(Budapest, 1939. október 8. – Budapest, 2006. szeptember 23.) magyarcigány bőgőművész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja. Világhírű nagybőgős, zseniálisan improvizáló virtuóz, akit nemzetközi kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegettek (nevéből eredő szójátékkal Pegenini). Egyszerre játszott klasszikus zenét és dzsesszt, amely e kétféle elhivatottság sajátos kölcsönhatása egyéni színt adott játékának.

XVI. FEJEZET.Forrás
A török háború.

A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma. – Szigetvár ostroma. A török hódítás megállapodása.

A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma.

Már György életében folyt a harcz a Bánságban. Lippa elfoglalása Ferdinánd katonái által felért Csanád Becskerek és Becse elveszésével. Az 1552 elején a magyar hajduk egy időre elfoglalták Szegedet, de ez nemsokára újra török kézre került.365 Annyira megrémültek ezen Bécsben, hogy a szent koronát Pozsonyba vitették, Izabella királynét pedig, kit a törökkel való egyetértéssel gyanúsítottak, visszatérésre kényszerítették Lengyelországba.

Fájó lemondással tért haza az utolsó magyar vérből való király özvegye, kit oly nagy örömmel vártak itt és ki, női hiusága és gyöngesége miatt, oly keveset valósított meg a nemzet reményeiből. Erdély határán sentimentalisan mondja: úgy akarta a sors.

Az 1552 évben újra nagyot halad a török hódoltság. Már április elején elfoglalták Veszprémet, a Dunántúli vidék középpontját. Ugyanakkor Erdélyt is elözönlötték a török és a velök szövetséges oláh hadak. Végre maga a beglerbég indult meg Temesvár elfoglalására. A várat Lossonczi István védte, Magyarország egyik leggazdagabb főura. Ötszáz magyar, kétszáz spanyol lovas, 300 spanyol, ugyannyi cseh, német és magyar gyalog volt a fontos vár őrsége, melyhez a szomszéd vidék nemessége is csatlakozott. A török egyszerre kezdé ágyúzni a várat és a vizi külvárost. A városban fogyott az ellenség és a lőpor, Lossonczinak már nem volt pénze a zsoldosok fizetésére. Minden vagyonát elzálogosította, hogy felmentő sereget gyüjtessen, de azt a túlnyomó török hatalom szétszórta. A vitéz védelem sok kárt tett ugyan az eleségben, de az őrségnek is fogyasztotta számát. Az ostrom 32-ik napján a török rohammal elfoglalta a vizivárost. Segély nem volt várható sehonnan, így Lossonczi hajlott a beglerbég szavára, ki szabad elvonulást igért. De amint az őrség sürű sorokban kivonult, a török megtámadta és vitéz védelem után felkonczolta.366 Igy járt Veszprém őrsége is és bizonyára a török ezen barbár, hitszegő kegyetlensége volt egyik főoka a magyar várak későbbi páratlan vitéz védelmének. A temesvári ostrom kitünteté az ország nagy gyöngeségét. Az ország egyik legfontosabb bástyáját vívja a török és azt csak parancsnoka védi saját erejével. Belgrád és Pétervárad esete óta még nem igen javult a hadügy. Ki ne gondolt volna Martinuzzi Györgyre, ki 60.000-nyi sereget állított sikra, míg most még a szomszéd megyék sem állították ki csapatjukat, hanem siettek meghódolni és adót fizetni. Egy volt az ország és az erő, de nem volt vezér. Castaldónak a zsarolása miatt felkelt székelyek ellen kellett küzdeni. A király és a császár pedig épen ekkor leggyengébbek, akkor folyik a franczia háború és Móricznak szerencsés támadása.

Eger városa, ez a több mint ezer éves kisváros dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike.

Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és a diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost: a tatárjárás idején csaknem elpusztult, de a XIII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben 38 napig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek.

Eger városképét a barokk uralja. A XVIII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének 184 kiemelkedő alkotása maradt fenn szinte érintetlen szépségében: a Vár és erődrendszer, vármúzeum, kazamata, gótikus palota, képtár; Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában; Bazilika, 1836; Érseki palota; Líceum, Főegyházmegyei Könyvtár, Csillagvizsgáló és periszkóp; Kispréposti palota, Santa Clara Gimnázium; Ferences templom; Megyeháza 1756, Fazola Henrik kovácsoltvas kapuja 1778, Sportmúzeum, Nagypréposti palota, Megyei Könyvtár, 1722; Minorita templom, 1773; Minaret, 1624; Szervita templom 1752; Görögkeleti templom 1786 és ortodox parochia, Kepes Múzeum; Dobó István Gimnázium; Ciszter templom és Gimnázium; Telekessy Patikamúzeum habán edényekkel; Érseki Gyűjteményi Központ.

A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat honosítva meg mint az Egri Bikavér és az Egri Leányka. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja (Szépasszonyvölgy), de napjainkban is vájnak még új pincéket.
A térség gyógyhatású vizeit már a XV. században ismerték. A török hódoltság alatt több nyilvános fürdő is működött, amelyek közül a felújított, Török-fürdő néven ismert Arnaut pasa fürdője ma is várja a gyógyulni vágyókat. Közvetlen szomszédságában található a Termálfürdő, amely egy gyönyörű, védett fákkal, növényekkel tarkított park területén fekszik, és hat különböző nagyságú és vizű medence várja a pihenni vágyókat. 2000-ben nyitotta meg kapuit és medencéit a Termálfürdő mellett a Makovecz Imre tervezte új Bitskey Aladár Fedettuszoda.

Az épített látnivalók mellett visszatérő programsorozatok várják az idelátogatókat, köztük szabadtéri fesztiválok, hangversenyek, folk- és moderntánc-bemutatók.

Forrás