forrás
A légkör összetétele: a levegő különböző gázok keveréke, de ezen kívül cseppfolyós és szilárd anyagokat is tartalmaz.
Állandó gázok: - mennyiségük hosszú időn át változatlannak tekinthető
- N, O2, Ar, Ne, He, Kr, Xe
Változó gázok: - mennyiségük már néhány éven vagy évtizeden belül már észrevehetően módosul
- CO2, metán, H2, O3
Erősen változó gázok: - mennyiségük már néhány nap vagy hét leforgása alatt is változik
- vízgőz, CO, NO2, ammónia, SO2, SH
Legfontosabb alkotórészek: - nitrogén 78%
-oxigén 21%
-argon 0,9 %
-szén-dioxid 0,03%
A légkör szerkezete:
troposzféra: - a légkör alsó, felszíntől számított 10-12 km-es rétege
- a légkör legfontosabb tartománya
- a légkör tömegének kb 80%-a
- tartalmazza a légkör csaknem teljes vízmennyiségét
- hőmérséklete felfelé csökken (0,6°C/100m)àfelső határán -56°C
sztratoszféra: - 11 és 50 km magasságban
- a hőmérséklet jelentősen emelkedikßózonréteg jelenléte, ami energiát nyel elàhőtermelés
- felső határán a hőmérséklet kb. 10°C
mezoszféra: - 50 és kb. 85 km magasságban
- hőmérséklet csökkenàfelső határán már csak -92 - -120°C
- itt égnek el a Föld felé tartó meteorok
termoszféra: - 85 km<
- szintén elnyeli az UV sugárzásokatàhőmérséklete nő (átlagos értéke 1000°C körül mozog)
- anyaga ionokból állàelektromosság vezetésére alkalmas rétegàionoszféra
- visszaveri a rádióhullámokat
exoszféra: - a légkör anyaga fokozatosan átmegy a bolygóközi anyagba
Az ózonréteg kialakulása: az óidő ordovícium időszakában, az algák fotoszintézise által termelt oxigénből jött létre. Az ózon keletkezése: a Nap UV sugárzásának hatására a közönséges oxigéngázból keletkezik. Az UV sugárzás a kétatomos oxigénmolekulák egy részét atomokká bontja szét, amelyek a kétatomos oxigénmolekulákkal egyesülve háromatomos oxigénmolekulákat hoznak létreàózonàmiközben elnyeli az UV sugarakat, újra szétbomlik atomos és molekuláris oxigénre, amik később megint egyesülnek àózon
A légkör jelenségei
Szél
Légnyomás: az egységnyi felületre eső levegősúly, amelynek értéke a tenger szintjében minden cm2 felületre 1 atmoszféra. A légnyomást a higanyoszlop magasságával fejezik ki (Hgmm). A meteorológusok a millibár egységet használják (1 Hgmm=1,33 mb). a légkörben fölfelé haladva csökken a felettünk elhelyezkedő légréteg vastagsága, így a légnyomás is.
Izobár: az azonos légnyomású pontokat összekötő görbe. Ahol közel vannak egymáshoz ezek a vonalak, erős szeleket vagy ciklont jeleznek.
Szél: a Föld felszínével párhuzamosan áramló levegő mozgása. A levegő mindig a magasabb légnyomású helyről áramlik az alacsonyabb légnyomású helyek felé. Légnyomáskülönbségek a levegő különböző mértékű felmelegedése miatt alakulnak ki. A szélirányok elnevezése a földrajzi égtájak szerint történik (amerről fúj, onnan kapja a nevét). Minél nagyobb a különbség a két terület légnyomása között, annál hevesebb áramlik a levegő, annál nagyobb a szél ereje. Sebességét a meteorológusok m/s-ben mérik, egyes területeken csomóban adják meg (1 m/s=1,944 csomó)
Trópusi ciklonok, forgószelek: 400-500 km átmérőjű, rendkívül alacsony nyomású középpont körül kialakuló, orkánerősségű széllel pörgő képződmények. A ciklonban forgó szél sebessége a nagy légnyomáskülönbség miatt érheti el az akár 200-250 km/h-t is. A legjobban felmelegedő óceáni térségek fölött jönnek létre, a déli és északi féltekén egyaránt. Mivel az óceánok hőmérséklete az év nagy részében az Egyenlítőtől északra melegebb, elsősorban itt jönnek létre. Születési helyüktől fokozatosan északra sodródnak. Leggyakrabban a Csendes-óceán térségében (=tájfun) vagy a Karib-tenger térségében (=hurrikán) évente átlagosan 50 trópusi ciklon jön létre.
Főnszél: száraz, meleg légmozgás a hegy széliránnyal ellentétes oldalán. A szél felőli hegyoldalon felemelkedő nedves levegő lehűl és kicsapódik belőle a páratartalom, mielőtt leereszkedne. Az Alpokban „hófaló” szélnek is nevezik, mert pár óra alatt 10°C hőmérséklet-emelkedést is okozhat, ami gyorsan elolvasztja a havat.
Helyi szelek: különböző felszínek, különböző mértékben való felmelegedése révén alakulnak ki, amelynek oka a felszínek különböző napsugárzás elnyelő képességben rejlik.
Tavi és tengeri szelek: a tó-, tengerpartokon tapasztalható - napszakosan váltakozó irányú szél. Nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé.
Parti szelek: A tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért éjszaka a vízfelszín lesz a melegebb és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Ilyen szelekkel találkozunk a Balatonnál is.
Hegy- völgyi szelek: A hegyvidéki szél napszaktól függő irányú helyi szél. Nappal a hegyoldalakon a domborzat hatása miatt a levegő jobban felmelegszik, mint a völgyekben. Emiatt a levegő a völgyekből áramlik a hegycsúcsok irányába (völgyi szél), éjjel viszont a hegycsúcsokon hűvös levegő megindul a völgyek felé. Ezek a hegyi szelek.
Néhány nevezetes helyi szél:
Bora - Kelet-Európából Olaszország felé fúj
Böen - Nagyon erősen változó irányú és sebességű orkán erejű téli szél az Északi-tenger partvidékén
Misztrál - Északról a Mediterráneum nyugati partjait érő téli szél
Szieszta - Spanyolországban a déli órákban fújó forró szél
Sirokkó - Észak-Afrikából Dél-Európa felé fújó meleg száraz nyári szél
Blizzard - Észak-Amerikában a téli hóviharokat okozó észak-nyugati szél
Burán - Észak- és Belső-Ázsiában fújó viharos téli szél neve
Burster - forró sivatagi szél Ausztrália déli, délkeleti partjain.
Kamszin - vagy chamzin forró, sivatagi szél Egyiptomban.
Nemere - Az erdélyi Háromszék (ma Kovászna) megyében a Nemere csúcs felől érkező hideg téli szél
Coriolis-erő: a Föld forgásából eredő eltérítő erő (Coriolis francia matematikus - 1792-1843). A forgó rendszerhez képest mozgást végző légtömeg útja során - tehetetlensége révén- megőrzi kiindulási pontja kerületi sebességétàeredeti irányához képest jobb (északi félteke) vagy bal (déli félteke) kéz felé tér el. Nagysága nem azonos minden szélességen, az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva fokozatosan növekszik.
Ciklonok, anticiklonok:
Ciklon
Keletkezése: nagy sebességgel áramlóàörvénylő mozgást keltő szélben vagy hideg és meleg levegő találkozásakor
Jellemzői: 3-4000 km átmérőjű, több millió km2 kiterjedésű légörvény, melynek közepén a Föl felszínén alacsony légnyomás uralkodikàa levegő a környező magas nyomású területek felől befelé áramlik, és az eltérítő erő miatt az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes irányba áramlik. A ciklon belsejében a levegő felemelkedikßa gyorsabban örvénylő hideg levegő készteti erre a lassabban örvénylő meleg levegőt
Anticiklon
Keletkezése: a ciklonokban felemelkedő levegő a ciklonok környezetében leszáll. A leszállás magas nyomású területén a levegő örvénylő szétáramlásával anticiklon keletkezik. Vagy amikor a lehűlő felszín lehűti a felette elhelyezkedő levegőt (pl.: Szibéria, Kanada, grönlandi vagy antarktiszi anticiklon)
Jellemzői: Közepén magas légnyomás uralkodikàa levegő kifelé áramlik, az óramutató járásával megegyező irányban. Belsejében a levegő leszáll és a felszín közelében szétáramlik.
A ciklonok és a csapadékképződés
A csapadék az eltérő hőmérsékletű légtömegek határvonalához kapcsolódikàidőjárási frontok
Hidegfront: hideg levegő érkezik a meleg levegő területére. A hidegfront gyorsan mozgó hideg levegője hirtelen a magasba emeli a könnyebb, meleg levegőt. Viszonylag keskeny 50-70 km-es sávban záporeső, zivatar vagy jégeső keletkezik. Átvonulása után hűvös, de ragyogóan tiszta, napos idő köszönt be.
Melegfront: a meleg levegő áramlik hideg levegőjű területre. A melegfront könnyebb, meleg levegője, miközben maga előtt tolja a hideg levegőt, felsiklik a hideg légtömeg fölé. A felsiklás sávjában húzódik a melegfront (300-400 km-es sávban). Többnapos, csöndes eső jellemző.
Okklúziós front: a ciklonok fejlődése során a sokkal gyorsabban mozgó hidegfront beéri a lassabban mozgó melegfrontot és a teljes légtömeget a magasba hajtja. Az így egybekapcsolódott frontfelület az okklúziós (záródott) front. Kialakulásával a ciklon pályafutása véget ér, mivel a meleg légtömeg teljesen felemésztődik.
Felhőfajták:
Cirrus: foszlányszerű pehelyfelhő - stratus (rétegfelhő)
- cumulus (gomolyfelhő)
Cumulus
Cumulonimbus (àheves zivatarok)
Nimbostratus (àhosszantartó esőzést hozó, sötét felhő)
Légszennyezés
Emisszió: szennyező anyagok kibocsátása, lehet pontszerű (pl.: egyetlen gyárkémény), vonal mentén (pl.: országút), egyszerre nagyobb területen (pl.: iparvidék).
A levegőbe jutott anyagokat a szél tovaszállítja, eközben a szennyeződések a levegővel vagy egymással kémiai reakcióba léphetnekàújabb anyagok jöhetnek létre. A visszajutás történhet vízzel, de a levegőből való száraz leülepedéssel is.
Légszennyező anyagok:
Kén-dioxid: fűtés, ipari égetés. Kén-dioxid+vízgőz=kénsavàsavas eső
Nitrogén-dioxid: közlekedés, fosszilis égetőanyagok eltüzelése. NO2+köd vagy eső=salétromsavàsavas eső
Szén-monoxid: közlekedés, fűtés, ipari égetés. Vér oxigénszállításának akadályozása.
Ózon: talajközeli NO2-dal vagy szénhidrogénekkel terhelt légtérben, napsugárzás hatására. Egészség- és növénykárosító.
Füst, korom: ipari eljárások, közlekedés. Egyéb szennyeződések megtapadnak rajta a levegőbe kerülve.
Ólom: ólmozott benzin. Talajon át bejut a növényekbeàemberi szervezetbeàcsontokban rakódik le. A vérképződést és az idegrendszert károsítja.
