07.31   20:08

Ma szinte egész nap a tengerben hasalva csapattam magamat a hullámokkal, úgyhogy a fürdőnadrágom erőteljesen igénybe volt véve elöről.így a nap mondása mára:"Remélem nem lukad ki a nadrágom,de ha mégis, remélem észreveszem":)érzem, ahogy az egész éves fáradtság távozik belőlem, újra tudok rötyögni ilyen bárgyúságokon is.Remélem Ti is el tudtok menni nyaralni! Jó móka lesz összeillesztened a 3 sms-t, ha nem sorrendben érkeznek meg:)tsók mindenhova!

Jerusalem, modern building

Jerusalem, entering to Jewish quarter

Jerusalem, a backyard in Mea Shearim

Jerusalem, Mea Shearim

Jerusalem Neolog Center

Akko

Jaffa

Jaffa

Jaffa

Bet_Shearim	Jerusalem	Jerusalem	Jerusalem
Red sea at Eilat	Temple_of_The_Rock	Dead sea	Jerusalem
Masada	Mnt.Sion in Jerusalem
Market in Jerusalem	Seaside at Tel_Aviv	Tiberias	West_wall

A Holt-tenger. Dead Sea.|  

 (Dead Sea)

---Masada (Castle of Herod) at the side of Dead Sea.---------- Historical map of Dead Sea--

Anionok: Klorid 97,6%, Bromid: 2,4%, Kationok: Nátrium: 37%, Magnézium: 40,3%, Kalcium: 15,6%, Kálium: 7,1%. A víz összes sótartalma 270 g/kg.

A Holt - tenger a psoriasisos (pikkelysömör) betegek Mekkája. A betegek szinte mindegyike átmenetileg gyógyulva távozik a helyszínről egy kb. kéthetes kúra után. Mitől gyógyulnak itt a betegek?

1. A tömény, olajos érzetű víz leoldja a bőrről a pikkelyeket, egyben összehúzó hatása révén begyógyítja a hámsérüléseket.
2. Az itt feltörő kátrányo
s iszapból készített pakolás, szintén gyógyító hatású.
3. A bibliai környezet lelkileg megnyugtató hatású, segíti a kikapcsolódást, szép a táj és különleges. Nagy élmény a vízen való lebegés, itt ugyanis elsüllyedni nem lehet. Azért vigyázni kell a vízre csak
háton fekve, vagy guggolva lehet menni, mert a szembe, szájba kerülő tömény sóoldat maró hatású.
4. A távozó gyógyult betegek látványa, serkenti a gyógyulást.
5. A tó vize felett jelentős a belélegezhető KBr és Szelén tartalom is.

A szerző a YAM kenőcs egyik feltalálója. A YAM kenőcs a psoriasis gyógyítására való, engedélyezett gyógytermék, melyben Holt - tengeri só a hatóanyag feldúsítva Kálium Bromiddal és Cinkkel. A kenőcs vivőanyaga olyan, hogy zsíros párakötést alkot a bőrön, és ezzel segíti a sóknak a hámrétegbe való behatolását.

Egy földtani törésvonalban fekszik, amely a régmúltban aktív földrengésveszélyes terület volt. Ugyanebben a törésvonalban van az afrikai Rudolf - tó is, amely szintén magas só tartalmú tó. A tó vize régen rétegződött, a felső szint a napsugárzástól betöményedett, és nehezebbé vált. Ez a víz 2000 évig nem keveredett össze, mikor is 1979 őszén, ( Napfoltmaximum idején) a víz egyszer csak átfordult és alulra került a töményebb réteg.

A környező hegyek sóból és homokkőből állnak.

A Holt - tenger számos Biblia -i történet helyszíne. (Szodoma és Gomora, Énekek éneke). Antonius és Kleopátra története is említi. A környék már az Ókorban is illatszergyártó hely volt. Jelenleg a Kálisó kitermelés adja a hely legjelentősebb ipari tevékenységét.

A Júdeai-hegyek között, 800 m magasan fekszik Izrael fovárosa, Jeruzsálem. Történelme (4000 év!) során különös helyzetbe került: mindhárom nagy világvallásnak (keresztény, zsidó, mohamedán) szent városa lett. A mai Jeruzsálem két részre osztható: a fallal körülvett óváros és az újváros. Az óváros maga viszonylag kis terület: itt találhatók a Jézus keresztútjával és halálával kapcsolatos emlékek.

A Via Dolorosa, a fájdalom útja. Ezen az úton vitték Jézust a Golgota hegyére. A Via Dolorosa stációi azok a helyek, ahol a keresztény hagyomány szerint valamilyen jelentos esemény történt. Pl. Jézus Pilátus elé idézése, megostorozása vagy éppen halálának helye.

A Via Dolorosa utolsó állomásait a Szent Sír-bazilikában találjuk. A bazilikát 1149-ben a keresztesek emelték. Ma hat vallási közösség osztozik a templomon: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. (A bazilika kulcsát a mohamedán!!! gondnok orzi.) Ez meg is látszik a berendezésen: muvirágok, füstölok tömkelege, ezüst és márvány. Minden van itt. Megdöbbento látvány. Mintha mindent csak összehordtak volna ide, a jóizlésnek semmi jele. Különbözo nemzetiségu és vallású turisták százai lökdösodnek a templomban a Szent Sír (lásd legalalul a fényképet) körül, nincs itt semmi meghittség, amit pedig az ember méltán várhatna el attól a helytol, ahol Jézus meghalt. A bazilika arra a helyre épült, ahol Krisztus keresztje állt valaha, illetve arra a barlangra, melybe testét tették.

A Golgotára, ahol Jézus keresztje állt, lépcso vezet fel a templomból. A Golgota jelentése héberül koponya, ugyanis a hagyomány szerint itt temették el az emberiség osatyjának, Ádámnak a koponyáját.

A bazilikán belül kápolna áll a Szent Sír helyén, oltárát abból a kobol faragták, mely egykor Jézus sírkamráját zárta el.

Jeruzsálem óvárosát fal veszi körül, melynek helyén már Dávid király falat építtetett, de a ma is álló fal a XVI. századból való. A falnak 8 kapuja van, ebbol 7 átjárható, a 8. be van falazva. Ez az Irgalom kapuja, vagy más néven az Arany kapu. Még Szaladin szultán falaztatta be 1187-ben, Jeruzsálem elfoglalását követoen, s azóta sem bontották ki. A zsidó hit szerint, amikor eljön a megjövendölt Megváltó, ezen a kapun át fog felmenni a Templom-hegyre.

Az Arany kapu az Olajfák hegyére, illetve a Gecsemáné kertre néz, ahol a Biblia szerint Júdás elárulta csókjával Jézust, s a rómaiak kezére adta. Az Olajfák hegyén ma is olajfák állnak. Állítólag ezek az igen öreg olajfák már Jézus idejében is itt álltak. Az olajfák ugyan sokáig, esetleg 1000 évig is élnek, de talán kétezer évig mégsem.

Szintén az óváros területén található az ún. Siratófal, mely már szinte Jeruzsálem szimbólumává vált. Hatalmas többtonnás kotömbökbol épült, melyeket kötoanyag nélkül helyeztek egymásra. Akad közöttük 100 tonnás is. A Siratófal a második szentélynek egy fala, mely a szentély lerombolásakor (i.sz.70) épen maradt. A zsidó hit szerint Isten szelleme nem távozott el a templomból, mikor azt lerombolták, hanem ma is a fal felett lebeg, ezért a hithu zsidók itt érzik magukat legközelebb Istenhez. A Siratófalnál bármely zsidó a nap bármely órájában imádkozhat., de az asszonyok csak a férfiaktól elkülönített részen. A fal repedéseibe, hézagaiba kis cédulákra felírt kívánságokat rejtenek, s remélik, hogy Isten teljesíteni fogja.

[Betlehem] [Tel-Aviv] [Eilat] [Holt-tenger] [Fooldal]

Eilat és a Vörös-tenger
A háttérben Jordánia látható

Tel Aviv - ahogy Yaffo-ból látni

Izrael állam ott terül el, ahol Európa, Ázsia és Afrika találkozik. Izrael az ígéret földje a Biblia szerint, az a föld, melyet Isten a zsidóknak ígért. Az ie. XIX. században a zsidók õsatyja, Ábrahám nomád törzsfõnökként érkezett e területre, de nem telepedett le, hanem tovább vándorolt, s eljutott Egyiptomba. Itt, a Nílus deltájánál élt népe mintegy 400 éven át. Ám a zsidókat Egyiptomban kíméletlenül elnyomták, s Mózes volt az, aki ie. 1250 körül kivezette népét a szolgaságból. 40 évig vándoroltak ezután a pusztában, majd megérkeztek a Kánaán földjére, a Sínai-félszigetre.

A zsidó állam ie. 1030 táján alakult meg. Saul, Dávid, majd Salamon királysága alatt pedig megerõsödött. Salamon király építette föl az ún. elsõ szentélyt Jeruzsálemben. Ez volt a zsidók elsõ temploma. Salamon halála után az ország két részre szakadt, ezután az asszírok lerombolták a szentélyt, Jeruzsálem lakóit pedig babilóniai fogságba hurcolták. Innen hazatérve építették föl a második szentélyt (ie. 515). A görög hódoltság ideje alatt az ország erõsen hellenizálódott, majd következett a római uralom, mely ellen a zsidók újra meg újra fellázadtak. 313-ban Konstantin császár keresztény hitre térésével Izrael földje is többségében keresztény ország lett. Az arab uralmat a török uralom követte (1070), a keresztes hadjáratok pedig csak átmeneti sikereket értek el, s 1291-ben a keresztesek az utolsó erõdöt is elvesztették. A török uralom 1917-ben ért véget, ekkor az ország brit katonai kormányzat alá került. A második világháború után 1948-ban kikiáltották a független Izrael államot. Ám az újszülött országot a 6 szomszédos arab ország megtámadta. Csodával határos módon azonban a 600.000 lakosú Izraelnek sikerült visszavernie az összesen 100.000 millió lakost számláló arab államok támadását. 1967-ben a hatnapos háborúban az izraeli csapatok elfoglalták a Sínai-félszigetet és Ciszjordániát. A Sinai-félsziget csak 1982-ben került vissza Egyiptom fennhatósága alá. A palesztinok lakta területek egy része pedig 1993-ban autonómiát kapott. Ez annyit jelent, hogy a föld nem, de lakói függetlenek lehetnek.

Izrael történelme folyamán sok csatát átélt, viharos múltú ország, területe és mérete is gyakran változott. Ma az ország 420 km hosszú, és 14-140 km széles. Területe Magyarországénak kb. 1/3-a. Ám ezen a nagynak nem mondható területen rengeteg a történelmi emlék, a látnivaló, a természeti szépség. Talán egy hónap is kevés lenne, hogy az ember mindent zugát bejárja, megismerje. De bármit és bármennyit is lát valaki az országból, az egy életre szóló emlék

Júdea Kr.u. 33-ban

                             [SZOMBAT DÉLUTÁN]

                             (Uzsonnaido körül)

   A táj tökéletesen sivár volt. Homok, néhány száraz kóró az elszórtan
hevero kisebb-nagyobb kövek tövében. Ma úgy mondanánk: bibliai. Csak
itt-ott törte meg az egyhangúságot egy-egy kisebb dombra vezeto emelkedo.
Az egyik ilyenen emberek hosszú sora kígyózott felfelé sietve. Mindenki
igyekezett jó helyet találni, közel a dombtetorol szónokoló férfihoz, mert
távolabb - mikrofon híján - már alig lehetett hallani valamit.
A szónok középtermetu, sovány férfi volt, ruhája zsákszeru, földig éro,
haja hosszú, keskeny arcát rövidre vágott gyér szakáll keretezte, szemébol
különös fény áradt. Már egy ideje beszélt az egyre gyarapodó tömeghez.
 - Boldogok a lélekben szegények - mondta -, mert övék a mennyek országa.
Boldogok a szomorúak, mert majd megvigasztalják oket. Boldogok a szelídek,
mert... mert majd övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az
igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok a tisztaszívuek, mert
meglátják az Istent.
Jó távol, ahová már csak hangfoszlányok jutottak el, ha úgy fordult a
szél, és a tömeg is ritkulni látszott, kis csapat állt. Egy fekete
leplekbe burkolózott asszony, fején is lepellel, mellette egy harmincas
éveinek elején járó sovány fiatalember fehérszürke egyszeru vászonruhában,
fején sábeszdeklivel, kicsit arrébb három férfi két no társaságában,
látszott, hogy jobb körökbol valók, s végül, féloldalt mögöttük egy római
légionárius.
 - Hangosabban! - rikácsolta a fekete leples no.
 - Hallgass mama! - intette a mellette álló fiatalember.
 - Nem hallok egy szót sem - méltatlankodott az anyja.
 -.....boldogok a békesség.....
Az asszony legyintett és meg akart fordulni.
 - Na menjünk kövezni!
Nyilvánvalóan a kivégzésnek arra az azidotájt oly divatos interaktív
formájára gondolt, amikor a tömeg addig dobálta az elítéltet, amíg az meg
nem halt, vagy amíg elfogyott a ko.
 - Kövezni bármikor mehetünk - próbálta maradásra bírni a fia.
 - Na, gyere már, Brájen!
Az egyik mellettük álló jólöltözött úr odaszólt az asszonynak, miközben
idegességében megvakarta az orrát.
 - Befognád már végre!?
A mellette álló elegáns hölgy azonnal rászólt.
 - Ne piszkáld az orrod!
A szavaiból ítélve csak a felesége lehetett.
 - Nem piszkáltam, csak megvakartam.
 - Igenis piszkáltad az orrod, míg beszéltél azzal a hölggyel.
 - Dehogyis.
 - Hagyd már abba! Maradj nyugton! - torkolta le a no.

- Nem zavar, hogy egy szót sem hallok az egészbol? - szólt a nore a
közelükben álló férfi. Hosszú pajeszt viselt. A no azonnal felvette a
harcot.
 - Milyen alapon beszélsz bele a családi életünkbe, mi? Én a férjemhez
beszélek!
 - Na ugye, hogy a felesége?
 - Akkor menj és beszélgess vele máshol! Egy árva mukkot sem hallok.
 - Ne gorombáskodj a feleségemmel!
 - Csak megkértem, hogy kussoljon, mert nem hallunk semmit a beszédébol.
Nagyorrú!
 - Ide figyelj! Ne hívd a férjemet nagyorrúnak!
 - De hát nagy orra van.
Ekkor kapcsolódott a beszélgetésbe a harmadik férfi, aki eddig meredten
próbálta figyelni a szónokol.
 - Abbahagynád? Mit mondott?
 - Nem tudom, éppen a nagyorrúval beszéltem - válaszolta a pajeszos.
Egy pár méterrel elorébb, tehát egy sokkal jobb helyen álló nézo
hátrafordult.
 - Azt hiszem, azt mondta, boldogok a sajtkészítok.
 - Miért emeli ki a sajtkészítoket? - kérdezte a harmadik férfi mellett álló
hölgy a napernyoje alól.
 - Nyilván nem szó szerint kell érteni - válaszolt a férfi -, ugyanúgy
vonatkozik bármely tejipari termék készítoire.
A pajeszos unatkozott. Gondolta, felpörgeti az eseményeket.
 - Látod, ha nem dumálsz, akkor hallottuk volna nagyorrú - fordult kedvesen
a jólöltözötthöz.
 - Héj! Ha még egyszer azt mondod, nagyorrú, szétverem a büdös pofádat!
A pajeszos nem ijedt meg.
 - Jó lesz, ha figyelsz - mondta-, lehet, hogy mindjárt az jön: boldogok a
nagyorrúak.
Brájen, aki mindvégig hallgatott, elérkezettnek látta az idot, hogy
beavatkozzon.
 - Szállj le róla!
De a pajeszos harci kedvét ez nem vette el.
 - Na, te sem vagy piskóta, orrrmányos! Honnan jöttetek ti? Orrmányságból?
 - Még egy dobás, haver - kiabálta a jólöltözött - és szétrúgom a szaaros
seggedet!
 - Hogy beszélsz? - szólt rá a felesége - És ne piszkáld az orrodatt!
A férjben forrt a düh. Ez a hülyeség az orrával! Hogy ettol nem tud
megszabadulni! Ráförmedt a feleségére.
 - Ha nem hagyod abba ezt, én szétverem a... fejét - bökött végül a paajeszos
felé.
Ekkor újra hátrafordult egy jólértesült nézo.
 - Hallottátok? Boldogok a heringek.
 - A heringek? - kérdezte a harmadik férfi. Mindig akadnak hitetlenek, ugye.
 - Állítólag ok fogják örökölni a földet.
 - Hallotta valaki a nevét? - kérdezte körülnézve, és elore mutatott a szónok
felé.
 - Te csak ne verj meg senkit! - intette a felesége a jólöltözöttet.
 - De igenis megverem, ha még egyszer nagyorrúnak hív!
 - Nagyorrú! - vigyorgott a pajeszos.
A jólöltözött alig tudta türtoztetni magát. Dühtol fröcsögve fordult a
pajeszos felé.
 - Te!!! Na jó, én szóltam. égy vigyázz, én tényleg bemosok egyet ám!
 - Uuú! A szelídekrol beszél - lelkendezett a felesége - Boldogok a
szelídek. Ez nagyon szép, nem? - Egészen elérzékenyült. - Nagyon örülök,
hogy kapnak valamit, mert nem könnyu nekik.
A pajeszos csak arra várt, hogy egy pillanatra teljes csend legyen.
 - Nézd! - fordult a jólöltözötthöz. - Én csak az igazat mondom, neked nagyon
nagy orrod van!
 - Te, én akkorát bevágok neked, hogy az orrod akkorára dagad, mint az egész
tested!
 - És neked ki vágott be? - kérdezte a pajeszos. Góliát nagybátyja?
 - Hu! Jó! Utoljára szólok...
A levego pattanásig feszült. A jólöltözött ökölbe szorította a jobbját,
érezte, ahogy az ero az egész testébol a jobb vállába költözik, és szinte
felforrósítja a karját. Csak arra a pillanatra koncentrált, amikor a
pajeszos majd újra megszólal. Feszítette a karját és koncentrált.
KONCENTRÁLT.
 - Nagyon sok a szöveg!
BUMM! Mire a jólöltözött rájött, hogy a napernyos hölgyet ütötte le, már
kitört a tömegverekedés. Az anyja igyekezett arrébb húzni Brájent.
 - Gyere már! Menjünk kövezni!
 - Megyek - felelte Brájen, de aztán állva maradt.
Négy ember érkezett oda, ahol ok álltak, ebben a pillanatban. Három férfi
és egy no. Teljesen egyformán voltak öltözve, feketébe, mintha ezzel is
jelezni kívánták volna összetartozásukat. égy vágtak át a tömegen, hogy nem
néztek se jobbra, se balra. Mintha egy másik világból érkeztek volna. Nem
érdekelte oket sem a szónok, sem a nézok, sem a verekedés, egymással
beszélgettek menet közben.
 - Nos, amennyire én tudom, a vallás éppen azokért van, akik anyagilag
érdekeltek voltak az elozo rendszerben.
 - Igen! És amit Jézus égbekiáltóan nem vesz figyelembe, hogy éppen a
szentek jelentik a problémát.
 - Igen. Abszolút így van. Bizony így van.
Közben a verekedés egyre kiterjedtebb lett. Egy koldus külseju nézo,
kihasználandó a lehetoséget, rávetette magát az elobb leütött napernyos
hölgyre, és míg a huzakodók támaszt kereso lába alatt ide-oda gurult vele,
a kezével igyekezett minél több szép emléket begyujteni az asszony
testének titkaiból.
 - Gyere már Brájen, különben megkövezik, mielott odaérünk! - nógatta a fiát
az anya, mert Brájen csak állt, és a távolodó fekete ruhások után bámult,
nem törodve a többi érdekes látnivalóval.
 - Megyek - ocsúdott fel végre.
 - Nem akarok lemaradni - mondta az anyja, és elindultak.
A koldus éppen akkor kezdte a térdével szétfeszíteni a földön küzdo asszony
combjait.
 - Gyere már! - kiáltott a pajeszos a római légionárius felé - Válaszd szét

oket! Még végül boldoggá teszi.
De Brájenék erre már nem figyeltek, bár lépteiket egy darabon még elkísérte
a távolodó csatazaj.
 - Ne fogdoss, te szatír!
 - Hát... ennyi ember elott...
 - Molesztálja a feleségemet!

1/3 = 0,33333333333333

2/3 = 0,66666666666666

1/3 + 2/3 = 3/3

tehát

0,333333333 + 0,66666666666 = 0,9999999999999

Ezek szerint

0,99999999999999999 = 1 ?