Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi földünknél.
Lehet létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom. Máskor megriaszt egy álom,
hogy a hang, hogy a csend, hogy a fény, hogy a tűz
már nem vigyáz e cseppnyi földre, s el kell mennünk mindörökre.
Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még
Néha könnyebb lenne elmenekülni, tiszta fénybe merülni,
de a hang, ami hív, de a jel, ami szól,
még nem mond semmit meddig élek, s lesz- e út, hogy vissza térjek.
Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom. Nekem itt vannak álmaim.
Százezer kilométer magas, óránként 900 ezer kilométer sebességű plazmahullámokkal jár a napkitörések után bekövetkező szoláris cunami, aminek a létezését tízéves vita után most bizonyította be a NASA két napfigyelő műholdja.
A Nap anyagát alkotó plazmából álló, szökőárhoz hasonló jelenségeket először 1997-ben észlelt a NASA Solar and Heliospheric Observatory műholdja. A szoláris cunami jelensége azóta is vitatott a csillagászok között, sokan úgy vélik, csak valamiféle árnyékot látott a műhold, vagy a műszerek hibája okozta a fura eredményeket.
2009 februárjában aztán a Solar Terrestrial Relations Observatory két műholdja egymástól függetlenül tudott megfigyelni egy újabb hasonló jelenséget. Az adatokat mostanra elemezték ki [1] a NASA Goddard Space Flight Center kutatóközpontjának tudósai, és minden kétséget kizáróan megállapították: a szoláris cunami létezik.
A Nap felszínén terjedő óriási plazmahullámokat a két műhold 90 fokos szögben eltérő nézőpontból figyelte meg, így háromdimenziós modellt és animációt tudtak alkotni a csillagászok a hullámok születéséről ér terjedéséről. Az egész a 11012. számú napfolt hirtelen kitörésével kezdődött, ami több milliárd tonna gázt és plazmát dobott ki az űrbe, és a fizika törvényei pontosan ugyanolyan jelenséget generáltak utána, mint a Földön a tenger alatti rengések által kiváltott szökőárak.
A cunami hullámai, amit magnetohidrodinamikus hullámoknak, vagy röviden MHD hullámnak neveztek el, 100 ezer kilométer magasak voltak – ez a két és félszerese a Föld kerületének. A hullám sebessége másodpercenként 250 kilométer, vagyis 900 ezer km/óra volt a kitöréskor.
A szoláris cunaminak nincsen semmiféle hatása a földi életre (az azt okozó napkitörésnek azonban igen: mágneses viharok a magnetoszférában, amit mi sarki fényként látunk, illetve megnövekedett röntgen- és gammasugárzás, ami a műholdakat károsíthatja), viszont a vizsgálatukkal a tudósok sokat tanulhatnak a Nap felszínének és atmoszférájájának viselkedéséről.
A Nap felszínén terjedő plazmaszökőárak beleütközhetnek új napfoltokba is, és ott új kitöréseket hozhatnak létre, így a megfigyelésük segíthet annak előrejelzésében, hogy egy-egy erősebb kitörés sugárzása mikor fogja elérni a Földet.
Egy alig olvasható felirat a torinói leplen bizonyítja, hogy valóban Jézus halotti leple volt, állítja egy vatikáni kutató.
A Barbara Frale történész új könyvében kifejtett állításra több tudós azonnal szkeptikusan reagált, kitartva amellett, hogy a lepel középkori hamisítvány.
Frale számítógép segítségével kinagyította a leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül.
A leplen egy keresztre feszített férfi alakja látható, összetett kezén és lábán szivárgó vérrel. A hívők szerint a lenvászon Krisztus képe a feltámadásakor színeződhetett el. A Vatikán tulajdonában lévő leplet a torinói székesegyházban őrzik különleges körülmények között, és csak ritkán állítják ki.
A szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a textíliát a XIII. vagy a XIV. században szőtték. Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították azok vizsgálatát - mondta Frale. Amikor azonban kivágta a szavakat a lepelről készült fényképekről és szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században.
A történész feltételezi, hogy a szöveget egy írástudó írta fel egy iratra, majd a lepelre ragasztották a fej körüli részre, hogy családtagok illendően eltemethessék a halottat. Az abban a korban használt tintában lévő fémnek köszönhetően az írást a vászonra is fel lehetett vinni - véli.
Frale szerint a szöveg részben igazolja az evangéliumnak Krisztus utolsó perceiről szóló beszámolóját is. Egy görög nyelvű részlet, amely úgy olvasható, mint "eltávozott a kilencedik órában", Krisztus halálának a szent szövegekben jelzett idejére utalhat.
Egy Frale által tanulmányozott kinagyított képen legalább hét szó látható, amelyek Jézus feje körül olvashatók, vízszintesen és függőlegesen. Egy rövid arámi betűs részt nem fejtettek meg. Egy másik, latin nyelvű töredék, "iber" Tiberius császárra utalhat, aki Jézus keresztre feszítésének idején uralkodott - mondta a történész.
"Megpróbáltam tárgyilagos lenni és a vallási kérdést félretenni" - mondta Frale. "Egy ősi dokumentumot tanulmányoztam, amely egy férfi sajátos helyen és sajátos időben történt kivégzését igazolja" - tette hozzá.
Frale Olaszországban a középkori templomos lovagrendről folytatott kutatásairól és a Vatikáni Titkos Levéltárban talált, a lovagrenddel foglalkozó kiadatlan dokumentumok felfedezésével vált ismertté. Idén jelent meg egy tanulmánya, amelyben azt állította, hogy a lepel valaha a templomosok birtokában volt. A tanulmány kétségeket ébresztett, mert a lovagrendet a XIV. század elején felszámolták, és a leplet először 1360 körül említik egy francia lovag tulajdonaként.
Frale legújabb könyve, a La Sindone di Gesu Nazareno (A názáreti Jézus leple) azonban még nagyobb kétséget ébresztett a szakértőkben.
"Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat" - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. "Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye" - tette hozzá.
Lombatti szerint görög és arámi feliratos leleteket találtak I. századi zsidó temetkezési helyeken, de latin nyelv használatáról még nem hallottak. Azt az elképzelést is visszautasította, hogy a hatóságok - némi papírmunka után - hivatalosan visszaadták volna a kivégzett ember holttestét a hozzátartozóknak. A rómaiak által alkalmazott legkegyetlenebb büntetés áldozatait elrettentés végett rendszerint a kereszten hagyták, vagy egy szemétdombra dobták.
Igazi gördülő kövek ("rolling stones") a kaliforniai Halál-völgyben: máig nem tudja megmagyarázni senki, hogy mitől mozognak és húznak csíkot maguk után az akár száz kilogrammos kőtömbök.
A kaliforniai Halálvölgyben a kövek egyenes vonalban
mozognak. Senki sem tudja, miként lehetséges ez. Naponta 87 centimétert
haladnak, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 320 métert tesznek meg
átlagosan. Ezek a kőtömbök akár több mint száz kilósak is lehetnek.
Többféle
elmélet van arról, hogy a tünemény miként lehetséges, közrejátszik az
erős szél, az éjszaka kialakulú jégpáncél, a vizes agyag vékony rétege,
és az, hogy a völgy nagy része tökéletesen sima és lapos. De kielégítő
magyarázattal még senkinek sem sikerült előállnia. Ez a világ egyik
legmelegebb vidéke, itt mérték a második legmagasabb hőfokot a Földön,
58 Celsius-fokot. A Halál-völgy az USA legmélyebb pontja, 86 méterrel a
tengerszint alatt fekszik.
