forrás

Bevezetésként:

A viharkutatás a meteorológia egyik ága, amiből én most itt a legalapvetőbb tudnivalókat mondom el. Megértése bevallom elég nehéz, főleg képek nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Nélkülözhetetlen viszont a fogalmak, a felhők ismeretének megértése azoknak, akik a zivatarokkal megjóslásával komolyabban szeretnének foglalkozni, ezért arra kérek mindenkit ( amikor föl lesznek töltve a képek, mindenki nézze meg őket, különben SEMMIT SE lehet megérteni az itt leírtakból ). Egyébként MINDENKINEK ajánlom ezt az oldalt ! ! ! ÉLETET LEHET MENTENI EZEN ISMERETEKKEL ! ! !

Ciklon - A ciklon nagy sebességgel áramló légörvény. A ciklonban, mivel a közepén alacsony a légnyomás, a levegő befelé áramlik. A Coriolis-erő miatt az északi félgömbön jobb kéz felé térül el ez a mozgás, ezért az óramutató járásával ellenkező irányú forgómozgást is végez. A ciklon közepébe áramló levegő a ciklon belsejében felemelkedik. (A déli félgömbön a ciklonokban természetesen szintén befelé, de az óramutató járásával megegyező irányba áramlik a levegő.) Több ezer kilométer átmérőjű és átlagosan 30 km/h-s sebességgel terjed. Azon a terület fölött, ahol ciklon van, változékony, többnyire esős idő van. Durvább változata a trópusi ciklon, ami 300 km/h-s szelek meg árvizeket okozó esők vannak, de ilyen Magyarországon soha nem fordult még elő (mivel ez trópusi jellegű, ezért csak nagyon extrém esetben bukkanhat föl Európában).

Anticiklon - Az anticiklon olyan légörvény, amelynek középpontjában magas a légnyomás. Ennek hatására az anticiklon belsejében leszáll a levegő, a Föld felszínén a középponttól kifelé áramlik, és a Coriolis-erő hatására az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban forog. Több ezer kilométer átmérőjű és kb. 10 km/h-s sebességgel terjed. Az 'anticiklonnal fedett' területen napos, szép idő van, de néha fújhat a szél, ami strandon kellemetlen lehet. Télen hosszan, heteken át tartó fagyokat okoz

Melegfront - meleg légtömeg áramlik a hideg légtömeg felé. Mivel a meleg levegő könnyebb és gyorsabban mozog (ugyanis most a meleg levegő közeledik a hideg levegő felé), a meleg levegő lassan felsiklik a hideg levegőre, miközben maga előtt tolja a hideg légtömeget. Hatására először fátyolfelhők / cirrus / jelennek meg az égen, majd fokozatosan bebeorul az ég és gyengén szemerkélni kezd az eső és csendesen esik olyan 8-12 óra hosszán át ( egész napos országos eső és egységes borulás ), viszont utána meleg napos idő lesz.

Hidegfront - hideg légtömeg áramlik a meleg légtömeg felé. Mivel a hideg levegő nehezebb, és gyorsabban mozog (ugyanis ez közeledik a meleg levegő felé), hirtelen magasba emeli a könnyebb meleg levegőt. Többféle típusa létezik:
1. típus: Megjegyzem nagyon ritkán van ilyen: A hideg levegő fölülről kezdi kitölteni a teret és az előre haladásával folyamatosan szorítja ki fentről lefele a meleg levegőt, amíg a földfelszínig elér, ahogy a két különböző hőmérsékletű levegő találkozási sávjára merőlegesen mozog Kelet felé. Ez az aszályok idején gyakori jelenség. Soha nem kíséri felhőképződés, ha mégis van felhőképződés, akkor rétegfelhő közepes magasságban: légrétegek hírtelen ( nem folytonos megemelkedése) és a légáramlás nyíró hatása miatt van. Hatása: Feltámadó hűvös északi szél és rétegfelhők ( Altocumulus undulatus vagy radiatus ) megjelenése. Esetleg lehet belőle rövid szemerkélő eső is. Majd egész nap, sőt másnap is fúj a hűvös északi szél

2. típus: Összetett ( A fűrészhez hasonló) a mozgása:
a., A hideg levegő alulról kezdve szorítja ki a meleget az előre haladással fölfelé haladva FOLYAMATOSAN ( Lineáris függvény jellegű kiszorítás ). A két különböző hőmérsékletű levegő találkozási sávjára merőlegesen mozog Kelet felé. Hatása: Ugyanaz, mint az előzőnek, maximum hosszabb ideig esik az eső
b., A meleg és a hideg levegő egymással ellentétes irányban mozog. A meleg levegő a Földközi-tengerből kipárolgó vizet észak felé szállítja. Mögötte a hideg levegő Észak-Déli irányban mozog.

Az eredmény: A meleg levegő a Földközi-tengerből kipárolgó vizet észak felé szállítja. A két hőmérsékletű levegő találkozása miatti nyíró hatásból vastag réteges felhők keletkeznek a meleg által szállított víz miatt a 'határfelületen' és egész napos csendes esőt okoz, közben a lehűlés csaknem folytonos. Nagyon ritka a zivatar a nyíró hatás miatt. Másnap északi szél fúj

! ! ! Gyakran ilyenkor is nagy zivatarokat jeleznek, feleslegesn rémisztgetve a lakosságot ! ! !

3. típus: Nagyon hasonlít a 2. típusra, de a hideg levegő viszonylag HÍRTELEN KEZDVE szorítja ki alulról fölfele a meleget ( a kiszorítás jellege alulról fölfele haladva logaritmusfüggvény jellegű) : A meleg levegő, ha elég nagy a nedvességtartalma fölnyomódik és a hideg határfelülettel érintkezve kicsapódik. Ez a hatás tényleg nagy zivatarokat okoz(hat)! Ha még a határfelülettel párhuzamos szélnyírás is nagy és alulról fölfele haladva egyenlő mértékű, szélviharral kísért zivatarok keletkeznek! Ha a szélnyírás alulról fölfele nem egyenlő, akkor oldalra növekedő 'rétegszerű' esőfelhő keletkezik, másnap északi szél fúj



Thomson-index: Ez egy adott földrajzi pontra vonatkozó számérték, megmutatja, hogy milyen stabil a légkör az adott hely fölött ( kb -5 és +5 közé eső számok )

Stabil légkör az azt jelenti, hogy ha egy adott mennyiségű légtömeget nyugalmi helyzetéből elmozdítunk, közte és környezete között olyan hőmérséklet-különbség alakul ki, amely a légrészecskét eredeti helyére visszavinni igyekszik. Stabil légkör esetén nemigen képződik felhő, ha mégis kialakul egy-egy foszlány ( cumulus humilis, lásd lejjebb), akkor az is szét fog oszlani 2-3 percen belül. Thomson index ekkor pozitív
Közömbös egyensúlyi állapot - Ha egy légtömeget nyugalmi helyzetéből elmozdítunk, új helyén is ugyanúgy nyugalomban marad. Ilyenkor általában cumulus mediocris típusú felhők vannak ( lásd lejjebb...), esetleg pillanatnyi rövid eső lehet, ami még a port se bírja elverni. 0 ekkor a Thomson index.
Labilis légkör azt jelenti, hogy ha egy légtömeget nyugalmi helyzetéből elmozdítunk, magától is tovább emelkedik vagy süllyed. Ilyenkor egy képzdő felhő keletkezésekor felszabaduló hő tovább dagasztja a felhőt és láncreakcióként nő a felhő tovább. Fülledt nyári napokra jellemző, amikor is már olyan 11 óra, déltájban hatalmas luftballonszerű felhőtornyok nőnek az égbe ( cumulus congestus, lásd lentebb ). Már délben vagy 1 órakor megdördülhet az ég egy nagyra nőtt fekete felhőgócból ( cumulonimbus incus ) és hatalmas felhőszakadás vagy jégeső is lehet, de minimum 6 mm-es cseppekben kezd ömleni az eső belőle. Nyári zivataros napokra jellemző. A Thomson index ekkor negatív

Magassági hidegcsepp - A hidegcsepp egy olyan jelenség amelyen belül nem feltétlenül kisebb vagy nagyobb a légnyomás mint a körülötte lévő területeken, de a hidegcsepp belséjében mindig hidegebb jócskán a levegő mint, a körülötte lévő területeken. Általában jellemző kör szerkezetű és több száz kilométer átmérőjű, műholdképen olyan mint egy minicikon. Akár több napon keresztül is jelen tud lenni. Közepében labilis a levegő, szóval nyáron zivatarokat, jégesőt,felhőszakadást is okoz, télen a heves hózáporokért, hófúvásokért felelős.Lényeges hogy a magasban hidegebb a levegő, mint a hidegcseppen kívül, ez is hozzájárul a felhőképződéshez.

Felhőfajták:

Na most szerintem a felhőfajták ismerete, akárcsak az elsősegélynyújtás baleset esetén azon tananyagok közé tartozik, ami hozzá kell hogy tartozzon az általános műveltséghez, mégis a legtöbb embernek fogalma sincs az egész dologról. Pedig gyakran a felhőfajtákról szóló szerény anyag elsajátítása, legalább a zivatarfelhők ismerete szükséges ahhoz ( semmi extra nincs benne szerintem a képek alapján ), hogy kivédjük pl. a villámcsapás általi halált ( évente legalább 500 ember hal meg villámcsapás következtében, és még csoda hogy csak ilyen kevesen ). Szóval vágjunk bele anyagunkba:

A magyar nyelvben a felhő kifejezés igencsak találó. Napsütésben FEL száll a HŐ és nedvességtartalma kicsapódik, talán ebbol a FEL - HŐ effektus miatt a két szó összeolvadásából keletkezett a FELHŐ szavunk.

Na már most rögtön az első kérdésed lehet az hogy mégis mit jelent amit az elobb ide írtam, pontosan hogyan keletkezik egy Felhő?

Na most az a helyzet hogy valahol valamikor valahány éves korodban megtanultál 2 fontos dolgot, ami alapveto fontosságú 1 akármilyenfélefajta felhő kialakuláshoz:

1. A Nap folytonosan süt és melegíti a Földgolyó felszínét, a felszín meg a fölötte levő levegőt
2. A levegő összetétele: 21% Oxigén, 78% nitrogén és a maradék 1%ban sokminden van, de főleg VÍZGŐZ meg POR

Na most a Föld felszíne nem mindenhol 1formán melegszik föl, amikor éppen süti a Nap, - pl mezőn melegebb van mint az erdőben - na most ahol jobban fölmelegszik teszem azt a mező fölött a levegő, akkor ki is tágul, ha kitágul, akkor föl is emelkedik, mivel fölfele tud tágulni. De ezt teszem hozzá azért TÁGUL JOBBAN ÉS EMELKEDIK FÖLJEBB, mint a KÖRNYEZŐ levego, mert Ő A MELEGEBB. És ez a fölfele tágulósdi ez végig minden magasságban lejátszódik, amíg ő melegebb mint a környezete - és természetesen addig is tart amíg ez az állapot fönn áll.
A második fontos dolog amit tisztázni kell az az hogy a levego csak bizonyos mennyiségű gőzt tud eltárolni és hogy mennyi gőzt tud eltárolni az a hőmérsékletétol függ. Minél hidegebb a levegő annál kevesebbet.
Fölfele tágulás közben a levegoben mindig ugyanannyi a vízgőz van, viszont a levegő le is hul, ahogy nagyobb magasságokba ér / de lásd azt amit NAGY BETUKKEL szedtem, a környezeténél attól mindig melegebb marad /. Elérve egy bizonyos magasságot már a levegőnk nem bírja eltárolni azt a gőzt sem, amennyi jelenleg van neki és ez a gőz kicsapódik, vízzé válik - de hadd ne magyarázzam meg a kicsapódást, fizika óra ! És létre is jött a felhő

Felmerülhet az, hogy miért piroslanak be naplemente idején a felhők?:

Ez a napszak a művészek, meg a romantikus szerelmesek kedvenc időszaka.

Na most az a helyzet, hogy a valóságban a Nap alapvetően sárga színű, de amikor már egész alacsonyan van, egyenesen terjedő sugarai egyre nagyobb lévegőrétegen haladnak át és a sárga fény úgymond pirossá nyúlik meg. A légkörbeli vízgőz meg egyéb anyagok csak fokozzák a piros színt.



Na most bár végtelen sok alakot vehet fel egy felhő, de kialakulásuk szempontjából 3 alapvető felhőfajta létezik: rétegfelhő, fátyolfelhő és gomolyfelhő. De most ezeket most részletesen, a latin nevükkel tárgyaljuk át !

Cirrus

- Magyar neve a fátyolfelhő, hosszú 'szállakból', de közelről nézve jégkristályokból áll, ezt sugallja latin neve is. Az 5 kilométer magasság fölött fordul elő. Jelentősége akkor van, ha egyre több fordul elő az égen és alatta végeláthatatlan borulás is ( jön a front ), de egyébként nincs sok. Strandon nem éget tőle annyira a nap, de ha fúj a szél, az pech lehet. Viszont nem szabad összekeverni az altocumulus floccussal lásd lejjebb...

Cirrostratus

- Mintha vastagabb és vékonyabb 'cirruslemezek' lennének, ha megvastagszik, akkor jöhet rossz idő, de amúgy semmi jelentősége nem szabad összekeverni az altocumulus floccussal lásd lejjebb...néha ha ezen felhők takarják a Napot, ilyen jó nagy napudvar is figyelhető meg a Nap (vagy Hold) körül, de ez ritka jelenség

Cirrocumulus

- A tipikus bárányfelhő. Semmi jelentősége nincs, feltéve ha nem kezd megvastagodni, egyébként csak díszíti az eget. Strandon para lehet ha takarja a napot ez a felhő, főleg ha közbe még a szél is fúj, és te bemész a vízbe. De 10-20 perc mulva eloszlik. Főleg délelőtt vagy kora délután van ilyen felhő az égen.



A cirro-félék mind 5 km fölött vannak és jégből állnak

Altostratus

- Magyar neve a rétegfelhő. Széppé teszi este a naplemetnét ez az egyetlen előnye, egyébként kifejezetten rossz időt okoz egész napos csendes eső, semmit nem lehet miatta odakint csinálni. Mindenféle, lepényszerű alakja lehet, de lehet összefüggő egységes lehangoló borulás is. 2 és 5 km magasan helyezkedik el. Nem szabad összekeverni a stratocumulussal, ami alacsonybban van ( 600m - 2km), de csak akkor okoz esőt, ha nagyon vastag.

Altocumulus

- Aki az altocumulusfélékre ( !!! kivéve castellanus és lenticularis !!! ) is azt mondja, hogy bárányfelhő, nincs harag, mert hasonló az alakja és ugyanolyan a hatása, bár frontok idején a leggyakoribb felhők, szóval ha ilyen felhő van az égen fúj mellette a szél is, nem ajánlatos strandolni, de jó kiránduló időt csinál, főleg kora ősszel meg késő tavasszal. Szépek naplementekor, Altípusai:

Altocumulus undulatus

- Mindenféle alakú bárányfelhőszerűség, de ha vastag, finom esőt csinál

Altocumulus radiatus

- Hosszanti kiterjedésű bárányfelhőszerűség, ez nem okoz esőt

Altocumulus lenticularis

- Főleg hegyek fölött jelenik meg, de bárhol kialakulhat, főleg ha aznap melegszik az idő. Melegfronttal párosulhat, de finom esőt, havat és a hegyen erős szeleket okozhat.

Altocumulus floccus

- Nagyon hasonlít a cirrusra, amikor már elég sok idő telt el a zivatar kipurcanása óta, akkor nehéz megkülönöztetni a cirrustól, de előre szólok, hogy a cirrus általában nem tölcsér alakú, általában sok cirrus van egy helyen és frontot mondtak az időjárás-jelentésben, a floccus pedig középmagasan van, szigorúan ilyen tölcséres alakú, nem szabad összekeverni ( az elhalt zápor vagy zivatarfelhő maradványa is ez a kategória ) ilyen fátyolos tölcsér alakú és alatta kis foltban esik az eső. Ez okoz néha olyat hogy esik is az eső meg süt is a Nap néha szivárványt is okoz. Strandon necces lehet a kinézete, főleg ha sok felhő van mellette.

Altocumulus castellanus

- Aligha látványos felhőfajta, nem párosul fronttal, de gyakran vihart jelez előre, ugyanis a légkör labilitását jelzi ( lásd fentebb ) Ilyen csipkézett dudorszerű alakja van, mintha ilyen gomolyos bárányfelhő lenne. Nem szabad összekeverni a cumulus congestussal ( lentebb ), sem a stratocumulussal



Az alto-félék 2 és 5 kilométer magasság között vannak

Stratus

- Rétegfelhő, de földről nézve egységes borulás vagy köd. Képződése: egy nagy légtömeg egyszerre felemelkedik és kicsapódik a nedvességtartalma. Magassága 0-tól 2 kilométerig terjed, szóval ha a földön már kicsapódik a víz, akkor köd van. Rossz időt okoz, kora tavasszal, télen, késő ősszel gyakori felhőfajta. ( Nyáron csak akkor van, ha nagyon rossz, hideg az idő ) néha esőt, vagy hó esik belőle, de a közlekedésben okozhat gondot, hogy nem látni miatta semmit se.

Nimbostratus

- Ugyanaz érvényes, mint a stratus-ra, de annál vastagabb, és mindenképp esik belőle az eső. Melegfrontok érkezésekor gyakori. Ha a késő ősztől kora tavaszig tartó időintervallumban fordul elő, akkor köd van. Szóval ha hétköznap ilyen borongós idő van miatta, hétvégén könnyen lehet hogy jó meleg idő lesz. Ha hétvégén fordul elő, az viszont nagy pech.

Stratocumulus

- Inkább a bárányfelhőre hasonlít, de alacsonyan van ( 600 métertől 2 kilométerig ) nem szabad összekeverni az altostratussal sem pedig az altocumulus castellanussal. Nem jelez semmiféle front elhaladását, de ha nagyon vastag, kevés szitáló eső, vagy hó hullhat belőle. Nagyon vékony rétegződésű, de több száz kilométer széles területen is előfordulhat

Cumulus humilis

- Egyszerű gomolyfelhő, a Nap hője, annak eredményeképpen felemelkedő levegő hozza létre, akár a többi cumulo-fajtát. Nincs jelentősége, Strandon pilanatnyilag enyhítheti a rekkenő forróságot. a felhő 600 métertől 1000 méterig terjedhet

Cumulus mediocris

- Mérsékelt gomolyfelhő, tipikusan a nyári szépidőfelhőnek szokták emlegetni. A többi ugyanaz, 600 métertől 1200 méterig.

Cumulus congestus

- Tornyos gomolyfelhő, gyakran luftballon alakú, de nagyon sok alakot vehet még föl a szél hatásától függően. Magassága 600-tól 6000 méterig, de változó. Ha nagyon nagyra nő, zivatar jöhet létre belőle. Nagyobb felhők alatt rövid, de nagy cseppekben eső eső eshet, néha akár nheves zápor is. Nem szabad összekeverni az altocumulus castellanussal. Strandon fokozottan figyelni kell a ezen felhőket, meg azt, hogy merről jönnek a felhők, mert hirtelen megdördülhet az ég a semmiből. Ez a kedvenc felhőfajtám, ezért jó pár képet kiraktam ide belőle:


Még lesznek további képek mert az élet élvezetéből sohase elég!

Pileus

- Néha a nagyon gyorsan ( akár 120 km/h-s sebességgel is ) feltornyosodó gomolyfelhők hoznak létre maguk fölött ilyen kalapot ( pileust ): a tornyosodó congestusfelhő sebességének hatására a környező levegő is felnyomódik és kicsapódik annak a nedvessége. A pileus annak a jele, hogy az alatta levő gomolyfelhőből biztos a zivatar kialakulása.

Cumulonimbus calvus

- Calvus zivatarfelhő, óriási gomba alakú felhő, magassága a 600 métertől a 16 kilométerig is terjedhet. A kifejlett cumulus congestus teteje a troposzféra tetejét elérve szétterjed és ilyen koronává laposodik a gomolyfelhő tetején. Ez a 'korona' a cumulonimbus incus fázisba érve fátyolfelhővé ( cirrus lásd fentebb ), valamint altocumulus floccus-szá válik. A felhő alatt ekkor heves záporeső hull és fúj a szél. Pillanatokon belül dörögni fog az ég

Képek:

Cumulonimbus incus

- Klasszikus zivatarfelhő. Folyamatosan bomló cumulus congestus tornyosodik bele a lezúduló esőt szállító altocumulus floccus és cirrus együttessé vált koronába, ekkor a két féle felhőfajta határfelületén az ellentétes áramlás miatti súrlódás révén dörzsöletelektromosság alapján szétválnak a töltések, ezért villámlás és mennydörgés jellemzi az ilyen viharokat. Közben szakad az eső, felhőszakadás, jégeső is ahogy a magasból hírtelen lezúdul a sűrű felhőtető. A villámok csak erősítik az esőt, egybeolvasztja a felhőbeli jégdarabokat és nagyobb méretű veszélyes jégdarabok is kialakulhatnak. Ha tömegesen nem jelentkeznek és az egész égboltot nem fedik el ezen fajta felhők ( ezt majd lásd lentebb írtam az úgynevezett Mezoléptékű Konvektív Rendszereknél ), strandon a nincs különösebb jelentősége a sötétlő mennydörgő zivatarfelhőnek, hamarosan szét fog bomlani az alja, 20 perc alatt leesik belőle az eső és az alábbi utófelhők lesznek belőle: Altocumulusfajták, főleg altocumulus floccus és cirrusmaradványokra, amikből még gyengén szemerkélhet az eső. Mondjuk zavaró lehet a szétbomláskor a felhő felől fújó úgynevezett kifutószél...Rohamos közeledtekor azonnal ki kell menni a vízből és érvényes a MIT SZABAD ÉS MIT SZABAD TENNI ZIVATAR IDEJÉN című írásom
A felhő magassága 600 métertől 10 kilométerig, de bizonyos esetekben lehet 16 kilométer magas is, de az inkább a Cb calvus-t jellemzi...

Képek:

Mammatus

- Cumulonimbus incus koronás tetején alakul ki a lefele visszakanyarodó női mell alakú dudoregyüttes, ha a Cumulonimbus incus felhőbe nagyon sok gomolyfelhő tornyosul bele folyamatosan. Heves zivatar közeledését jelzi, hogyha éppen a felhő belseje felől fúj a szél. Néha a calvus zivatarfelhő üllő alakú tetejének alján is kialakulhat ilyen 'minimammatus'. Ugyanaz érvényes mint a cumulonimbus incus-ra, de veszélyes forgószelek, tornádó is létrejöhet a zivatarban, ha mammatus-szal együtt van a felhő. Szerencsére Magyarországon viszont nagyon ritka a tornádó. ! Strandon minimum beállni legalább egy kis étterem alá !



Most elérkeztünk legfontosabb és legnehezebben megérthető fogalmunkhoz:

A zivatarcella

: A zivatar egy szimpla - a térben és időben zajló változási - 'egysége'. Egy ideális zivatarcella jelenti tulajdonképpen az egy szabályos alakú cumulos congestus kezdőfázistól a cumulonimbus incus végfázisáig tartó folyamatot ( amiket a cumulus congestustól az cumulonimbus incus-ig írtam le folyamatok )
...ami az egycellás zivatar élete is volt.
Ezek alapján fontos megjegyezni azt, hogy egy zivatarnak különböző FÁZISAI vannak és innentől kezdve azt fogjuk mondani, hogy a cumulus congestus, mint a még feltornyosuló gomolyfelhő állapot is, a calvus zivatarfelhő állapot is, a cumulonimbus incus állapot és a már szétesett felhőmaradványok ( altocumulus floccus ) állapot is a zivatarnak a FÁZISAI.

Tehát a zivatar időben változó állapotai a zivatar FÁZISAI
Egy adott helyen előforduló BÁRMILYEN ZIVATARFÁZIS az a zivatar egy ZIVATARCELLÁJA
Ezért mindig azt mondják, hogy VALAHOL van egy ZIVATARCELLA és VALAMIKOR van egy ZIVATARFÁZIS !



Egy egycellás zivatarfelhő élete ide kattintva megtekinthető képekben is

Multicellás zivatar ( lényege: több zivatarcella van egyidőben egyben ):


- Fürtösen elhelyezkedő cellák: folyamatosan egymásba tornyosuló cumulus congestus és egymásba elhaló és széteső cumulonimbus incus típusú felhők által, azaz különböző FÁZISÚ ZIVATARCELLÁK egymásba alkotott rendszere. Az egész egy oldalirányban lassan mozgó vándorzivatart alkot, ami akár 3-4, sőt 6-7 óra hosszán keresztül is létezhet. Hatása ugyanaz, mint a cumulonimbus incus-nak. szóval heves eső, mennydörgés, villámok ( főleg a cellahatárok mentén gyakori lecsapó villámcsíkok ) és erős szél is lehet.



Egy tipikus fürtös multicellás vándorzivatar és annak működésének lényege:




- Vonal mentén elhelyezkedő cellák / multicell line storm, squall line /:
Lényege: egy hosszanti kiterjedésű vonalban egymásba alakuló, valamint elhaló zivatarok együttese. Az egész összhatásaként ( a vonalat, ami mentén folyamatosan alakulnak ki zivatarok, helyi instabilitási vonalnak szokás nevezni ) az instabilitási vonal előrehaladásakor igen erőteljes úgynevezett görgőfelhők jönnek létre, amik dominószerűen hozzák létre az újabb zivatarokat. Látványos mammatusfelhők és nagyon hírtelen fenyegetően fekete borulás, majd nagyon erős széllel és esővel végigsöprő viharokat okoznak. Magyarországon viszonylag ritka jelenség, az év nevezetes vihardátumaiba kerülnek bele az ilyen viharok.

Instabilitási vonal - ezt az előbb elmondtam hogy micsoda

Görgőfelhő - ezt is, de képet mutathatok róla:



Szupercella zivatar: forgó egymásba tömörített cellákból álló zivatarfelhő. Veszélyes örvényeket hoz létre, amiknél a felhő alján kidudorodú úgynevezett tornádókezdemény ( tuba ), sőt rosszabbik esetben, ha a tuba a földre leér, tornádó jöhet létre. Típusai:


- HP szupercella / High precipitation /:

- LP szupercella / Low precipitation /:

- Mini szupercella / shallow /:

mezociklon - Forgó feláramlás, ill. az ehhez. kapcsolódó alacsony légnyomású, frontális. jellegű struktúra. A tornádó egyik előfeltétele, de önmagában erős, viharos szelet okoz.

tuba - az előbb elmondtam hogy micsoda

Zivatarrendszerek típusai, a Mezoléptékű Konvektív Rendszerek / MKR /:


- Mezoléptékű Konvektív Komplexum / MKK /: Több, órák hosszán keresztül egymás erejéből újraszerveződő zivatarok együttes rendszere, ami gyenge forgómozgást végez. Élettartama jóval több mint az egycellás zivataroké, akár 36 óra is lehet. Legalább egy zivatar benne szupercellás szerkezetet mutat. Műholdról nézve Ideális esetben kör felépítésű. A csúcsintenzitását majdnem minden esetben kora este/éjszaka éri el. Több óra hosszán át tartó szűnni nem akaró mennydörgést, villámlást, heves záporsorozatot, jégesőt, szélviharos esőt és főleg a hegyi patakok mentén torrens áradásokat okozhat. az egész rendszer élettartama legalább 6 óra. A belső szupercellás zivatarban tornádó is létrejöhet, de ez Magyarországon szerencsére ritka és nemigen követel emberi életet

- Vonalba rendeződött mezoléptékű konvektív rendszer / VMKR /: A vonalban elhelyezkedő cellák közös neve, lásd visszább

Kísérőjelenségek típusai:


Záporeső - feláramlással keletkező általában gomolyfelhőből aláhulló ( gyakran intenzív ) eső



Jégeső - A zivatarfelhő belsejében körkörösen mozgó légáramlatokban mozgó jégdarabok gyakran megolvadnak és újra megfagynak. Mindig egyre több és több réteg rakódik ezekre a darabokra és ha már olyan súlyosak, hogy már a felszálló levegő nem bírja tovább tartani ezeket a jégdarabokat, leesnek a földre. AZ IDŐJÁRÁS EGYIK LEGVESZÉLYESEBB JELENSÉGE. Általában borsószem nagyságú, de NARANCS méretű darabok is eshetnek: ez leginkább Indiában fordulhat elő. 1986-ban Bangladesben 92 embert ölt meg az 1 kgmos jégdarabokból álló égzuhé. Szerencsére Magyarországon a Nefela jégesőelhárító egyesület meg tudja akadályozni a tyúktojásnál nagyobb HALÁLHOZÓ JÉGDARABOK kialakulását: Ezüst-jodiddal kell beszórni a viharfelhőket. Ennek hatása viszont rendkívül tartós eső és helyi áradás lehet

Felhő - föld villám - Felhőből a földbe csapó villám ( Cloud to ground lightning ). ABSZOLÚT KISZÁMÍTHATALANSÁGA MIATT HATÁROZOTTAN AZ IDŐJÁRÁS LEGVESZÉLYESEBB JELENSÉGE. Lásd a mit szabad és mit nem szabad tenni zivatar idején című írásomat!


Ezen villámtípusra jellemző mennydörgés leggyakrabban előrecsegésből, csattanásból ( nagyon közeli villámoknál azonnali csattanás) és utómorgásból áll.

Mintahang1 / thunder1 /
Mintahang2 / thunder2 /
Mintahang3 / thunder3 /


Felhő - felhő villám - A zivatarfelhő két különböző pontja ( általában alsóbb és felsőbb része ) között létrejövő villám ( Intracloud lightning )



Folyamatos egyre tompuló mormogásból áll a hangja:
Mintahang4 / thunder4 /

Tornádó - Magyarul forgószél. AZ IDŐJÁRÁS HARMADIK LEGVESZÉLYESEBB JELENSÉGE. Körülbelül 10-1000 méter átmérőjű, rendkívüli intenzitású légörvény, amelyben a felhőből kiinduló forgószél tölcsére eléri a földfelszínt, s legalább 10 méteres sávban pusztít. A feláramlás sebessége általában 20-80 méter/másodperc, az örvénylő mozgás horizontális (vízszintes) sebesség-összetevője pedig nem ritkán meghaladja a 100 méter/másodpercet (360 kilométer/óra), a következmények alapján történő becslések szerint. Sőt, bizonyos esetekben még 200 méter/másodperc szélsebességre utaló károk is keletkeztek. A tornádók által okozott pusztítás � eltérően az egyéb szélviharokétól � mindig élesen körülhatárolható sávra, kis területekre korlátozódik. A kár a tölcsér szélén levő önálló forgó mozgást végző, úgynevezett szívási pontok közelében a legnagyobb, ezekből legföljebb három-öt alakulhat ki. A tölcsér átmérője a talajon átlagosan 200-300 méter, de 10 és 1000 méter között változhat. A megtett út hossza még nagyobb eltéréseket mutat. Előfordul, hogy a tölcsér egy percen belül felemelkedik a felszínről, és így a károsodott terület hossza alig 100 méter, ugyanakkor megfigyeltek már 200 kilométeres úthosszt is. Ezt a távolságot szigorúan véve nem egyetlen tornádó teszi meg, a széltölcsér feloszlik, majd ismét összeáll és így tovább. Általában az Amerikai Egyesült Államokban alakul ki, de Magyarországon is bőven létrejöhet elsősroban az Alföldön, valamint a kialakulás számára földrajzilag különösen kedvező Miskolc és környékén. Az eddigi maximális szélsebességű magyarországi tornádó sebessége meghaladta a Forma-1-es pilóták lehető legnagyobb haladási sebességét: A 360 km/h-t is ! ( 1924, Bia tornádó, Pest megye ) Egy ilyen tornádó hatása: Autókat emel a levegő, letépi a cserepeket, az egyszintes vályogházakat összedöntheti, a legfélelmetesebb, hogy a fatörmelék nyilvesszőként felnyársalhatja az ember testét azonnali halált okozva... Az amerikai tornádók közül a valaha legnagyobb tornádó szélsebessége majdnem elérte az 512 km/h-t. Pusztítása elképzelhetetlen volt: Mindent letarolt, ami az útjába került, halált jelentett mindenkire, aki nem volt betonkuckó alatt: A bőrt lenyúzhatja az emberi testről, a repülő törmelék azonnali nyárshalált okoz, vonatokat emelt a magasba, a fákat tövestül azonnal kicsavarta és gyufaszálként emelte a levegőbe...

Vízoszlop: Tulajdonképpen víz fölötti tornádó, de állhat gyengébb feláramlási szélcsavarból is, ahol a tölcsért kondenzációs sáv teszi láthatóvá. Veszélyes a hajózásra !

Mikrolégrobbanás: Feláramlásos, főleg gomolyfelhőből alázúduló leáramlás hozza létre, amikor éppen a talajnak ütközik a levegő a szél minden irányba elkezd fújni a földfelszín mentén. Ezért van az strandon, hogy ha mellettünk megy el a vihar, akkor a vihar felől elkezd fújni a szél. A repülőgépekre jelenthet veszélyt, ha reptér közelében van a vihar.



Források: Aigner Szilárd: Meteorológia, TRIO Produkció, 2000
http://meteozis.freeweb.hu/zivatarok.html

Read it in English

A képek mind és a hangok saját felvételek ( All of the photographs and thunder sound recordings are copyrighted by Zoltán Csengeri, All Rights Reserved, DO NOT USE them for any commercial website without my permission ! )