Úgy néz ki, mintha egy atomrobbanás gombafelhője terülne szét: különösen látványos üllőfelhőt fotóztak Győr mellett május 25-én. Nagyon ritka, hogy egy szupercella felső része ennyire markánsan kirajzolódjon - így kommentálta a nemzetközi karriert befutott felvételt Kánai Gábor, az OzoneNetwork meteorológusa.

A kedd délutáni viharban fotózta le az alábbi szupercellát Győr környékén Horváth Attila Róbert - a keddi zivatarsorozatról ebben a cikkünkben tudósítottunk. A különleges, üllő alakú felhőképződmény azután alakult ki, ahogy a zivatar elhagyta a várost:

^{Az atomrobbanásra hasonlító üllős zivatarfelhő. Teljes méretért kattints a fotóra!}

Úgy néz ki, mintha egy atomrobbanás gombafelhője terülne szét: különösen látványos üllőfelhőt fotóztak Győr mellett május 25-én. Nagyon ritka, hogy egy szupercella felső része ennyire markánsan kirajzolódjon - így kommentálta a nemzetközi karriert befutott felvételt Kánai Gábor, az OzoneNetwork meteorológusa.

A kedd délutáni viharban fotózta le az alábbi szupercellát Győr környékén Horváth Attila Róbert - a keddi zivatarsorozatról ebben a cikkünkben tudósítottunk. A különleges, üllő alakú felhőképződmény azután alakult ki, ahogy a zivatar elhagyta a várost:

^{Az atomrobbanásra hasonlító üllős zivatarfelhő. Teljes méretért kattints a fotóra!}

"Rendkívül szép szupercellát láthatunk" -  mondta el kérdésünkre Kánai Gábor, az OzoneNetwork időjárási hírszolgáltatója, az ICI Interaktív meteorológusa.

"A kép egyik érdekessége, hogy a szokásosnál kontúrosabb a felső részén, a tropopauza magasságában szétáramló, jégtűkből álló felhőzet, és az egész viharobjektumnak szép a szimmetriája. A jégtűkből álló felhőzetet nevezzük üllőnek a formája után, egyébként a zivatarfelhőkre jellemző a kialakulása. A szupercella egy speciális, viszonylag nagy, akár 20-30 kilométer vízszintes kiterjedésű zivatarfelhő, amelyben függőleges tengelyű örvénylő mozgás figyelhető meg. A tornádók is általában szupercellákban jönnek létre.

A kontúr elsősorban annak köszönhető, hogy a felhő legszélén leáramlás történik, amely  a közepe felé, egy másodlagos feláramlási zónával némiképp kompenzálódik, így egy vízszintes körvonal tengelyén jön létre örvénylés. A szimmetria arra enged következtetni, hogy a szupercellán kívüli légrétegben a szélnyírás - a szél magassággal való változása - minimális volt.

A fotós jókor, jó helyen tartózkodott. Jókor, azaz naplemente tájékán, és jó helyen, vagyis a szupercellától nyugatias irányba. Így tökéletes volt a megvilágítás" - értékelte a képet a meteorológus.