(Sceaux, 1935. november 8. -) francia színész, filmrendező, producer. Az 50-es évek végétől filmez. A 60-as években készült filmjeivel vált ismertté, s népszerűségét mind a mai napig sikerült megőriznie.




A 80-as években rendezőként is bemutatkozott. Mítoszához számtalan nőügye, illetve testőreinek rejtélyes halálában játszott, teljes egészében sosem tisztázott szerepe is hozzájárult.




Filmes karrierje szüneteiben Delon szenvedélyeinek, a lótenyésztésnek és a műgyűjtésnek élt. Ritka műtárgyakból álló magánkollekciója egyedülálló a világon, de ezeket sokszor megosztja múzeumokkal egy-egy időszakos kiállítás erejéig. Nagyszerű versenylóistállókat tudhat magáénak, Európa legpompásabb versenylovai tenyésztéséhez ő is hozzájárult. Lelkes állatvédő, svájci birtokán rengeteg kóbor kutya talált már menedéket.



Magánélete szerelmekkel és botrányokkal tarkított, egy egész könyvre valót kitesz. 1961-ben, a Napfogyatkozás filmezése időszakában Delonnak viszonya volt a zenész-színésznő-modell Nicóval. Viszonyuk felszínes volt, és nagyon rövid ideig tartott, azonban ez elég volt ahhoz, hogy megszülessen közös fiúk, Christian. Delon nem vállalta a gyereket, és Nico Delon édesanyja felügyeletére bízta a kisfiút, aki gondjaiba vette Christiant. Delon ekkor annyira megharagudott, hogy anyjával sem beszélt többet, a fiút meg soha életében nem látta.

1964-ben, öt év után, Delon felbontotta jegyességét Romy Schneiderrel. A sajtó tudni vélte, hogy teljesen összetörte a színésznő szívét, amikor döntését csupán egy levélben közölte. Barátok maradtak, és valószínűleg időnként szeretők is, egészen Romy Schneider 1982-ben bekövetkezett haláláig.






2007 Cannes Film Festival - Palme D'Or - Arrivals
May 27, 2007 - Cannes, France




Brigitte Bardot and Alain Delon

 

Delon, a Borsalinoban

Született:
1898. december 27. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1951. november 12. Budapest, Magyarország


Filmszerepei:

Déryné (1951) - Déryné mamája
Janika (1949) - Gizi mamája
Hazugság nélkül (1945)
Fizessen, nagysád! (1937) - Poldi, a házvezetono
Lovagias ügy (1937) - Gizike
Az én lányom nem olyan (1937) - Gizi, Hubay Péter felesége
Légy jó mindhalálig (1936) - Dorogi Viola
Pókháló (1936) - Lujza Marischel Dr.
Elnökkisasszony (1935) - Berta kisasszony
A csúnya lány (1935) - Bogdán felesége
Szent Péter esernyője (1935) - Blanche,a nevelono
Meseautó (1934) - Kerekes Anna
Az új rokon (1934) - Emma néni
Egy éj Velencében (1934) - A gróf gazdasszonya
Emmy (1934) - Melitta, társalkodónö
Ida regénye (1934) - Julis
Iza néni (1933) (a film elveszett)
Pardon, tévedtem (1933) (a film elveszett)
Kísértetek vonata (1933) - Mrs.Burns
Mindent a nőért! (1933) - Ladányiné - (a film elveszett)





Honthy Hannával

(Kecskemét, 1902. november 24. - Budapest, 1970. január 11.), ahogy rajongói - főként a gyereknézők - nevezték: Latyi talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a XX. században. Híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja id. Latabár Kálmán, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak.

Az ifjú Kálmán Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, és 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Többek között a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is felléptek (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna), aki az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta a testvérpárt. A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött, első filmje 1937-ben készült el. Latabár Kálmán 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított mint Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán: A Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér), Nyegus (Lehár: A víg özvegy).

Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz "ügyetlensége", egyéni humora nagy népszerűséget biztosítottak számára. Gyakran lépett fel Árpád testvérével groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi "rögtönzései" sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal és ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett.

Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, az eredményes kezelést nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Állapota 1970-ben válságosra fordult, január 11-én végleg eltávozott, de kiváló alakításainak emlékét máig őrzi az utókor.


Főbb filmszerepei

Sportszerelem (1936) - első filmje - Cserepes Szigeti
Fizessen nagysád (1937) - Bukovác Pál, tornatanár
Pénz áll a házhoz (1939) - Ficek Benő, táncművész
Cserebere (1940) - Tatár István
Csákó és kalap (1940)
Ismeretlen ellenfél (1940)
Édes ellenfél (1941) - Lacika
Behajtani tilos (1941) - Mihály
Egy bolond százat csinál (1942) - Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben)
Egy szoknya - egy nadrág (1942) - Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben)
Afrikai vőlegény (1944) - Kökény Tóbiás
Könnyű múzsa (1947) - Demeter Pál, zeneszerző - nem mutatták be
Mágnás Miska (1948) - Pixi gróf
Janika (1949) - Fenek Jenő, író-színpadi szerző
Dalolva szép az élet (1950) - Seregély Bálint, bűvész
Civil a pályán (1951) - Karikás
A selejt bosszúja (1951) - Ede - nem mutatták be
Állami Áruház (1952) - Dániel, az áruház női konfekciójának vezetője
Ifjú szivvel (1953) - Matejka bácsi
Fel a fejjel (1954) - Peti bohóc
Micsoda éjszaka (1958) - Tőrös Antal tanár úr
Nem ér a nevem (1961) - Gyárfás, a SZOT-üdülő kultúrosa
Egyiptomi történet (1963, m.-egyiptomi koprodukció) - Calvarossi, bűvész
Latabár Kálmán-est (1968, televíziós show)
Irány Mexikó! (1968) - Csoró
Bözsi és a többiek (I-II., 1969, televíziós film)



Egy szoknya egy nadrág (1943)
Mihályi Ernő és Latabár Kálmán


/Fantasztikusan nagyot alakított abban a filmben is :)/

(eredeti családneve Kann) (Budapest, 1887. március 19. - New York, 1941. október 6.) színész, humorista



1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Sólymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és azIntim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel: Andrássy úti Színház, Magyar Színház, Vígszínház, Belvárosi Színház, Renaissance Színház, Pesti Kabaré, Revü, Scala, Blaha Lujza Színház, Budai Színkör. Mindenütt nagy sikert aratott a világot jelentő deszkákon. 1926-29-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt.

Életútjának további állomásai: Budapesti Színház, Nyári Operettszínház, Fővárosi Operettszínház, Király Színház, Vígszínház, Labriola Színház, Modern Kabaré, Magyar Színház. Nemcsak itthon aratott sikereket, 1932-ben Bécsben a Theater an der Komikerben vendégszerepelt. 1939-ben a német befolyás növekedtével búcsút mondott hazájának, és az Amerikai Egyesült Államokba települt. Itt alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. New Yorkban halt meg 1941. október 6-án.

Kabos Gyula pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett. Maradandót alkotott vígjátékokban és tragikomikus szerepekben egyaránt. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és ügyefogyottságot sugároztak. Kabos Gyula hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos film is őrzi.

Kabos Gyula hazai földben nyugszik. Az Amerikában elhunyt művész koporsóját a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. A ravatalnál Székhelyi József színművész mondta búcsúztatójában: Kabos Gyula teste ugyan már elporladt, de testámentuma, szelleme közöttünk járkál, csámpázik színháziak, filmesek és mozinézők, vagyis valamennyiünk között. A honi kultúrtörténet legnagyobb kisemberének, a humánum és a humor óriásának egész életműve, sőt halála is a kirekesztés, a lenézés, a megalázás elleni vádirat volt.

http://www.kabosmania.fw.hu/

Filmjei

* 1931 Hyppolit, a lakáj
* 1932 Piri mindent tud, Repülő arany
* 1933 Mindent a nőért
*1934.márciusimese,
Meseautó,


Lila akác, Az új rokon, Emmy, Iglói diákok
* 1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó,

Budai cukrászda, Elnökkisasszony, Halló, Budapest!,


A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama
* 1936 Szenzáció, Nászút féláron,


Három sárkány, Dunaparti randevú,
* 1937 Fizessen, nagysád, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó, Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem!, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap?
* 1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős

Valamelyik nap láttam Blue-t a tv-ben ... Legalább ott.

 

 

 

 

 

 

 

Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. május

 

 

Hajnalban szűk utcákon bolyongva vakon
Engem érzel.
Zavart elmédben elmerülsz ,
miközben a csillagokra nézel,
Nem tagadsz, de nem is értesz
A szívedet rágom, a lelkedet tépem.

Mondd hát el amit érzel,
de nevemet ne ejtsd ki,
Mert meg nem érthetsz.
Kiáltsd, hogy fáj a lélek,
Hogy egyedül nem élet az élet

De ne tombolj annyira, hogy ne lásd a szépet
Ne fedje bús homály a szép képet.
A kép melyet festettél magadról csak képzet
Nem a lelked, csak a léted.

A lélek az a sarokból kiállt,
Ne a füled használd, hogy megértsd az imát.
A színek, a formák mind, mind csak köret
A lényeg nem a látszat, és nem a szöveg.

Nem a tudat az, mely lelkedbe mély sebet vág
Én vagyok az ki gyötör: a hiány

(1989.)

Szomorún, Szeliden Osonó Szerelem. Feszülő Remegés, Vadító Rohanás Szabadon, Sebesen. Vakító Lobogás, Lebegés, Zuhanás, Szerelem, Szerelem! Fölötted - hatalom, Én már csak Hazudom.

(1989.)

Túl kicsi ez a világ, Félresikerült alkotás, Mindenütt félkész csodák, Nekem ez nem elég. Vállonveregetés, Mosolyféleség, Ez a jóindulat nekem már nem elég. Egyedül zabálni, Ha van menedék, Némi romlott ételt, Nekem ez nem elég. Túl kevés az idő, És túl nagy a tét. Túl rövid az élet: Semmire sem elég.

Ment a lány az oltár elé, vitt mosolyt, fényt, ragyogást,
Ment a láyn és ment a fiú, hogy kérjék Isten áldását.
Emberek kísérték útjukat hullot eléjük sok virág,
De érezték ők hogy csalás a fény, mert tövis lesz a sok virág.

Csodálatos, szép ez a nap, beteljesül bennük a vágy,
de boldogság mögött ott a kereszt, erre vártak ezt kívánták.
Ment a láyn és ment a fiú, mindenütt fény, ragyogás,
S a fényen túl már vár a kereszt, hol tövis lesz a sok virág

 

 

"legyél virág ha tetszik
szakadék szélén virágozzál
s ne tudd hogy szép vagy
jónak se hidd magad

legyél hal a szárazföldön
tenger fenekén madár
láng a vízben
víz a lángban

dobd magad magasba
s ha kell
zuhanj a mélybe
koppanj a csönd közepén"

 

Nem múlik el a szerelem
Csak fegyelmezett lesz.
Szavak nélkül is mindent tudó,
Pillantásból is értő
Messzeségből is megérző
A lélekrezdülést is fölfogó
Bizonyosság.

Nem múlik el a szerelem
Csak aggódás lesz.
Minden köhintést számontartó,
Mindenben betegséget szimatoló
Mindíg virrasztó, örök féltés
És bátorító ölelés.

Nem múlik el a szerelem
Csak ellenállás lesz.
Reszkető, fájdalmasan szép
Tiltakozás
A halványuló pipacs hullása
Ellen,
A ráncokban megbúvó nagy törvény
Ellen,
Minden sírba húzó emberi béklyóval
Szemben.

Nem múlik el a szerelem
Csak tüntetés lesz.
A mozdulatlanság..
A kimondhatatlan tehetetlenség
Ellen,
A keménykoporsó,..
A meredt szemű,..
Kibírhatatlan csönd,
A választ nem adó
Néma temető ellen.

Nem múlik el a szerelem