Kelt:Az Úr 2010.esztendejének Szent György havában,s annak is a 8.napján
Tartalom
Óh,az csak egy csillag.De az már egy bolygó!
Ha az égéshez oxigén kell,akkor a Nap tele van levegővel?
S hogy mekkora is a Nap?
Kis kavicsoktól a csillagok születéséig
A Naprendszer
Távolság szerinti szerkezet
Belső naprendszer
Külsö naprendszer
Bolygók
Bolygó-e a Plútó?
Na jó,de akkor kiket nevezhetünk törpebolygónak?
A Plútó esete a nagybolygókkal
A Plútónak három kísérő holdja ismert
Charon
Nix és a Hydra
Nem tartozol többé a rendszerünkbe?
Kuiper – öv
Hubble és a táguló univerzum
Na és Einsten mit gondolt?
Teleszkópok világa
Miért nem úsznak el a bolygók a világűrben??
Hubble ürtávcsö
Néz a Föld felé is a Hubble?
Csillagszületés fekete lyuk közelében
Óh, az csak egy csillag.De az már egy bolygó!
Csak egy csillag?Szegény csillagokról gyakran úgy beszélnek,mintha kisebb jelentőségű lenne,mint egy bolygó.De tudjuk-e,mik is azok a csillagok?A csillagok mindegyike nem más,mint egy izzó gázokból álló égitest!Ilyen csillag a mi Napunk is,de rajta kívül még rengeteg csillag található az univerzumban,bár azok túlságosan távol vannak tőlünk ahhoz, hogy meleget adjanak nekünk.De sokuk épp oly erős,mint a mi Napunk,sőt, vannak nála jóval forróbbak is.Hú, nagyon veszélyesen hangzik!Mert olykor bizony veszélyes is,még úgy is,hogy nagyon messze van tőlünk (150 millió km). Ugyanakkor a Nap elengedhetetlen feltétele a Földi életnek.Tőle kapjuk az energiát,meghatározza az aratás idejét,de még azt is,hogy mikor alszunk!(Az alvási ciklus Naphoz kötöttségéről bizonyára másképp vélekednek a Föld északi részén élő emberek.)
Ha az égéshez oxigén kell,akkor a Nap tele van levegővel?
Hát nem igazán, sőt , azt is mondhatnánk ,egy szemernyi levegő sincs rajta.De akkor hogy lehet az,hogy izzik és ég és olyan forró,hogy még a Földön is érezni a melegét?
A Napban lévő gázok nem úgy égnek,mint a fa a kandallóban,mert ezen esetben az égéshez valóban oxigén is szükségeltetik.A Nap magjában a gázok olyan sűrűn helyezkednek el,hogy az atomok –az univerzum apró építőelemei-egymáshoz ütköznek,melyek robbanásokhoz vezetnek,ez biztosítja a Nap fényét és hőjét.
S hogy mekkora is a Nap?
Átmérő= 1,392·106 * km K=4,373·106 ** km.Ha mondjuk a Nap kosárlabda méretű,akkor a Föld egy gombostű feje.
Kelt:Az Úr 2010.esztendejének Szent György havában,s annak is a 8.napján
Tartalom
Óh,az csak egy csillag.De az már egy bolygó!
Ha az égéshez oxigén kell,akkor a Nap tele van levegővel?
S hogy mekkora is a Nap?
Kis kavicsoktól a csillagok születéséig
A Naprendszer
Távolság szerinti szerkezet
Belső naprendszer
Külsö naprendszer
Bolygók
Bolygó-e a Plútó?
Na jó,de akkor kiket nevezhetünk törpebolygónak?
A Plútó esete a nagybolygókkal
A Plútónak három kísérő holdja ismert
Charon
Nix és a Hydra
Nem tartozol többé a rendszerünkbe?
Kuiper – öv
Hubble és a táguló univerzum
Na és Einsten mit gondolt?
Teleszkópok világa
Miért nem úsznak el a bolygók a világűrben??
Hubble ürtávcsö
Néz a Föld felé is a Hubble?
Csillagszületés fekete lyuk közelében
Óh, az csak egy csillag.De az már egy bolygó!
Csak egy csillag?Szegény csillagokról gyakran úgy beszélnek,mintha kisebb jelentőségű lenne,mint egy bolygó.De tudjuk-e,mik is azok a csillagok?A csillagok mindegyike nem más,mint egy izzó gázokból álló égitest!Ilyen csillag a mi Napunk is,de rajta kívül még rengeteg csillag található az univerzumban,bár azok túlságosan távol vannak tőlünk ahhoz, hogy meleget adjanak nekünk.De sokuk épp oly erős,mint a mi Napunk,sőt, vannak nála jóval forróbbak is.Hú, nagyon veszélyesen hangzik!Mert olykor bizony veszélyes is,még úgy is,hogy nagyon messze van tőlünk (150 millió km). Ugyanakkor a Nap elengedhetetlen feltétele a Földi életnek.Tőle kapjuk az energiát,meghatározza az aratás idejét,de még azt is,hogy mikor alszunk!(Az alvási ciklus Naphoz kötöttségéről bizonyára másképp vélekednek a Föld északi részén élő emberek.)
Ha az égéshez oxigén kell,akkor a Nap tele van levegővel?
Hát nem igazán, sőt , azt is mondhatnánk ,egy szemernyi levegő sincs rajta.De akkor hogy lehet az,hogy izzik és ég és olyan forró,hogy még a Földön is érezni a melegét?
A Napban lévő gázok nem úgy égnek,mint a fa a kandallóban,mert ezen esetben az égéshez valóban oxigén is szükségeltetik.A Nap magjában a gázok olyan sűrűn helyezkednek el,hogy az atomok –az univerzum apró építőelemei-egymáshoz ütköznek,melyek robbanásokhoz vezetnek,ez biztosítja a Nap fényét és hőjét.
S hogy mekkora is a Nap?
Átmérő= 1,392·106 * km K=4,373·106 ** km.Ha mondjuk a Nap kosárlabda méretű,akkor a Föld egy gombostű feje.
Kis kavicsoktól a csillagok születéséig
A csillagok bölcsőjét csillagköd alkotja,mely óriási gázokból és porból álló ’nebula’. Ez a köd addig kavarog az űrben,míg kis csomók keletkeznek benne,melyek óriási gömbökbe rendeződnek,és a sűrű,forró mag részei reakcióba lépnek egymással,ami robbanáshoz vezet.Ekkor a gömb lángra lobban és íme,egy új csillag született!Élete során sokminden történik a csillagokkal,míg fényük eljut hozzánk.Mozognak,égnek,növekszenek,majd felrobbannak.Nagy csillag esetében ez igen nagy robajjal jár.Olykor előfordul,hogy a csillagokból álló galaxisok egymás útjába kerünek, s összeütköznek.Na persze ez nem úgy történik,mintha két kamion frontálisan ütközne,inkább úgy,mint amikor felnézünk az égre,és két egymásba gomolygó felhőt látunk.A galaxisok is épp így olvadnak össze,gyönyörű alakzatot formálva.
A két spirális galaxis összeütközése kb 40 millió évvel ezelőtt kezdődött el,spirál karjaik eltorzultak és heves csillagkeletkezés indult meg.A Nagy Kutya csillagképben találhatóak, kb 114 millió fényévre a Földtől.
A Naprendszer
Pontos megfogamazása szerint, a Nap és gravitációja által egyben tartott bolygórendszer,mely egyike a Tejútrendszer sokmiliárd naprendszerének.Ez egy olyan rendszer,mely középpontjában egy vagy több csillag taláható és körülötte bolygók keringenek.
Távolság szerinti szerkezet
A Naprendszert két elég jól elkülönülő részre osztjuk, a két részben található égitestek fizikai tulajdonságai alapján. A belső naprendszer a kőzetbolygók birodalma, kevés égitesttel, köztük a Földdel, a külső naprendszer pedig az óriásbolygók, a rengeteg hold hazája, az üstökösök szülőhelye.
Belső naprendszer
A Belső Naprendszer egy viszonylag kis térrész, a Naptól, mint központi égitesttől a fő aszteroidaöv külső széléig terjedő tartomány. Az itt keringő objektumok szilárd kérge megőrizte a Naprendszer történetének kezdeti idejének folyamatait, így tanulmányozásukkal sikerült modellezni a keletkezéstörténet állomásait, a rendszer evolúcióját. A belső naprendszer meghatározó égitestei a négy kőzetbolygó és azok három holdja, ezeken kívül csak a változatos pályákon keringő aszteroidák találhatók meg itt.
Külső naprendszer
A Külső Naprendszer a gázbolygók és az üstökösök birodalma. Itt is négy bolygó a meghatározó égitesttípus, amelyek azonban összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a kőzetbolygók és összehasonlíthatatlanul nagyobb hatással vannak a naprendszerbeli kisebb égitestekre, mint a belső naprendszer bolygói. A gázóriások körül tucatjával keringenek a holdak – általában befogott aszteroidák – megmutatva, hogy a Naprendszer még kijjebb eső részei felől milyen sok égitestek érkezik, illetve hogyan óvják meg a nagybolygók a belső naprendszert a kozmikus bombázástól. A nagybolygókon kívül már csak a Naprendszer keletkezésekor megmaradt anyag található anyagtól ritkább, vagy sűrűbb övezetekeben.
forrás:wikipédia
Bolygók
Hát azok meg mik?- kérdezhették egykor a csillagászoktól –talán még az okos és nagy – uralkodók is.Nézzünk fel az égre,és mondjuk el,mit látunk.Milliónyi világító kis valamit,melyek közül néhány úgy tűnik,mintha pislákolna.Na de hogy mindegyikük bolygó volna?Ó, nem! A bolygók alapvetően csillagkörüli pályán keringő égitestek. (Azt azért jó tudni,hogy csak a csillagok pislákolnak,a bolygók természetesen nem.)A mi esetünkben,akik a Földről kémleljük az égboltot,ez a csillag a Nap.(Ha az Orion csillagkép valamely bolygóján ücsörögnénk mélán az égboltot bambulva,akkor ez a csillag a Betelgeuse is lehetne,mely az Orion vállánál látható) A bolygók pályája más és más méretű, s mivel Földi időben számítva egy év alatt kerüljük meg éltető Napunkat,így Naprendszerünk többi bolygóján eltérő időtartamú a fogalmaink szerinti 1 év.
Már az ókori csillagászok is ismertek más bolygókat Földünkön kívűl,pontosabban 5 bolygót.A Merkúrt,a Vénuszt és a Marsot,a Jupitert és a Szaturnuszt,melyeket szabad szemmel is láthatunk,mert meglehetősen fényesek.A bolygóknak nincs saját fényük,a Nap sugarait tükrözik vissza.Az első teleszkóp feltalálása után,1690-ben látták meg az Uránuszt,de közel 100 évig azt hitték róla,hogy az egy csillag.A Neptunuszt 1846-ban , a Plútót 1930-ban fedezték fel,utolsóként. Utolsóként? Hát nem egészen.2003-ban kiderüt,hogy sok,a Plútóhoz hasonló égitest található a közelünkben.Ekkor vált a Plútó nagybolygó titulusa kétessé,pontosabban akkor,mikor felfedezték az Erist. A csillagászok és a kutatók vitatkozni kezdtek :
-Vajon a Plútó akkor most pontosan mi is? –kérdezték egymástól,s hogy mindenki számára teljesen világos legyen,a Nemzetközi Csilagászati Egyesület csillagászai definiálták a bolygó fogalmát.
Eszerint bolygó az,ami: elliptikus pályán kering a Nap körül,többé kevésbé kerek formát ölt és elég nagy ahhoz,hogy megtisztítsa maga körül a teret (körpályára állítja ,vagy a felszínére húzza a körülötte található törmeléket).
Bolygó-e a Plútó?
A fenti meghatározás bizony rossz hír volt a Plútó számára,ugyanis nem illet rá a definíció,ezért aztán rögtön le is fokozták szegényt törpebolygóvá.De hogy ne múljon el nyom nékül közel 80 éves dicsősége,egy új fogalmat alkottak 2008-ban , s plutoidának nevezték el a nagyméretű törpebolygókat. Az egyik ilyen plutoida maga a Plútó,de a nála nagyobb Eris is szert tett eme megtisztelő címre,épp úgy ,mint a Makemake és a Haumea.
Na jó,de akkor kiket nevezhetünk törpebolygónak?
Azt az égitestet, amely a Nap körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak ,de nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és nem hold.
Tehát csak egyetlen kritériumnak nem felel meg a Plútó.
A Plútó esete a nagybolygókkal
A Plútót 2006 augusztusáig a naprendszer kilencedik bolygójaként tartották számon,egészen az Eris felfedezéséig,amikor is kiderült,hogy az új bolygó nagyobb a Plútónál.A Plútó a Föld holdjánál is kisebb,tömege ötödrésze holdunkénak.Fagyott nitrogén borítja felszínét,mely napközelben felolvad és vékony légkört alkot.Pályája olykor a Neptunusz pályáján belül kering,tehát nagyon elnyúlt.Korábban úgy vélték,hogy a Neptunusz holdja volt,melyet annak holdja, a Triton lökhetett ki pályájáról.Azonban a Plútó sosem kerül közel a Neptunuszhoz, így ez a feltételezés nem bizonyítható
A Plútónak három kísérő holdja ismert:
Charon: a legnagyobb kísérője,mely a Plútohoz viszonyítva jelentős méretű.A szokatlan nagyságarány miatt kettős bolygónak nevezték. A kettejük közötti nagy távolságnak, ill a 8:1 tömegaránynak eredményeképp a rendszer tömegközéppontja a Plútón kívűl található,így tulajdonképp egymás körül keringenek.
Hydra és a Nix:Csak 2005 júniusában fedezte fel a Hubble űrtávcső kamerájával Mutchler,aki az egy hónappal korábbi felvételeken vette észre a két apró holdat.A Hydra a legkisebb,a bolygótól távolodva a második hold,a Nix a harmadik.Egy pályasíkban keringenek a Charonnal,közel kör alakú pályán 50 000 ill 60 000 km távolságra a Plútó körül. Mindhárom kísérő semleges szürke színű,ami arra enged következtetni,hogy a Plútó holdjai egy,a Kuiper- övből származó égitesttel való ütközés során keletkeztek.Bizonyíthatja ezt az elméletet egy síkban fekvő pályájuk és keringési idejük is.Viszont ha a Plútó befogta volna a holdakat, minden bizonnyal eltérő színűek lennének.
A kis holdakat folyamatosan (mikro)meteorit – bombázás éri,ezátal jég és por szakad ki felszínűkből.A becsapódások miatt feltehetően annyi anyagot fognak veszíteni,hogy porkorongot fognak alkotni a Plútó körül.A Charon és a Plútó viszont gravitációjukkal visszarántják a leszakadó törmeléket,tehát őket nem fenyegeti ez a veszély.
Nem tartozol többé a rendszerünkbe?
Kérdezhették volna bolygóink a Plútótól.Az igazság az,hogy Naprendszerünk olyan hatalmas kiterjedésű,hogy egy egyszerű kis lefokozással nem lehet kikerülni belőle.A Plútó környékén még sok nagyobb égitest taláható, hasonlatosan az Erishez,s az űr ezen részét Kuiper- övnek nevezik.Nagyon hasonló az aszteroida övhöz, csak itt lényegesen alacsonyabb a hőmérséklet,de ugyanúgy jeges kőzetekből tevődik össze.A Kuiper-övön messze túl, az űr egy olyan része taláható, amelyet még senki-emberfia legalábbis biztosan- nem látott.Azt feltételezik a csillagászok, hogy innen származnak az üstökösök egy részei is,s úgy gondolják, hogy a Naprendszer szélén egy üstökösfelhő helyezkedik el.Ezt 1950-ben Jan Ooort jelentette be, így aztán a felhőt neve után Oort felhőnek nevezik.( Létezését még nem sikerült közvetlen megfigyeléssel bizonyítani)Tehát a Naprendszer legkülső határán található- itt érnek véget a Nap gravitációs és más fizikai hatásai, így a felhő objektumait könnyen befolyásolhatják más csillagok, illetve magának a Tejútrendszernek a hatásai is és könnyen elindulhatnak a naprendszer belseje, vagy a külső világűr felé- ,amely messze –messze esik a Plútótól, a Kuiper- övtől,az aszteroida-övtől de még mindig a Naprendszerünkön belül taláható!Lássuk be,nem olyan egyszerű kikerülni a mi csillagrendszerünkből.
Kuiper – öv
A Neptunusz pályáján kívűi kisbolygóöv. Gerald Kuiper tiszteletére kapta nevét,jelenleg kb 800 objektuma ismert,melyek nagyrésze csak néhányszáz kilométer átmérőjű jégkupac,s melyeket 1992 után fedeztek fel.Miért fontos a Kuiper –öv? Mert a feltételezések szerint a Naprendszer kialakulásának maradványait tartalmazza.
A Plútó fizikai paraméterei és pályája alapján inkább tekinthető egy Kuiper objektumnak,mint egy kicsiny nagybolygónak. Az eddigi legnagyobb objektum az övből, az Erisz,mely a maga 2400 km-es átmérőjével és 27%-kal nagyobb tömegével alá is ásta a Pútó bolygó titulusát.
Hubble és a táguló univerzum
..és eljött a megvilágosodás kora is!...,miután Hubble egy hatamas távcső segítségvel új és több millió fényévre lévő galaxisokat fedezett fel!Korábban a csillagászok azt hitték,hogy a Tejút maga az univerzum.Hát ez kb olyan,mintha azt gondoltuk volna,hogy az országhatárainkon kívűl nincs más ország, aztán egyszercsak hipp-hopp,kiderül, hogy több millió ország létezik még.Hubble okosan azt is kiszámolta,hogy a galaxisok egyre nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk,vagyis : -Úristen! Az univerzum tágul!!
Na és Einsten mit gondolt?
Ugyanebben az időben,Einsten rájött,hogy a nagyobb testek,mint a pédául a bolygók,elgörbítik a teret és ezért vonzanak magukhoz más testeket!Ez persze meglehetősen vadul hangzott a kutatók számára,és ezen túl,már nem csak elméletben akarták megérteni a világegyetemet,hanem saját szemükkel is meg akartak győződni az elméletek lehetséges valóságtartalmáról.Ezért törekedtek olyan technika kifejlesztésére,amivel képesek lehetnek embereket a világűrbe küldeni.
De Einsten azt is gondolta,hogy az idő is megváltoztathatja a sebességét attól függően,hogy milyen sebességgel utazunk valaki máshoz képest.Például,ha a világűrben fénysebességgel utazunk,az ikertesót pedig a Földön hagyjuk,akkor visszatértünkkor az ikerstesó öregebb lesz,mint mi.Szerinte ez azért lehetséges,mert az idő lassabban halad akkor,amikor az űrben fénysebességgel utazunk,mint akkor,ha a Földön tartózkodunk.
Teleszkópok világa
A 18.században találták fel a távcsövet,mely forradami változást hozott a csillagászatban.Ezzel az eszközzel sokkal tisztábban és sokkal közelebbinek láthatták a csillagokat.Nem tudni pontosan ki készítette az első távcsövet,de ha igazak a pletykák,akkor egy olyan ember készítette,akinek semmi köze nem volt a csillagászathoz,nemúgy a szemüvegkészítéshez . Hans Lippershey jött rá arra,hogy ha egy cső két végére lencsét rögzítünk,akkor a távoli tárgyakat sokkal közelebbinek látjuk.Persze a mester még véletlen sem a csillagászat eredményességét kívánta segíteni távcsövével,először arra gondoltak,hogy ez egy nagyszerű eszköz arra,hogy a csatatéren jobban megfigyelhessék az ellenséget!Viszont kicsit később,egy csillagász azonnal arra gondolt,hogy ennek az eszköznek bizony ő is nagy hasznát veheti majd.Ez a csillagász Galileo volt,aki megalkotta a saját távcsövét . .Ez egy olyan teleszkóp volt,ami harminckétszeres nagyításra volt képes,tehát sokkal jobbat alkotott mint Lippershey.Mikor belepillantott maga alkotta távcsövébe,ámulatba esett.Megpillantotta a Jupiter holdjait és meglátta ,hogy a Vénusznak is fázisai vannak,akárcsak a Holdnak.Így nyert bizonyítást,hogy a Vénusz a Nap, és nem a Föld körül kering.Ekkor visszavonhatatlanul bebizonyosodott,hogy a Föld nem a világegyetem központja.
-Tehát ..Kopernikusznak igaza volt!
Miért nem úsznak el a bolygók a világűrben??
....Na, ez a kérdés már kezdettől fogva érdekelte a tudósokat!Mi tartja pályán őket?Erre a kérdésre Newton talált választ.Szerinte a testek vonzzák egymást.Gyorsan el is nevezte az elgondolását a latin ’súly’ szóból eredő gravitációnak.De persze őt sem hagyta nyugodni a távcső gondolata,ezért akotott egy újat(1672),de annyi változtatással,hogy a lencsék helyére tükröket helyezett.Ezzel a változtatással még tisztább és élesebb képet kapott ( negyvenszeres nagyítás ),s ki is küszöbölte a Galileo féle távcső hibáját,amiben lilás árnyalatúnak tűntek a tárgyak.A lencsés távcső után évtizedeket kellett várni a reflektorok megjelenéséig.
Newton távcsöve
1663-ban James Gregory építette meg az első tükrökkel működő távcsövet. A távcső két homorú tükörből állt. A fény a tubust a főtükör közepébe fúrt lyukon keresztül hagyta el, ahol belépett az okulárba. A távcső felépítését tekintve egy nagyon jól működő eszköz lett volna, de abban az időben a tükrök készítése nem volt elég pontos, így nem tudtak megfelelő görbületű tükröket csiszolni.
Newton után a csillagászok egyre nagyobb teljesítményű távcsöveket építettek,így sikerült Herschelnek saját építésű távcsövével 1781-ben megpillantania az Uránuszt, melyet először üstökösnek gondolt.Építettek több hatalmas méretű távcsövet is,de azokal az volt a baj,hogy nem lehetett őket mozgatni.
1845-ben Parson –akit Lord Rosse néven ismerünk-,egy gigantikus távcsövet hozott létre,mely olyan nagy volt,hogy mikor felavatták a távcsövet, egy cilinderes, esernyőt tartó ember végigsétált rajta,ezzel szemléltetve a teleszkóp óriási méreteit.
Hubble ürtávcsö:
Képzeljük el, hogy egy kirándulóbusz nagyságú távcső kering a Föld körül.Van több űrtávcső is az űrben,de ez a legnevezetesebb,mert csodaszép felvételeket készít.A kutatók a Földről irányítják és a fedézetén található számítógépnek küldött adatokkal állítják be az irányát.A távcső fényképezőgépe információ formájában juttatja el a Földre a felvételeket,amelyet aztán képpé állítanak össze.
Mint a földi távcsövek, úgy a Hubble is tükrökkel gyűjti magába a fényt, bár kisebb tükrei vannak, mint a földi távcsöveknek.De neki nincs is szüksége olyan nagyokra,mert nem kell átlátnia a Föld légkörén.Mivel az űrben nincs levegő,így a Hubble tökéletesen látja a csillagokat,s olyan képeket készít az univerzumról,amelyeket elképzelni sem tudnánk.Csillagközi porba burkolózott csillagoktól,melyek egy új naprendszert hozhatnak létre, egészen az egymásba gabalyodó galaxisokig olyan égitestekről is készített már felvételt, amelyek ötvenszer halványabbak mint bármi,amit a Földről láthatunk.Képes meglátni a világegyetem legtávolabbi pontját is,ami azt jelenti, hogy olyan fényeket is észlelt, amik majdnem olyan öregek,mint maga az univerzum...ezek a fények 13 milliárd fényévre vannak tőlünk!
A Hubble a Napból szerzi az energiáját,ha a Föld árnyékot vet rá, akkor az elemeit használja,ha újra a napos oldalra ér, akkor az elemek újra töltődnek.
A Hubble egyik leghíresebb felvétele a Teremtés oszlopai nevű űrobjektumról.
(kép az index.hu-ról)
Néz a Föld felé is a Hubble?
Hát minek is kémlelné a Földet,mikor ott az a rengeteg ismeretlen dolog az űrben?De egyébként sem lenne veszélytelen vállalkozás, mert a Hubble műszerei nagyon érzékenyek,a Föld pedig olyan erősen veri vissza a napfényt,hogy akár meg is rongálhatja a távcsövet.
Van a fedélzetén spektográf, azaz fényvizsgáló műszer is,amely lehetőséget nyújt a csillagászoknak betekinteni a világegyetem legfurcsább jeenségeibe is. Fekete lyukak,a láthatatlan,sötét energia és a sötét anyag.Ezek nem látható jelenségek,de az űrtávcső megmutatja, hogy milyen hatással vannak a közelükben lévő testekre. A fekete lyukak rejtélye megihletett sok sci-fi írót és rendezőt is,annyi mindent képzeltek már el erről a különös jelenségről, hogy ideje volt már elárulni nekik,hogy a fekete lyukak tulajdonképpen olyan égitestek,amelyek óriási tömeget tartalmaznak egy aránylag kis térfogaton belül.A gravitációs erejük olyan nagy, hogy a környezetükben mindent, még a fényt is beszippantják. De nem csak veszéyt jelentenek a környezetükre,de elősegíthetik csillagok születését is.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Chandra röntgenobszervatórium legutóbbi megfigyelései arra utalnak, hogy eddig ismeretlen és váratlan módon is keletkezhetnek csillagok. A mellékelt képen látható számos nagy tömegű csillag saját Galaxisunk központi fekete lyuka, a Sagittarius A* körüli korongban található.A fekete lyuk közeli, megközelítőleg 50 naptömegnyi csillagok létezése korábban is ismert, odakerülésük, illetve keletkezésük módja viszont ismeretlen volt.Az eddigi elképzelések szerint azok a hatalmas gázfelhők, amelyekből a standard csillagkeletkezési elméletek szerint a csillagok kialakulhatnak, a fekete lyuk gravitációja által keltett árapályerők hatására darabokra szakadnának. Az elmélet alapján a közelben csillagok sem keletkezhetnének, mivel az vagy a fekete lyukba zuhan, vagy nagy sebességgel kilökődik.
Csillagszületés fekete lyuk közelében?
Galaxisunk központi vidéke nagy tömegű csillagokkal. Balra a Chandra űrobszervatórium röntgentartományban készített képe, jobbra fantáziakép a fekete lyuk körüli csillagokról. (Chandra X-ray Center nyomán)Az egyik lehetőség, hogy a Sagittarius A* körüli sűrű gázkorong gravitációs ereje mégis lehetővé teszi csillagok keletkezését. Ahogyan az anyag a fekete lyukba hullik, nagysebességű sugárzási jetek hagyják el a fekete lyuk környezetét. Ezek az anyagkorongban szuperszonikus lökéshullámokat keltenek, amelyek összetömörítik és felforrósítják a gázt. A lökéshullám ezenkívül ionizálja is a gázt, az anyag elektronjainak egy részét magával sodorva. A lökéshullám elhaladtával a felhő összehúzódik és az ionok rekombinálódnak. Ezzel viszont sugárzást bocsátanak ki, és így energiát szállítanak el a felhőből. Az így bekövetkező hűlés még inkább összehúzza az anyagfelhőt, így a folyamat végén az anyaggömb elég sűrűvé válik, összeomlik és megszületik a csillag.A fekete lyuk elképesztő gravitációs erejével szemben – amely könnyen széttépné a kialakulófélben levő csillagot – a sűrű anyagkorong gravitációs ereje áll. A fekete lyuk gravitációs erejének ellensúlyozásához a számítások szerint az anyagkorongnak legalább 10000 naptömegnyinek kell lennie. Az eredmények szerint a két erő közötti huzavona a nagyobb tömegű csillagok keletkezésének kedvez. Sergei Nayakshin (Leicester
Egyetem) véleménye szerint az itt uralkodó sugárzás és a nagyobb tömegű csillagok kiáramló csillagszele teremt olyan körülményeket, amelyek nem kedveznek a kisebb tömegű csillagok keletkezésének. A kutatók véleménye szerint egy átlagos csillag ebben a tartományban közelítőleg tízszer nagyobb tömegű, mint egy átlagos csillag a galaxis más vidékein.
A másik lehetőség az ún. migrációs elmélet, mely szerint a Sagittarius A* körüli nagy tömegű csillagok eredetileg a fekete lyuktól távol levő halmazban keletkeztek legalább 32 fényévnyire, ahol a fekete lyuk gravitációs hatása kisebb. Az elmélet szerint később vándoroltak el a középpont felé, egészen a 0,3 fényéves távolságig. Azonban az ilyen nagy tömegű csillagokkal együtt igen nagyszámú kis tömegű csillagnak kellett keletkeznie. Ennek a migrációs elméletnek az előrejelzése szerint közel egymillió, a Naphoz hasonló, kis tömegű csillagnak kellett a Galaxis középpontja felé vándorolnia az észlelt nagy tömegű csillagokkal együtt.A kutatók a Chanda űrobszervatórium röntgentartományban készített észleléseit hasonlították össze az Orion-köd csillaghalmazában levő ezernyi fiatal csillag röntgenképével. Az eredmények szerint az Sgr A* halmaz mindössze körülbelül 10000 kis tömegű csillagot tartalmaz, így az eredmény kizárja a migrációs modellt.Ennek megfelelően a végkövetkeztetés az, hogy a megfigyelt nagy tömegű csillagok jelenlegi helyükön keletkeztek: a fekete lyuk közelében. A nagy tömegű csillagok nem túl hosszú életűek, igen gyorsan haladnak végső szupernóva-robbanásuk felé. Ezen robbanások során nehezebb elemeket, mint például oxigént szórnak szét, így magyarázatot adhatnak a fekete lyukak körüli anyagkorongokban már régebben is észlelt nehezebb elemek létére. Ezen felül az eredmények azt is jelzik, hogy a fekete lyukak nagy szerepet játszhatnak a galaxisok kialakulásában is.Mindazonáltal a korongmodell elfogadása problémákat is felvet. A legtöbb csillaghalmazban a kis tömegű csillagok a halmaz tömegének megközelítőleg 90%-át hordozzák, azaz ezernyi fiatal, kis tömegű csillag veszi körül a néhány nagy tömegű csillagot. Mivel a Sagittarius A* körüli halmazban nincsenek kis tömegű csillagok, a szakembereknek újra kell gondolniuk a csillaghalmazok keletkezésével kapcsolatos elméleteket.
Mostmár csak az a kérdés,hogy ha ezek a lyukak nem láthatóak, akkor honnan tudják, hogy egyátalán léteznek?
A környezetükben lévő csillagporra és csillagokra gyakorolt hatásuk miatt a kutatók ki tudják mutatni.
A képen a Chandra röntgentávcső képe a Tejút közepén lévő gigantikus fekete lyukról, és a közelében lévő röntgenforrásokról. A kisképeken látható sugárzásváltozás szerint utóbbiak anyagot szívnak el a környező csillagokból
Az M42, az Orion-köd
(Forrás: NASA, ESA, M. Robberto [Space Telescope Science Institute/ESA] és a Hubble Space Telescope Orion Treasury Project Team)
Felhasznált irdalom:Wikipédia;*hirek.csillagaszat.hu;*tudasbazis.csilagaszat.hu;*
Peter Alen & Louie Stowell:A csillagászat és az űr története.
By:Silence
Egy érdekes cikk a latogatok.hu- ról
Kering egy bolygó a naprendszerünkben, vagy azt érinti, állítólag 26-szor nagyobb, mint a Föld és 3660 évente kerüli meg a Napot. Ez enem is lenne baj, ha nem keringenének róla rémhírek. 
Sok ember szerint, ha a közelünkbe kerül, mindent megsemmisít ami az útjába kerül, valamint (brit) tudósok szerint gravitációs vonzása "megakaszthatja" bolygónk forgását, sőt akár ki is térítheti haldokló otthonunkat a pályájáról. Gondolom nem kell ecsetelgetni, hogy ez milyen következményekkel járhat!
A világ nyugati fele, de legfőképp Amerika, bevásárlási lázban ég. Ez egy lassan kialakuló pánik. A pánik oka, nem más, mint a Nibiru, más néven Planet X, a Vörös Bolygó. Nem a Mars, amelyiket eddig ezen a néven ismertünk, hanem egy hatalmas bolygó, mely a Napot megkerülve, elt
