóba sem hozhatunk alattvalóink előtt, ha csak örök gyűlöletüket magunk s a királyné ellen felidézni nem akarjuk. A magyar nép ugyanis inkább kész magát egy szálig levágatni, mintsem asszony uralmát eltűrni;”
Tudomány és művészet szempontjából volt nagy szerepe Beatrixnak, sokat olvasott, felolvasásokat hallgatott, klasszikusokat idézett, mondja Galeotto Marzio, korabeli iró. Szívesen látott az udvarban tudósokat, ezek eszmecseréit nagyra értékelte, bővítette az ura által alapított könyvtárat, építészeket, művészeket hozott az udvarba, rengeteget költött a kultúrára, volt külön hordozható orgonája, énekesei, zenészei.
Mátyás halála után Beatrix visszaköltözik olasz honba, többnyire azért is mert a magyarok antipátiáját nem tudta eltörölni. Olyan hírek is jártak az akkori időkben, hogy ő mérgezte meg férjét. Bonfini szerint miután rosszul lesz Mátyás egy füge megevése után, felesége valami csodagyógyszert kívánt férje összeszorított szájába beletenni.
