Vasárnap kell átállni a Magyarországon nyári időszámításra, amit harminc évvel ezelőtt energiatakarékossági okokból vezettek be a világ több országában. Ma már nem egyértelmű, hogy a lépés valóban jelentős megtakarítást eredményez, mindenesetre a magyar mérések szerint az, hogy vasárnap egy órával kevesebbet alszunk, milliárdos spórolást jelent az országnak.

Az 1996-ban született, a nyári időszámításról szóló jogszabály és a 2007-ben megjelent végrehajtási rendelet szerint március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettőre kell átállítani az órákat. A jogszabályok alapján tehát 2010-ben a nyári időszámítás március 28-tól október 31-ig tart.

Vasárnap kell átállni a Magyarországon nyári időszámításra, amit harminc évvel ezelőtt energiatakarékossági okokból vezettek be a világ több országában. Ma már nem egyértelmű, hogy a lépés valóban jelentős megtakarítást eredményez, mindenesetre a magyar mérések szerint az, hogy vasárnap egy órával kevesebbet alszunk, milliárdos spórolást jelent az országnak.

Az 1996-ban született, a nyári időszámításról szóló jogszabály és a 2007-ben megjelent végrehajtási rendelet szerint március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettőre kell átállítani az órákat. A jogszabályok alapján tehát 2010-ben a nyári időszámítás március 28-tól október 31-ig tart.

Az alternatív időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Maga az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik, legalábbis az északi féltekén.

Az óraátállításra az energiatakarékosság miatt volt szükség: az 1973-as kőolajválság idején létrejött energiaínség arra kényszerítette a nyugati világ országait, hogy spóroljanak a villamos energiával. Elsőként - 1976-ban - Franciaország vezette be az energiatakarékossági célú nyári időszámítást. Magyarországon energetikával kapcsolatban 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást, a lépésre az áramrendszer szűkös kapacitásai miatt volt szükség. 1958 és 1979 között nem alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban vezették be újra.

Nem egyértelmű a haszon

A nyári időszámításra való átállás az összes olyan iparágnak jót tehet, amely profitálhat a napos órák számának emelkedéséből - ilyen lehet például a kiskereskedelem, hisz vásárolni a többség nappal szeret, illetve a sportipar, hisz a szabadtéri mozgás is inkább a napos időszakokra jellemző. Vannak azonban olyan vélemények is, miszerint az átállási procedúra nem jár energiatakarékossággal.

A California Egyetem 2008-as felmérése szerint Indiana államban a helyiek több energiát használtak az átállás után, mint azelőtt. A fogyasztásra ugyan kedvezően hatott, hogy kevesebb ideig kellett világítani, de a hűtés, a fűtés és a légkondicionálás munkahelyeken tapasztalt megugrása miatt összességében nem jelentkezett megtakarítás. Amerikai kutatók három éven át mérték hétmillió háztartás áramfogyasztását, s ennek alapján megállapították, hogy az energiafogyasztás nem csökkent az átállítás után sem. A óraátállítás ellen érvelők szerint a közvilágítás rendszere napjainkban sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzárendelni. Emellett a fogyasztási szokások megváltozása, az, hogy az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait.

A magyar villamosenergia-rendszer működtető Mavir tavalyelőtt közzétett számításai szerint azonban jelentős megtakarítást hoz ez a lépés. A cég mérései azt mutatják, hogy a nyári időszámításnak köszönhetően évente 120-140 gigawattórával fogyasztunk kevesebbet, ami pont a világításon megtakarítható energiát jelenti. A tavaszi átállítás után egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, és nagyjából ugyanakkor kapcsoljuk ki őket. Az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb. Éves szinten naponta megközelítően 1000 háztartás energiafogyasztását takarítjuk meg így. A tavaszi átállással elérhető - 2008-as számítások szerint - 5 milliárd forintos évi megtakarítás egyenlően oszlik el a fogyasztók között. (Megkerestük a Mavirt, hogy az átállásból adódó megtakarítás összege az elmúlt mésfél évben változott-e, de még nem kaptunk választ.)

Szintén milliárdos megtakarításról beszél tanulmányában Kerényi A. Ödön, az MVM Zrt. nyugdíjazott vezérigazgató-helyettese, a szakember szerint 100 millió kilowattóra teljesítmény takarítható meg a lépéssel, ami 2008-ban 3 milliárd forintos tételt jelentett.