Ugyanúgy minden új napon,
futok végig a városon,
s e monoton világ már
egyre többet kér.

S ha semmi nincs már a zsebemben,
de te látszol a szememben,
mégis szép a reggel,
veled bárhol ér.

S ha nem látnám többé,
hogy felkel a nap,
s olvad a jég!
de tudnám, hogy vársz rám
a felhők alatt,
az nekem elég.
Hát bárhol és
bárhogy
Ébredj vagy
álmodj
mindhalálig mellettem,
s nem hiába léteztem.

A földön s az égben, a
ködben,
s a fényben
mindhalálig éreztem,
semmi nincs, mit vesztettem.

Ha minden tervem a porba hull,
csak egy gondolat éli túl,
hogy milyen lesz az érzés,
mikor átfogsz majd.

Amit hordozok magamban,
ami nincs benne szavakban,
de valahányszor látlak,
tudom sírig tart.

A február 27-i chilei földrengés bolygónk tengelyforgásának jellemzőire is hatással lehetett. A NASA szakemberei szerint a rengés következtében a Föld tengelyforgása igen szerény mértékben gyorsulhatott.

A kőzetlemezek elmozdulásával járó tömegáthelyeződés eredményeként egy nap hossza mintegy 1,26 mikromásodperccel, azaz 0,00000126 másodperccel csökkenhetett. Enyhén módosulhatott a forgástengely térbeli helyzete is, méghozzá 2,7 ezred ívmásodperccel. Ez a Föld felszínén állva 8 centiméteres eltolódásnak felelne meg.

A fenti értékekre egyelőre a számítógépes modellek utalnak, bizonyításuk pontos méréseket igényel.

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta: szlovák és magyar szeizmológiai (földrengéseket érzékelő) állomások adatai, illetve az MTA Szeizmológiai Intézetének gyorselemzése szerint a vasárnap esti tűzgömb egy darabja földet érhetett. Öt állomás adataiban is észlelték a jeleket a kérdéses időpontban, azaz vasárnap este 23.25-kor.

Tóth László (Sashegyi Obszervatórium) modellszámításai szerint kétszer rázkódott meg a föld. Egyrészt földlökéseket érzékeltek a test felrobbanásakor keletkező lökéshullámok miatt. A legtöbb állomás ezeket észlelte. Az adatok alapján a tűzgömb valahol Kassa és a magyar határ között robbant fel a levegőben.

[Forrás]

Egy körülbelül egyméteres szikladarab lépett be a Föld légkörébe, és semmisült meg nagy magasságban hazánk felett. A jelenségre vasárnap éjszaka, 23.25-kor került sor, és a borult ég ellenére sok helyről látták az országból. Egyre több beszámoló érkezik a Magyar Csillagászati Egyesülethez, és egy videó alapján már nyilvánvaló, hogy most sincs szükség "ufós" magyarázatokra.

Különös hang- és fényjelenségeket tapasztaltak vasárnap éjszaka Észak-Magyarország különböző területein, valamint Szlovákiában. A katasztrófavédelem egyelőre nem talált magyarázatot a történtekre.

Kohánka István a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató helyettese a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy Kassától Záhonyig több településen is tapasztalták az ismétlődő fény- és hangjelenségeket, de főleg Ózd, Kazincbarcika, Miskolc és Putnok térségéből érkezett sok bejelentés a történtekről a megyei rendőr-főkapitányságra.

Az ügyet a katasztrófavédelem szakemberei vizsgálják. Kohánka István azt mondta, hogy a bejelentések alapján először meteorhullásra gondoltak, de ehhez túlzottan nagy területen észlelték a jelenséget az emberek, ráadásul semmi nyomát sem találták az ilyenkor szokásos becsapódásnak. Mindezek mellett a fény fehér volt, míg a meteorok vörös fényben izzanak. A kutatást a szlovák határig kiterjesztették, de semmit sem találtak.

A szomszédos ország katasztrófavédelmi szakemberei sem tudtak olyan történésről beszámolni, ami megmagyarázta volna a történteket. Az igazgatóhelyettes szerint lehetett olyan különleges meteorológiai jelenség is, mint a sarki fény, ám azt nem kíséri zaj. A harmadik lehetőség az UFO-jelenség lehet, mivel az ütemesen ismétlődő fény- és hangjelenséget nem lehet megmagyarázni - közölte Kohánka István. A katasztrófavédelem továbbra is várja szemtanúk információit a rejtélyes üggyel kapcsolatban.

Nem volt hamis a házasságtörés vádja, amelynek alapján VIII. Henrik angol király halálra ítéltette második feleségét, Boleyn Annát - állítja a királyné egy most megjelenő életrajza]

[FORRÁS]

A kortárs történészek többnyire egyetértenek abban, hogy a Boleyn Anna elleni vádak, amelyek szerint öt férfival - köztük a saját fivérével - követett el házasságtörést, túl abszurdak ahhoz, hogy igazak legyenek. A szakmai közfelfogás szerint a félrelépésekről szóló híreszteléseket az egymással vetekedő politikai érdekcsoportok koholták, vagy maga Henrik agyalta ki őket, hogy nőül vehesse Jane Seymourt, miután felesége nem tudott fiú utódot szülni neki.

Ám George Bernard, a Southamptoni Egyetem történészprofesszora és az English Historical Review szerkesztője úgy véli, hogy a királyné valóban bűnös lehetett több ellene felhozott vádban - vagy legalábbis viselkedése alapján Henrik joggal feltételezhette, hogy tényleg félrelépett.

Bernard bizonyítékként Lancelot de Carles korabeli francia nagykövet egy költeményét hozza fel. Az 1545-ben keletkezett, "Az angliai Boleyn Anna királyné ellen felhozott vádakat tartalmazó levél" című poéma szerint Anna "megvetette házasságát", "rosszindulattal" viszonyult a királyhoz, s a vádirat szerint "alantas beszéddel, csókokkal, érintésekkel és más becstelen ingerkedéssel" jeles férfiúkat csábított el, többek között Mark Smeaton muzsikust, Henry Norrist, a titkos kamara elöljáróját, és saját fivérét, George-ot, Rochford várgrófját, akit "nyelvét a szájába dugva csábított". Annát és mind az öt feltétekezett szeretőjét kivégezték.



Bernard szerint de Carles költeménye magyarázatot ad arra, hogyan derült napfény Anna üzelmeire. Eszerint egy titkos tanácsnok hajbakapott a húgával, aki, miután felhánytorgatták neki kicsapongó életmódját, magát "egy magasabb, sokkal ártóbb bűnre" - azaz a királynééra - hivatkozva védelmezte. Az angol professzor megállapította, hogy a kikapós hölgy Elisabeth Browne, Henry Somerset felesége volt, a fivér pedig Sir Anthony Browne udvaronc. A történész szerint a poéma utalásait korabeli levelek is alátámasztják.

Carles költeménye ugyan nem volt ismeretlen, 1920-ban nyomtatásban is megjelent, de a kutatók korábban mindig elvetették a benne foglaltakat, mondván, hogy az irodalmi alkotás nem tekinthető hiteles forrásnak. Bernard gyanúja szerint Anna azért szánta rá magát a házasságtörésre, hogy a király időszakos impotenciája ellenére is trónörököst tudjon szülni. "Ez hipotézis és nem bizonyíték. Egy bíróságon az ember nem tudná elítélni, de azt hiszem, felmenteni sem tudná" - mondta Bernard professzor.

A történész egyébként "életszerűtlensége" miatt azt az elterjedt hiedelmet is kétségbe vonja, amely szerint Boleyn Anna mindaddig megtagadta az együttlétet a királlyal, ameddig az bele nem egyezett a házasságba. Véleménye szerint Henrik és nem Anna parancsolt önmegtartóztatást, mert azt akarta, hogy gyermekeik törvényes örökösök lehessenek. "Gyanúm szerint (Henrik) elképedt és megrémült volna attól a felfedezéstől, hogy a későbbi generációk azt feltételezték róla: azért nem hált Annával, mert az nem engedte" - nyilatkozta a The Guardiannek George Bernard.

VIII. Henrik esetében mozgalmas élettörténetre építhetnek a filmkészítők: az 1509-től haláláig Anglia és Írország királyaként uralkodó Henrik hozta létre a Rómától független anglikán egyházat, amelynek fejévé is magát tette meg, megvalósította Anglia és Wales unióját, kiépítette az angol haditengerészetet, az abszolút királyi hatalmat, egyszóval megalapozta azt az angol nagyhatalmi állást, amelyet aztán először lánya, I. Erzsébet tudott igazán kihasználni.

Feleségei, házasságai és viszonyai a mozifilmek kedvelt elemei: az elmúlt években a BBC és az HBO közös, Tudorok című vállalkozása tette népszerűvé a király magánéletét. Ezen szériából a vonakodó, húzódozó ámde intrikái miatt kevésbé sajnálható Boleyn Annát ismerhettük meg, akinek tragédiája már hidegen hagyta a nézőt is. Szintén az ő életét mutatta be A másik Boleyn lány, amelyben Natalie Portman intrikákkal hálózta be a királyt.

Ráadásul Anna alakja a kortárs és későbbi propaganda- és pamfletirodalomban is feltűnt: a legtöbben őt hibáztatták azért, hogy Henrik szakított Rómával, és az anglikán egyház megalapításával saját útra tért. Éppen ezért sok esetben még ma is nehéz elválasztani, hogy mely leírásokban szerepelnek a valós tények, és hol olvashatunk ártó szándékkal megkomponált mondatokat.

Az Anne Boleyn: Fatal Attractions (Boleyn Anna: végzetes vonzalmak) című életrajzot a tervek szerint áprilisban jelenteti meg a Yale University Press kiadó.

A költségvetés tartalékából kivett 1,9 milliárd forinttal mentette meg a kormány a Vértesi Erőművet, amelyet már a felszámolás réme fenyegetett. Az amúgy is veszteséges céget egy per vitte a csőd szélére, amelyet a Kapolyi László MSZP-s képviselő cégével kötött, majd visszamondott üzlet miatt indított ellene egy cseh energiakereskedő.

Az oroszlányi erőmű

Ajánlat

• Háromszáz fős leépítés a Vértesi Erőműnél
• Bezárás fenyegeti a Vértesi Erőművet
• Bepereli Kapolyi cégét a Vértesi Erőmű
• A körmére néznek az erőmű menesztett vezetésének

Egy vasárnap megjelent kormányhatározat szerint 1,9 milliárd forintot helyezett át a kormány a költségvetés általános tartalékából a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz (KHEM), "szénipari szerkezetátalakítási támogatás" címén. Egy ugyanezen a napon megjelent rendeletből az is kiderül, hogy a címzett a Vértesi Erőmű Zrt., amely Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányáját működteti.

Hónig Péter közlekedési és energiaügyi miniszter hétfőn a parlamentben Keleti György MSZP-s képviselő kérdésére adott válaszában azt mondta: ezzel az összeggel Komárom-Esztergom megye legnagyobb munkaadója megmenekült a felszámolástól. Keleti az [origo]-nak azt mondta, a cég azért került nehéz helyzetbe, mert egy választottbírósági döntés kötelezte az erőművet, hogy kártérítést fizessen a CEZ cseh áramkereskedő cégnek, ami végső soron felszámolással fenyegette a céget.

Egy befuccsolt üzlet

Ez a választottbírósági eljárás egy olyan üzlet nyomán indult, amelyben Kapolyi László MSZP-s képviselő cége is érintett volt. Mint arról az [origo] beszámolt, 2008 végén Kapolyi László cége, a System Consulting Zrt. jelentős mennyiségű villamosenergiát rendelt meg a Vértesi Erőműtől. Az energia nagyobb részét az erőmű nem saját termeléséből biztosította, hanem a szabad piacon vásárolta meg, összesen 11 áram-nagykereskedőtől, köztük a CEZ-től. A System Consulting azonban év végén "gazdasági lehetetlenülésre" hivatkozva elállt az üzlettől, így december 31-én a Vértesi Erőmű is felmondta a kereskedőkkel kötött megállapodásokat.

A meghiúsult ügylet miatt felmentették az erőmű vezetését, illetve több polgári per van folyamatban, a kereskedők az erőművet perelték be kártérítésért, az pedig Kapolyi cégét. Az ügyben a Vértesi Erőmű feljelentést is tett, az eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja.

Kapolyi László az [origo]-nak most azt mondta, nem ő a felelős a Vértesi Erőmű gondjaiért. Választottbírósági döntés született, amit mindenkinek be kell tartania, a magyar államnak is - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy ő már nem kíván a Vértesi Erőmű ügyeivel foglalkozni.

Kapolyi cége korábban szeretett volna tulajdonrészt szerezni az erőműben. 2008 májusában meg is állapodott az MVM-mel a Vértesi Erőmű többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, de később többször módosítani kellett a szerződés lezárásának határidejét, majd a megállapodást 2008. december 23-án hivatalosan is felmondták. Kapolyi cége ugyanis nem kívánt milliárdos garanciákat vállalni az erőmű által korábban okozott környezetvédelmi problémák megoldására.

Szénfillérek milliárdjai

Az évek óta súlyosan veszteséges (2007-ben mínusz 3,3 milliárd, 2008-ban mínusz 6,6 milliárd forint volt az eredmény) céget évről-évre jelentős összegekkel segítette ki az állam. Arra kötelezte például az MVM-et, hogy a piaci ár felett vásárolja meg az erőműben termelt áramot, de a hőszolgáltatónak is emelt árat kellett fizetni a hőenergiáért. Az EU-csatlakozás után ez tarthatatlanná vált, a helyzet rendezésére bevezették az úgynevezett szénfillért, hivatalos nevén a szénipari szerkezetátalakítási támogatást.

A tulajdonos Magyar Villamos Művek tavaly még az erőmű és a bánya bezárását fontolgatta, végül azonban ettől elálltak. A társaság a veszteségek csökkentése érdekében azonban megváltak 240 szerződéses erdélyi bányásztól, majd 450 saját dolgozót is elbocsátottak. A csoportos létszámleépítés, a végkielégítések miatt 1,6 milliárd forintba került (az utolsó magyarországi szénbányában készült riportunkat itt olvashatja).

A cég annak ellenére nem képes talpra állni, hogy 2005 óta az áramszámlákba beépített, úgynevezett szénfilléreken (hivatalosan szénipari szerkezetátalakítási támogatás) keresztül minden magyar áramfogyasztó finanszírozza a működését: minden egyes kilowattóra fogyasztás után 23 fillér kerül abba a kalapba, amelyből a márkushegyi bánya működését finanszírozzák. Az Európai Bizottság által jóváhagyott terv szerint Magyarország 2004 és 2010 közt összesen 64,3 milliárd forint támogatást juttathat ezen a módon a Vértesi Erőműnek.

Ez a támogatás teremtette meg azt a kiskaput is, amelyen keresztül a kormány közpénzzel segítheti ki a Vértesi Erőművet. Az EU szabályai általában tiltják, hogy az államok kivételezzenek egyes cégekkel, de a szénfilléreket már jóváhagyták. A kormány úgy módosította a korábbi rendeletet, hogy lehetőséget adott az Európai Bizottság által a 2005-re engedélyezett és az akkor ténylegesen kifizetett támogatás közötti különbözet megtérítésére. Azért pedig, hogy legyen miből kifizetni, az idei költségvetés tartalékából helyezi át a szükséges pénzt.

Az [origo] hétfőn délelőtt kereste meg a KHEM-et, hogy megtudjuk, miért volt szükséges 2005-re visszamenőleg módosítani a Vértesi Erőmű támogatását, illetve hogy 2005 óta pontosan mennyi támogatáshoz jutott a szénfillérekből a cég, de a minisztérium szerda estig nem válaszolt a megkeresésünkre.

Így néz ki egy uhu

Uhut láttak a Nyugat-Mecsekben, ez az első hiteles adat a madár baranyai előfordulásáról. Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője azt mondta, a madár egy ismert héjafészek közelében pihent, és csak a téli terepbejárást végző önkéntesek közeledésére repült el.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az uhu baranyai felbukkanása a Mecsekben fészkelés előszele-e, vagy csak egy kóborló példány vetődött arrafelé. Bánk szerint erre a kérdésre újabb bejárások után lehet válaszolni.

Az uhu (Bubo bubo) zsákmányállatai zömmel rágcsálók, de sünöket is elkap. A faj kis számban fészkel Magyarországon, főleg az ország északi részének hegyvidéki térségeiben, de néhány példány síkvidéken (Békés megye, Kisalföld) is költ. Az utóbbi tíz évben az aktív védelemnek köszönhetően nőtt a fészkelőpárok száma, amely jelenleg 50 körül mozog.

Az uhu fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Január közepén Budapesten látták egy példányát, ami ritkaságnak számít, mivel kifejezetten érzékeny faj, és kerüli a településeket (a pesti uhuról itt olvashat bővebben).

Remegő, ráncos ujjak kicsit félrehúzták a függönyt
sok megkopott fényű szempár kikukucskált
Egész lenn, a földszinten
letette a vödröt a házmester
és kezében a partvis is megállt

Valahol megcsörrent egy kulcs
s egy fiatalasszony gyermekét kézenfogva vezette a fényre
Hangosan gügyögött a szőkeségnek
és vékony, hosszú ujjával
felmutatott, fel az égre:

Látod, milyen apró csoda,
mégis gyönyörű, igen gyönyörű!

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is továbbvándorol

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is gyorsan továbbvándorol
s nyomában csak a szürke ég

Olyan jószagú lett a tél, olyan tiszta és csendes
a sötét szobában mindenki gyerekként álmodik
Most dehogy hisszük a latyakot
és a fülfagyasztó hideget,
csak azt látjuk, hogy milyen szép ez így egy napig!

Látod, milyen apró csoda,
mégis gyönyörű, igen gyönyörű!

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is továbbvándorol

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is gyorsan továbbvándorol
s nyomában nem marad más, csak a szürke ég

Remegő, ráncos ujjak kicsit félrehúzták a függönyt
sok megkopott fényű szempár kikukucskált
Egész lenn, a földszinten
letette a vödröt a házmester
és kezében a partvis is megállt

Valahol megcsörrent egy kulcs
s egy fiatalasszony gyermekét kézenfogva vezette a fényre
Hangosan gügyögött a szőkeségnek
és vékony, hosszú ujjával
felmutatott, fel az égre:

Látod, milyen apró csoda,
mégis gyönyörű, igen gyönyörű!

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is továbbvándorol

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is gyorsan továbbvándorol
s nyomában csak a szürke ég

Olyan jószagú lett a tél, olyan tiszta és csendes
a sötét szobában mindenki gyerekként álmodik
Most dehogy hisszük a latyakot
és a fülfagyasztó hideget,
csak azt látjuk, hogy milyen szép ez így egy napig!

Látod, milyen apró csoda,
mégis gyönyörű, igen gyönyörű!

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is továbbvándorol

Esik a hó, az első hó
s az egész udvar csupa porcukor,
pici öröm ez a szíveknek, de mint a hófelhő,
ez is gyorsan továbbvándorol
s nyomában nem marad más, csak a szürke ég

Törökország vissza fogja kérni Olaszországtól Szent Miklós csontjait, amelyeket a második évezred kezdete óta Bari városának a szentről elnevezett székesegyházában állítottak ki - idézi a kulturális minisztérium szavait a pénteki török sajtó.

A később Mikulássá vált Szent Miklós Kis-Ázsiában, az egykori Mürában (ma a törökországi Demre) született.

"Múzeumot építünk a városban, ezért természetesen az első, hogy visszakérjük Mikulás földi maradványait" - mondta Ertugrul Günay kulturális és idegenforgalmi miniszter a Milliyet című napilapnak adott interjúban.

A múzeumépítés ideje még nem tisztázott, az azonban bizonyos, hogy a vidék történelmi nevezetességeinek - elsősorban a lükiai és bizánci kultúra emlékeinek - ad majd otthont. A miniszter kijelentette, hogy ezért, miután szakértők tanulmányozzák a problémát, a török állam vissza fogja követelni a szent csontjait.

"A csontokat itt állítjuk majd ki, nem pedig egy kalóztanyán" - utalt a miniszter a dél-olaszországi városra.

Demre V. században épült, majd a XI. században felújított bizánci székesegyháza rendkívül népszerű a turisták - főleg az Oroszországból érkezők - körében. Szent Miklós mürai érsek a IV. században élt, személyét számos legenda övezi. Ereklyéit a XI. században a keresztes háborúk idején kalózok vitték Olaszországba.

forrás

Turisztikai központtá alakítják és felújítják a kamalduli szerzetesek 275 éve épült központját az Oroszlány közelében fekvő Majkon - tájékoztatta az MTI-t a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának létesítményfelelős mérnöke.

A beruházásra uniós forrásból érkezett közel 800 millió forint. A felújítás során helyreállítjuk a remeteség jelenleg leromlott központi épületét, közösségi terek kialakítása mellett bemutatjuk a némaságot fogadott, fehércsuhás szerzetesek életét" - mondta el a tavasszal induló beruházásról Hajtun Eszter.

A főépület rekonstrukciója után patikamúzeumot alakítanak ki, ugyanis a kamalduliak saját patikát működtettek és gyógynövények termesztésével foglalkoztak, valamint könyvtárat hoznak létre. A vadászteremben életmódot bemutató kiállítással idézik meg a Dunántúl ezen részét felvirágoztató Esterházyak munkásságát, helyreállítják az elöljáró dísztermét, legfelül pedig szárítópadlást rendeznek be.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom és az a tény, hogy megőrizte a közeli várostól és a közúttól való elzártságát.

Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.

A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben 17 cellaházat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki, s a némaságot fogadott, fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták. Akkor a berendezés egy részét elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.

forrás

forrás

A Föld típusú bolygók körül nincsenek olyan látványos gyűrűk, mint az óriásbolygóknál, főleg a Szaturnusznál. Ezeket ugyanis hatalmas holdrendszer övezi, amelyek anyaga folyamatosan utánpótlást biztosít a látványos képződményekhez - sokszor a gyűrű belsejében keringő apró holdak táplálják újabb és újabb szemcsékkel a rendszert.

Ha a Földnek - arányait tekintve - a Szaturnuszhoz hasonló gyűrűrendszere lenne, az látványos következményekkel járna. Egyrészt nappal árnyékot vetne a bolygónk felszínére, helyenként csökkentve a napsugárzást. Mivel a gyűrű a Föld egyenlítői síkjában húzódna, 23,5 fokos szöget zárna be a Nap körüli keringési síkunkkal. Az árnyék helyzete, szélessége és fénycsökkentő mértéke évszakosan váltakozna.

A gyűrűrendszer a nappali és az éjszakai égen is megfigyelhető volna, méghozzá az északi féltekén dél, a déli féltekén észak felé mutatkozó, az égen keletről nyugatra húzódó, ívelt sáv formájában. Az Egyenlítőn állva a fejünk felett egy keskeny vonalként mutatkozna, míg magasabb szélességről rálátnánk a síkjára.

Ha a gyűrű anyaga elég sűrű lenne és sok fényt verne vissza, az éjszakai ég leglátványosabb alakzataként halványan derengene. Mivel bolygónk saját árnyéka is rávetülne, az éjszaka közepén elsötétülne legmagasabban lévő, középső része - emellett számtalan egyéb látnivalóval szolgálna mind a szabad szemmel, mind a távcsővel vizsgálódóknak.

Elképzelhető, hogy bolygónknak fejlődése során alkalmanként volt is gyűrűje, amikor egy nagyobb objektum megfelelő helyen porladt szét körülötte. A Hold és a Nap árapályhatása azonban az így keletkezett gyűrűt igen gyorsan szétoszlatta.

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.