Hajdanán a nők nem hordtak melltartót. Állítólag egyiptomi mintára, a krétai nők is fedetlen keblekkel járkáltak. Voltak idők, amikor a mai „mellkidobós” figura dívott. A ruhák fűzőjét úgy készítették, hogy alkalmas terei legyenek a mell közszemlére tételének. Aztán 1913-ban egy bálba készülő hölgy tekert jobb híján maga köré valamit, ami a mostani melltartók ősének tekinthető. Mindössze két zsebkendő és egy szalag alkotta az ominózus ruhadarabot. Ezt továbbfejlesztve tett aztán szert milliós haszonra az a társaság, amely megvásárolta tőle az ötletet.
Ettől kezdve nem volt megállás. A nők örömmel dobták sutba kényelmetlen fűzőiket és váltották fel azokat könnyű fehérneműkre. (A fáma szerint 28 ezer tonna fémet nyertek ezáltal, amit a hadiipar rögtön hasznosított is.) Különféle formák, fazonok, és színek kavalkádjában fürödhettek a nők. A mai értelemben vett melltartó formát csak 1928-tól datálják. Ekkor jött forgalomba a ma is ismert formavilág, valamint a kosarak számozásának a rendszere. A negyvenes évek kúpos alakú darabjaitól egészen napjaink push-up változatáig számos variációval találkozhatott az ember. Igaz, a lázadó hatvanas évek inkább melltartóégetéséről volt híres, mint annak viseléséről, de ez a kis intermezzo sem tudta megállítani a melltartó töretlen és diadalmas útját.
i. e. 2500
A krétai nők olyan mélyen dekoltált mellényt viseltek, amely szépen megemelte keblüket – és teljes valójában megmutatta azt.
i. e. 450 – i. sz. 285
A
görög nők az apodesmének nevezett széles pánttal szorították le
mellüket, hogy az ne mozogjon. A római hölgyek ugyanilyen
alkalmatosságot viseltek, csak a nevét változtatták mamillaréra.
4. század
Megjelenik
a tunikaszabású alsóing, főleg finom lenvászonból készül, kerek nyakát
hímzés díszítheti. A szoros mellényt fölötte viselik.
13. század
A
mellény rövidül, és fullasztóan feszes. A bő szoknya és a vállas ing
hosszú ujja azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a
lelapított keblekről.
1550
II.
Henrik francia király felesége, Medici Katalin követelésére törvény
születik: a királyi udvarban tilos a vastag derék látványa. A nőket
kötelezik, hogy nyilvános alkalmakkor viseljenek halcsonttal vagy
acélvázzal merevített fűzőt, ami az elkövetkező 350 évben általános
viseletté válik.
17. század
Megszületik
a kisnadrág, noha egyelőre legalább térdig ér, és nem is igazán nadrág,
inkább két nadrágszár, amit csak deréktájon varrnak össze.
1820-as évek
Feltalálják
az elölfűzős, illetve bekapcsolható fűzőt, innentől kezdve nincs
szükség egy sereg szolgára ahhoz, hogy az úrhölgy elszoríthassa a
derekát.
1889
Herminie Cadolle francia
fűzőkészítő asszonyság olyan melltartószerűséget készít, amely már
vállpántokkal, azaz felülről tartja a mellet (nem pedig alulról, mint a
fűző).
1893
Marie Tucek tökéletesíti a találmányt, és az ő kosaras melltartója már egészen olyan felépítésű, mint a modern darabok.
1913
Marie
Phelps Jacob, a New York-i társasági hölgy új szaténruhával
örvendezteti meg magát. De csak nem vehet fel a lepkekönnyű ruha alá
egy fűzőt! Cselédje segítségével egyszerű melltartót varr két
zsebkendőből: akkora sikerrel, hogy még az aznap esti partin számos
megrendelést kap.
1914–18
Az I.
világháború során rengeteg nő dolgozik a hadianyaggyárakban. Az overall
alá már kényelmetlen fűzőt viselni. 1917-ben ráadásul az amerikai
kormány arra kéri őket, hogy ne is vásároljanak acélvázas fűzőt:
állítólag 28 ezer tonna fémet spórolnak meg ezáltal, amiből két
csatahajót lehet építeni.
1928
Ida Rosenthal, egy orosz emigráns felesége végre kitalálja, hogy a kosárméreteket szabványosítani lehet.
1930-as évek
A
korábbi időszakban a fiús forma volt divatban, ennek megfelelően a
melltartó inkább leszorította a kebleket. Mostantól megint domborodik a
blúz. Jó példa erre Lana Turner színésznő.
1941-45
A
II. világháború idején a természetes alapanyagok (vászon, selyem, gumi)
hiánycikkek voltak, a melltartógyártók szintetikus anyagokat kezdtek
használni.
1946
Bemutatják az első bikinit Párizsban.
1950-es évek
Az akkori idők királylányos fazonú ruhái szükségessé tették a jó tartású, pánt nélküli melltartó kifejlesztését.
1968
A
nők egyenjogúságáért küzdő és a hippimozgalmak lányai látványos
melltartó-égetési akciókat szerveztek, az elsőt a Miss USA verseny
döntője előtt: a tüntetők egy szemetesládába dobálták az „elnyomást
jelképező” melltartóikat, hajlakkos flakonjaikat, tűsarkú cipőiket és
sminkkészletüket, majd az egészet meggyújtották. Pár évvel később
azonban már ők sem tudtak ellenállni a szilikonos, lycrás, push-up és
egyéb fantasztikus újdonságoknak. Ami pedig azóta történt, azt láthatod
a képeinken.
[forrás]