2008. november 11., kedd, 9:15
"Tudathasadásos" kísérletbe fogtak belga és holland szakemberek: a
vállalkozó kedvűek néhány percre belebújhatnak egy skizofrén ember
bőrébe, illetve agyába, hogy maguk is átélhessék, mit érez egy ilyen
beteg. A szimulációs vizsgálat a betegség hatékonyabb kezelési
módszereinek kifejlesztését is elősegítheti a kutatók szerint.
Képünk illusztráció
A Science et Avenir című francia tudományos havilap beszámolója szerint
a liege-i pszichiátriai kórház parkolójában álló kamion előtt a
napokban pszichiáterek, ápolók és önként jelentkezők várakoztak: a
rendhagyó vállalkozás célja az, hogy a szakemberek mellett a mentálisan
egészséges személyek is jobban megértsék, hogy mitől szenvednek a
skizofrén betegek. A nagy pszichiátriai kórképek közül a legtöbb mítosz
és ellentmondás a skizofrénia köré szövődik: a betegségnek jelenleg nem
létezik egységes definíciója, a legtöbb esetben a realitásérzék
részleges vagy teljes elvesztésével járó agyi elváltozásokat értik
alatta. A skizofrén betegek gyakran számolnak be arról, hogy hangokat
hallanak, amelyek a nevükön szólítják őket vagy kommentálják, esetleg
becsmérlik a cselekedeteiket. A beteg számára mindez teljesen
valóságosnak tűnhet, de kialakulhat a részleges vagy teljes belátása
arra vonatkozólag, hogy ez csak a "képzelete játéka" (bővebben lásd a
skizofréniáról szóló
orvosi jegyzetünket).
A Science et Avenir tudósítója maga is részt vett egy ilyen bemutatón.
Az újság beszámolója szerint a szervezők először felhívták az
érdeklődők figyelmét, hogy az epilepsziában, klausztrofóbiában,
szívbetegségben szenvedő emberek, s a túl érzékenyek inkább forduljanak
vissza, az ott maradtak nevét pedig bevezették a számítógépbe, hogy a
hatások, hangüzenetek személyre szólóak legyenek. A kamion kabinjaiban
mindössze egy képernyő található: miután a "kísérleti alany" belépett a
kabinba és a korlátot fogva felállt egy fémemelvényre, egy géphang a
nevén szólítva arra kéri, hogy menjen le a boltba kenyeret vásárolni.
Egy teljesen hétköznapi feladatról tehát van szó, de a kabinban lévő
ember számára mindez nagyon gyorsan igazi rémálommá válik. Már a
lépcsőházban lefelé haladva úgy tűnik, hogy az illető azonnal le fog
zuhanni: a képernyőn eltorzított képek váltják egymást, miközben az
összes hagyományos hangot (kulcs elfordulása a zárban, becsapódó ajtó)
eltúlozva, már-már agresszív módon hallja az ember.
A "kinti" utca is egyre fenyegetőbb hatást kelt, miközben a kabinban
egy halk, irritáló hang ismételgeti: "Még hogy kenyeret venni... úgysem
leszel képes rá!" A boltig vezető út során minden bizarr: a járókelők
és a sofőrök ellenségesen néznek ránk a képernyőről, miközben az
ismeretlen hang azt ismételgeti, hogy "téged felügyelnek, el fognak
kapni és nem tudsz elmenekülni". A képek felgyorsulnak, a montázs egyre
idegesítőbbé válik, a hangerő fokozódik, a korlát pedig, amelybe az
ember kapaszkodik, elkezd remegni. A vizsgálati alany görcsösen
markolja, közben már azon gondolkodik: vajon messze van-e még a
kenyérbolt? Közben mindenünnen az illető képmása néz vissza rá: a
boltok kirakatában lévő tévékről, az újságárusnál lévő lapok
címoldalairól. Az illető tényleg azt érzi, hogy figyelik, követik, s ez
igencsak kellemetlen érzés. Amikor pedig végre eljut a kenyérbolthoz, a
képek a kenyérszeletelő gép késére fókuszálnak, csak a kést látni, majd
a pék közli: "Már mindent eladtunk!" Vagyis az egész szenvedés
hiábavaló volt. Ezzel véget ér a bemutató öt perce - a legtöbb
kísérleti alany pedig boldog, hogy végre távozhat.
A skizofrénia kialakulásának okai
A skizofrénia leírása szinte valamennyi kultúrában ismert, a
jelenlegi elnevezés E. Bleulertől ered, aki a kognitív
(gondolkodásbeli) folyamatok "széthasadására" helyezte a hangsúlyt:
innen származik a ma is sok félreértésre okot adó hasadásos elmezavar
elnevezés. A gyakran emlegetett "többes személyiség" a többszörös
személyiségzavarral könnyen összetéveszthető fogalom, ez azonban nem
azonos a skizofréniával.
Skizofréniában szenved az átlagnépesség körülbelül egy százaléka, tehát
nagyjából minden századik ember, a férfiak és a nők között hozzávetőleg
egyforma a megoszlás. Nagy eltérések mutatkozhatnak ellenben a
földrajzi elhelyezkedést illetően, így például kiemelten magas a
skizofrénia előfordulása Izlandon. A skizofrénia kialakulásának pontos
mechanizmusa nem ismert, genetikai és környezeti tényezőket
valószínűsítenek, annak ellenére, hogy bizonyos biokémiai elváltozások
bizonyítottak (például a dopaminrendszer zavara) és agyi képalkotó
vizsgálatokkal is találtak eltéréseket az agyban. Egyes kromoszómákat
is kapcsolatba hoztak a betegség kialakulásával (például a 3-as, az
5-ös, a 6-os, a 8-as, a 22-es kromoszómákat), és jellemző a családi
halmozódás is. Az egyik szülő betegsége esetén 13 százalék, mindkettő
esetén 46 százalék a skizofrénia kialakulásának az esélye, de az esetek
80 százalékában egyik szülő sem szenved a betegségben.
Az anya-gyerek kapcsolatok vizsgálatai szerint a pszichológiai tényezők
közül háromnak lehet szerepe a betegség kialakulásában. Rizikófaktor a
"túlvédő anya" és a "kettősen-kötő" is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a
szülő egy időben két egymásnak ellentmondó üzenetet kommunikál a gyerek
felé a nevelés kapcsán, például látszólag szóban elfogadja,
magatartásában, viselkedésében ellenben elutasítja gyermekét. A
harmadik bizonyított tényező a túlzott érzelmi megnyilvánulások és
kritikák a szülő részéről. További kockázati tényezők lehetnek a
terhesség alatti vírusos fertőzés, a szülés közben elszenvedett magzati
oxigénhiányos állapot, az anya éhezése a terhesség első harmadában, az
Rh-összeférhetetlenség, a terhesség alatti magas vérnyomás vagy
vércukorprobléma, valamint a szülés közben fellépő komplikációk.