A magyar nyelvben a felhő kifejezés igencsak találó. Napsütésben FEL
száll a HŐ és nedvességtartalma kicsapódik, talán ebből a FEL - HŐ
effektus miatt a két szó összeolvadásából keletkezett a FELHŐ szavunk.
Na már most rögtön az első kérdésed lehet az hogy mégis mit jelent amit
az előbb ide írtam, pontosan hogyan keletkezik egy Felhő?
Na most az a helyzet hogy valahol valamikor valahány éves korodban
megtanultál 2 fontos dolgot, ami alapvető fontosságú 1
akármilyenfélefajta felhő kialakuláshoz:
1. A Nap folytonosan süt és melegíti a Földgolyó felszínét, a felszín meg a fölötte levő levegőt
2. A levegő összetétele: 21% Oxigén, 78% nitrogén és a maradék 1%ban sokminden van, de főleg VÍZGŐZ meg POR
Na most a Föld felszíne nem mindenhol 1formán melegszik föl, amikor
éppen süti a Nap, - pl mezőn melegebb van mint az erdőben - na most
ahol jobban fölmelegszik teszem azt a mező fölött a levegő, akkor ki is
tágul, ha kitágul, akkor föl is emelkedik, mivel fölfele tud tágulni.
De ezt teszem hozzá azért TÁGUL JOBBAN ÉS EMELKEDIK FÖLJEBB, mint a
KÖRNYEZŐ levegő, mert Ő A MELEGEBB. És ez a fölfele tágulósdi ez végig
minden magasságban lejátszódik, amíg ő melegebb mint a környezete - és
természetesen addig is tart amíg ez az állapot fönn áll.
A második fontos dolog amit tisztázni kell az az hogy a levegő csak
bizonyos mennyiségű gőzt tud eltárolni és hogy mennyi gőzt tud
eltárolni az a hőmérsékletétől függ. Minél hidegebb a levegő annál
kevesebbet.
Fölfele tágulás közben a levegőben mindig ugyanannyi a vízgőz van,
viszont a levegő le is hűl, ahogy nagyobb magasságokba ér / de lásd azt
amit NAGY BETŰKKEL szedtem, a környezeténél attól mindig melegebb marad
/.
Elérve egy bizonyos magasságot már a levegőnk nem bírja eltárolni azt a
gőzt sem, amennyi jelenleg van neki és ez a gőz kicsapódik, vízzé válik
- de hadd ne magyarázzam meg a kicsapódást, fizika óra ! És létre is
jött a felhő
Na most bár végtelen sok alakot vehet fel egy felhő, de kialakulásuk
szempontjából 3 alapvető felhőfajta létezik: rétegfelhő, fátyolfelhő és
gomolyfelhő
A köznyelvben elterjedt bárányfelhők a rétegfelhők csoportjába tartozik.
Fátyolfelhők:
A fátyolfelhők jól láthatóan ilyen hosszú fehér 'szálakból' álló vízszintes lepényszerű pacák. Jégkristályokból állnak. Megjelenésük az égen általában arra utal, hogy 1-2 napon belül meg fog változni az időjárás - valamilyen módon... vagy lehűl vagy fölmelegszik. De főleg a meleg érkeztekor tűnnek föl az égen. 10-15 km-es magasságban vannak
Rétegfelhők:
Jó nagy lepelszerű felhők, olyanok mint a paplan. A leggyakoribb felhőfajta az égen, - általam a legkevésbé kedvelt - minden évszakban, minden hónapban láthatóak, de főleg időjárás változás idején fordulnak elő. A bárányfelhő is ide tartozik. Leggyakrabban ők csinálják az egész napos csendes esőt, meg az unalmas borongós hűvös időt. Szóval az egyszínű borult ég is rétegfelhő. Változó a magassága, a 200 métertől a 15 km-es magasságig bárhol előfordul, vízszintes a kiterjedése.
Gomolyfelhők:
Ők a kedvenceim :) .Nem kell bemutatnom őket, róluk van a legtöbb képem, nálam ők a sztárok. függőleges a kiterjedésük, ezek a karfiolok olyan mint egy marha nagy füst vagy robbanás csak éppen fehér a színe. Nyáron minden nap láthatóak, ha még csak alacsony félgömb alakúak, az azt jelenti, hogy szép idő van. Ha tornyosodni kezd a valamelyikőjük, abból már mondtam, hogy zápor vagy zivatar fog kisülni, főleg ha piszkoskék, a Nap fele meg vakítóan fényes az égbolt.
A zivatarfelhők kialakulása:
Egy tornyos gomolyfelhő fölfele tornyosulását - akár egy robbanás - mutatja be ez a 3 kép:
A gomolyfelhő addig nő fölfele, amíg el nem éri a magaslégkör alját - az úgyenevezett sztratoszférát, de ne hidd azt, hogy ott van a Mennyország - ekkor elkezd terjeszkedni vízszintesen és fokozatosan átmegy úgymond fátyolfelhőbe: Lásd ezt a képsort:
A képeken is látszik, hogy a karfiol folyamatosan laposodik el és az 'ég tetejének felületén' szétkenődik ilyen 'fátyolos pacává'. / az alsó képsor 1. képén is bejelöltem a nyillal / Mindeközben a már lelassult gomolyfelhőbe további újabb gomolyfelhők tornyosulnak bele. / 2. kép fölfele nyilak / Ez a hatalmas méretű felhőegyüttes egy egész áramlási rendszert alkot. A már kialakult, föltornyosult és elfátyolosodott felhőmaradványok elkezdenek lefele mozogni, tulajdonképpen ez már maga az eső, ami esik lefele. / 2. kép lefele nyilak / Az ebbe beletornyosuló újabb gomolyfelhők fölfele az esővel szemben haladnak. Egyfajta körkörös mozgás alakul ki és a lehulló eső meg a feláramló felhő között és súrlódás történik. / 3. kép piros + a kék nyíl / Magunk is tapasztaljuk, amikor levesszük a műszálas pólót, hogy az ilyen súrlódó súrlólódó felületek - ott a bőrünk + a ruha, itt a lezúduló eső + a feláramló felhő határfelülete - elektromossággal töltődnek föl. Amikor a kritikus térerősséget meghaladja a 'felgyülemlett' elektromos töltés nagysága, kialakul a villámlás. / piros villámábra a piros és kék nyíl között / A villámlás legtöbbször a felhő belsejében zajlik le. A villámcsapás hője a sok-sok - általában jég - részecskét egybeolvasztja, a levegőt robbanásszerűen kitágítja és elősegíti a jégeső, a nagyszemű jégdarabok meg a szélviharos lüktető eső kialakulását. Ez magyarázza meg a zivatarok idején a heves esőzést.
Speciális felhőfajták zivatar előtt: Rendre a mammatus és gyors mozgású görgővihar:
Ez latin nevű felhő, a 'női mellet' jelenti. Látszik is az alakján, ezernyi mell - már csak a segg hiányzik :) - A frissen kialakult vihar elfátyolosodott teteje tulajdonképpen, ami már elkezd lefele mozogni. Akkor alakul ki, ha a vihar tápláló gomolyfelhők elég hosszú ideig folyamatosan tornyosodnak bele a fátyolmaradványokba.
A görgővihar a zivatarfelhő terjedésekor jön létre, szokták 'kifutófelhőnek' is nevezni, mert a vihar terjeszkedéséből eredő, a vihar felől fújó szél hozza létre. Ez a jelenség csak gyorsítja a vihar terjedését. Hírtelen 5 perc alatt a semmiből keletkező félelmetes borulást okoz és szélviharos zivatar előjele. A mammatussal egyszerre fordul elő.
Miért piroslanak be naplemente idején a felhők?:
Ez a napszak a művészek, meg a romantikus szerelmesek kedvenc időszaka.
Na most az a helyzet, hogy a valóságban a Nap alapvetően sárga színű, de amikor már egész alacsonyan van, egyenesen terjedő sugarai egyre nagyobb lévegőrétegen haladnak át és a sárga fény úgymond pirossá nyúlik meg. A légkörbeli vízgőz meg egyéb anyagok csak fokozzák a piros színt.
További felhőfajták: a www.idokep.hu weboldalon
