forrás

Százezer kilométer magas, óránként 900 ezer kilométer sebességű plazmahullámokkal jár a napkitörések után bekövetkező szoláris cunami, aminek a létezését tízéves vita után most bizonyította be a NASA két napfigyelő műholdja.

A Nap anyagát alkotó plazmából álló, szökőárhoz hasonló jelenségeket először 1997-ben észlelt a NASA Solar and Heliospheric Observatory műholdja. A szoláris cunami jelensége azóta is vitatott a csillagászok között, sokan úgy vélik, csak valamiféle árnyékot látott a műhold, vagy a műszerek hibája okozta a fura eredményeket.

2009 februárjában aztán a Solar Terrestrial Relations Observatory két műholdja egymástól függetlenül tudott megfigyelni egy újabb hasonló jelenséget. Az adatokat mostanra elemezték ki [1] a NASA Goddard Space Flight Center kutatóközpontjának tudósai, és minden kétséget kizáróan megállapították: a szoláris cunami létezik.

A Nap felszínén terjedő óriási plazmahullámokat a két műhold 90 fokos szögben eltérő nézőpontból figyelte meg, így háromdimenziós modellt és animációt tudtak alkotni a csillagászok a hullámok születéséről ér terjedéséről. Az egész a 11012. számú napfolt hirtelen kitörésével kezdődött, ami több milliárd tonna gázt és plazmát dobott ki az űrbe, és a fizika törvényei pontosan ugyanolyan jelenséget generáltak utána, mint a Földön a tenger alatti rengések által kiváltott szökőárak.

A cunami hullámai, amit magnetohidrodinamikus hullámoknak, vagy röviden MHD hullámnak neveztek el, 100 ezer kilométer magasak voltak – ez a két és félszerese a Föld kerületének. A hullám sebessége másodpercenként 250 kilométer, vagyis 900 ezer km/óra volt a kitöréskor.

A szoláris cunaminak nincsen semmiféle hatása a földi életre (az azt okozó napkitörésnek azonban igen: mágneses viharok a magnetoszférában, amit mi sarki fényként látunk, illetve megnövekedett röntgen- és gammasugárzás, ami a műholdakat károsíthatja), viszont a vizsgálatukkal a tudósok sokat tanulhatnak a Nap felszínének és atmoszférájájának viselkedéséről.

A Nap felszínén terjedő plazmaszökőárak beleütközhetnek új napfoltokba is, és ott új kitöréseket hozhatnak létre, így a megfigyelésük segíthet annak előrejelzésében, hogy egy-egy erősebb kitörés sugárzása mikor fogja elérni a Földet.

 forrás

Egy alig olvasható felirat a torinói leplen bizonyítja, hogy valóban Jézus halotti leple volt, állítja egy vatikáni kutató.

A Barbara Frale történész új könyvében kifejtett állításra több tudós azonnal szkeptikusan reagált, kitartva amellett, hogy a lepel középkori hamisítvány.

Frale számítógép segítségével kinagyította a leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül.

A leplen egy keresztre feszített férfi alakja látható, összetett kezén és lábán szivárgó vérrel. A hívők szerint a lenvászon Krisztus képe a feltámadásakor színeződhetett el. A Vatikán tulajdonában lévő leplet a torinói székesegyházban őrzik különleges körülmények között, és csak ritkán állítják ki.

A szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a textíliát a XIII. vagy a XIV. században szőtték. Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították azok vizsgálatát - mondta Frale. Amikor azonban kivágta a szavakat a lepelről készült fényképekről és szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században.

A történész feltételezi, hogy a szöveget egy írástudó írta fel egy iratra, majd a lepelre ragasztották a fej körüli részre, hogy családtagok illendően eltemethessék a halottat. Az abban a korban használt tintában lévő fémnek köszönhetően az írást a vászonra is fel lehetett vinni - véli.

Frale szerint a szöveg részben igazolja az evangéliumnak Krisztus utolsó perceiről szóló beszámolóját is. Egy görög nyelvű részlet, amely úgy olvasható, mint "eltávozott a kilencedik órában", Krisztus halálának a szent szövegekben jelzett idejére utalhat.

Egy Frale által tanulmányozott kinagyított képen legalább hét szó látható, amelyek Jézus feje körül olvashatók, vízszintesen és függőlegesen. Egy rövid arámi betűs részt nem fejtettek meg. Egy másik, latin nyelvű töredék, "iber" Tiberius császárra utalhat, aki Jézus keresztre feszítésének idején uralkodott - mondta a történész.

"Megpróbáltam tárgyilagos lenni és a vallási kérdést félretenni" - mondta Frale. "Egy ősi dokumentumot tanulmányoztam, amely egy férfi sajátos helyen és sajátos időben történt kivégzését igazolja" - tette hozzá.

Frale Olaszországban a középkori templomos lovagrendről folytatott kutatásairól és a Vatikáni Titkos Levéltárban talált, a lovagrenddel foglalkozó kiadatlan dokumentumok felfedezésével vált ismertté. Idén jelent meg egy tanulmánya, amelyben azt állította, hogy a lepel valaha a templomosok birtokában volt. A tanulmány kétségeket ébresztett, mert a lovagrendet a XIV. század elején felszámolták, és a leplet először 1360 körül említik egy francia lovag tulajdonaként.

Frale legújabb könyve, a La Sindone di Gesu Nazareno (A názáreti Jézus leple) azonban még nagyobb kétséget ébresztett a szakértőkben.

"Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat" - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. "Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye" - tette hozzá.

Lombatti szerint görög és arámi feliratos leleteket találtak I. századi zsidó temetkezési helyeken, de latin nyelv használatáról még nem hallottak. Azt az elképzelést is visszautasította, hogy a hatóságok - némi papírmunka után - hivatalosan visszaadták volna a kivégzett ember holttestét a hozzátartozóknak. A rómaiak által alkalmazott legkegyetlenebb büntetés áldozatait elrettentés végett rendszerint a kereszten hagyták, vagy egy szemétdombra dobták.

 Forrás

Igazi gördülő kövek ("rolling stones") a kaliforniai Halál-völgyben: máig nem tudja megmagyarázni senki, hogy mitől mozognak és húznak csíkot maguk után az akár száz kilogrammos kőtömbök.

A kaliforniai Halálvölgyben a kövek egyenes vonalban mozognak. Senki sem tudja, miként lehetséges ez. Naponta 87 centimétert haladnak, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 320 métert tesznek meg átlagosan. Ezek a kőtömbök akár több mint száz kilósak is lehetnek.

Többféle elmélet van arról, hogy a tünemény miként lehetséges, közrejátszik az erős szél, az éjszaka kialakulú jégpáncél, a vizes agyag vékony rétege, és az, hogy a völgy nagy része tökéletesen sima és lapos. De kielégítő magyarázattal még senkinek sem sikerült előállnia. Ez a világ egyik legmelegebb vidéke, itt mérték a második legmagasabb hőfokot a Földön, 58 Celsius-fokot. A Halál-völgy az USA legmélyebb pontja, 86 méterrel a tengerszint alatt fekszik.

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

1943. május 26.

Összehasonlító elemzés

forrás

I.sz. 370 táján, Valentinianus császár utasítására, kikötőerődnek készült az a római létesítmény, amelynek maradványai 2002-ben kerültek elő Dunakeszin. A ma is működő rév közelében, egy magántelken építkező tulajdonos bukkant rá az évezredes nyomokra, amelyeket közel 7 éve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze kutat. Hirschberg Attila, tulajdonos és a múzeum együttműködésének köszönhetően néhány hete egy kiállítás keretében már a nagyközönség is megismerheti a családi házban rejtőző ókori világot.

2009. szeptember 30. 11:29 Daily Telegraph

A legendák világának állandó szereplője, a mozifilmek sztárja, az igazságos Arthur király valójában egy népirtó hadúr volt, akit mai bűneiért akár a hágai Nemzetközi törvényszék elé is beidézhetnének - állítja egy új könyv.

Arthur és Mordred összecsapása egy 1922-es illusztráción

Dr. Simon Young, történész, és a kelta tanulmányok egyik ismert szakértője nemrég megjelent, The Celtic Revolutiojn című könyvében azt állítja, hogy a mesebeli történeteknek nincs semmi köze a valósághoz, hiszen szerinte Arthur azzal teremtett békét, hogy sajátján kívül minden más környező népet kiirtott. Szerinte több mint valószínű, hogy a vezető tényleg létezett: a legendát egy Arthur és egy másik, Artur nevű vezető élete alapján írhatták, és szintén hasonlóan esélyes lehet a 2-3. században Britanniában szolgált Artorius római tábornok is.

Az 5-6. században élt hadurak világa azonban nagyon kegyetlen volt, így egy ilyen vezetőnek még a többinél is véresebbnek és durvábbnak kellett lennie, hogy személyét megőrizze a történeti emlékezet. A valóságban nem létezett sem a kőbe szúrt kard, sem a tó hölgye, sem pedig a különleges páncélzat, vagy épp a Szent Grál - mindezek csak a középkori szépírók fantáziája miatt kerültek a történetbe.

A legendás vezető személye a kelta mitológiában is megjelent: egy Young által lefordított, Armes Prydein (Hatalmas prófécia) című költemény arra figyelmeztet, hogy Arthur visszatér a sírból, és véres háborúba vezeti a keltákat az angolok ellen, amiben annyian esnek majd el, hogy a végén nem jut majd hely a holttesteknek. A vers egy olyan csatateret vizionál, ahol az angolok nem tudnak majd tájékozódni, míg a kelták hegyi medvékhez hasonlóan gyilkolnak halomra mindenkit.

Az uralkodó története egyébként a 12. században, Geoffrey of Monmouth munkássága kapcsán vált közismertté. Ezekben a történetekben jelent meg Merlin, a kerekasztal lovagjai, vagy épp az Excalibur is. Arthur legendája számos hollywoodi produkció ősforrása volt az elmúlt évek során. A legnagyobb visszhangot kiváltó adaptáció kétségtelenül John Boorman Excalibur című feldolgozása volt. De ebbe a sorba illik bele a nevezetes Lerner - Loewe musical 1967-es szélesvásznú Camelot verziója, melynek tv változatát az HBO 1982-ben Richard Harris Arthur alakításával tette feledhetetlenné; vagy akár a Mark Twain klasszikusából készült Egy connecticut-i jenki Arthur király udvarában (A Conneticut Yankee in King Arthur's Court) című komédia.

Spielberg is kölcsönzött már a legendából az 1989-es Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusade) című filmjéhez, melyben Harrison Ford és Sean Connery vezetésével indultak a lovagok a Szent Grál keresésére. 2004-ben Clive Owen bújt Artorius bőrébe, míg a Merlin című, jelenleg is futó BBC-sorozatban fiatalok elevenítik fel a legendát.

forrás

Százhatvan éve, 1849. szeptember 27-én - másfél hónappal a magyar szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után - Klapka György tábornok is aláírta a komáromi vár megadásának előfeltételét képező megegyezést, amely szabad elvonulást és büntetlenséget biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja részére.

A komáromi várat, a kor legnagyobb és szinte bevehetetlennek számító erősségét a Görgey vezette fősereg 1849 júliusi elvonulása Klapka György tábornok védte a II. és VIII. hadtest élén. Július végén, miután az osztrák erők nagy része is távozott, az ostromlók gyengébbek lettek, mint a várőrség. Klapka ezt felismerve két kitöréssel szétzúzta az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét, de a főhadszíntéren elszenvedett vereségekről érkező hírek nyomán augusztus 12-én visszarendelte csapatait az elsáncolt táborba, a védők létszáma ekkor elérte a húszezer főt.

Az ostromgyűrű augusztus 20-ra ismét teljessé vált, a császáriak a világosi fegyverletételre hivatkozva kapitulációra szólították fel Klapkát. Miután a magyar haditanács ezt elutasította, a helyszínen tartózkodó Gyulai Ferenc osztrák hadügyminiszterrel 14 napos fegyverszünetben állapodtak meg. Az egyezmény értelmében a várőrség követeket küldött Nagyváradra és Aradra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden magyar egység letette a fegyvert.

A követek visszatérte után, 1849. szeptember 1-jén a haditanács megfogalmazta a vár feladásának feltételeit. Ebben a tervezetben még szerepelt engedmények kicsikarása az egész ország jövőjével kapcsolatban, az általános amnesztia igénye politikusok és katonák számára egyaránt. A következő napon lejárt a fegyverszünet, kiújultak a harcok. Az ostromlók száma hamarosan 54 ezer főre duzzadt, a várat 200 ágyúból lőtték. Szeptember 11-én Haynau feltétel nélküli kapitulációt követelt arra hivatkozva, hogy szeptember 7-én már Pétervárad is megadta magát, de a várvédők ismét elutasító választ adtak.

Klapka 14-én kibővített haditanácsot hívott össze, itt született javaslat a megadás politikai feltételeinek elhagyásáról. Közben az osztrák csapatok több támadást intéztek a vár ellen, de ezek sorra kudarcot vallottak, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor. Az osztrák hadvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy csak hatalmas anyagi és emberáldozatok árán tudná elfoglalni a várat, azért a patthelyzet feloldására újból tárgyalások kezdődtek.

A vár átadásának feltételeit tartalmazó "hódolati szerződést" szeptember 27-én Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. (Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is.) A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott.

A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert.

[forrás]

A hiedelem szerint aki megpillant egy hullócsillagot, kívánsága valóra válik. Jó hírünk van, a napokban szokatlanul sok lesz belőlük.
Kurunczi Rita (Meteorológus) | 2009. augusztus 12. 22:05 | Frissítve: 9 órája   

Érdemes lesz ma éjjel figyelni!

A Perseidák nevű meteorraj érkezésének köszönhetően a napokban számtalan hullócsillagot láthatnak az égboltra tekintő érdeklődők.

Az érkező meteorraj sok fényes meteort és tűzgömböt produkál; népszerűsége azonban a meleg nyári éjszakáknak is köszönhető.

Jelentkezésük hosszú időre visszanyúlik, az első feljegyzések még a kínai csillagászoktól származnak, Kr. u. 36-ból. Rendszeres japán, kínai és koreai megfigyelések születtek a VIII. és XI. század közötti időszakról, a XII. és a XIX. század között azonban csak szórványosan említik a jelenséget.

Talán nem meglepő, hogy a meteorok sötét, zavaró fényektől mentes ég alatt a leglátványosabbak. Az elkövetkezendő augusztusi éjszakákon - ha az időjárás is úgy akarja - gyors, rövid hullócsillagokat láthatunk, a fényesebbek pályája mentén pár másodperces utánfénylő nyomjelenség is marad, amíg az izzó ioncsatorna szét nem oszlik a felsőlégkörben.

Ha netán nem hinnénk a szemünknek, jó tudni, hogy az ionizált csatorna jól visszaveri a radarhullámokat, de még az URH-tartományban működő rádió- és tévéállomások jeleit is. A visszaverődések - jó vevőantenna esetén - akár kommersz vevőkészülékekkel is hallhatóak. Európában számos megfigyelőállomás is működik, mely figyelemmel kíséri a meteoraktivitást.

A csillagászok előrejelzése szerint akár 200 meteort is megfigyelhetünk óránként.

CSILLAGÁSZATI KISLEXIKON: Meteor, meteorit, meteoroid, bolida - mit is takarnak eme kifejezések?

Meteor: a Föld légkörébe hatoló meteoroid által okozott fényjelenség.

Meteorit: a Föld felszínét elért meteoroid.

Meteoroid: a Nap körül keringő apró porszem, törmelék.

Bolida: kiemelkedő fényességgel járó meteor.

Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület

 fr

acs.com.blogspot.com .Nála nézelődtem, mikor erre a galériára találtam. Szerintem érdemes megnézni:)

Az északi-sarkvidéki jégtakaró összehúzódásának látványos illusztrációját jelentő képpárt tett közzé az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S. Geological Survey, USGS). A felvételeket szigorú titkosítás védte a Bush-adminisztráció idején, amit az elmúlt héten oldott föl a Fehér Ház.

A 2009-es totalitás sávja a földgömbön (NASA, Espenak)

2009. július 22-én teljes napfogyatkozás lesz, sajnos Magyarországról nézve bolygónk túloldalán. A 136-os Szárosz-ciklushoz tartozó jelenség érdekessége, hogy a totalitás sávjának közepén maximálisan 6 perc 39 másodpercen keresztül lesz sötétség. Az esemény a Csendes-óceánban lévő Bonin-szigetektől délre következik be, onnan nézve a Nap 86 fok magasan mutatkozik az égen, tehát majdnem pont a szerencsés megfigyelők feje felett.

Ez lesz a XXI. század leghosszabb teljes napfogyatkozása, időtartama alig marad el az elméletileg lehetséges maximális értéktől. Mint említettük, a jelenségre a Föld "túloldalán" kerül sor, ezért Magyarországról még részleges fogyatkozásként sem lehet megfigyelni. A teljesség sávja Indiánál indul, majd átszeli Nepál keleti részét és Kínát, elhalad Japán déli partjai mellett, végül néhány kis szigetet érintve végigfut a Csendes-óceán jelentős részén.

Az évszázad leghosszabb napfogyatkozását az interneten is követhetik az érdeklődők a Kínai Csillagászati Szövetség és a Kínai Tudományos Akadémia jóvoltából. További információk a Csillagászat nemzetközi éve honlapján olvashatók.

Figyelem! Az időeltolódás miatt Magyarországon 21-ÉRŐL 22-ÉRE VIRRADÓ ÉJSZAKA, körülbelül éjjel 2-től kell nézni a közvetítést az érdeklődőknek! Shanghajban például (magyar idő szerint) 2.23-kor kezdődik a részleges fogyatkozás és 3.36-kor a lényeg, a teljességi szakasz. 

A mellékelt térképeken a totalitás sávjának helyzete látható; az ábrák nagyobb változatai a kép alatti linkeken tölthetők le. A Google Maps a totalitás sávjáról egy interaktív térképet is készített, ahol a lehetséges megfigyelési helyszínek részletesebben tanulmányozhatók. Emellett egy külön térkép mutatja a fogyatkozás leghosszabb fázisának térségét.

A totalitás sávja. Letölthető térképek az alábbi területekről: India, Kína, Japántól délre, Csendes-óceán keleti része (NASA, Espenak)

A megfigyelés helyszínének tervezésekor érdemes az időjárást is figyelembe venni. Ilyen szempontból a helyzet legbizonytalanabb a sáv első harmadában, ahol 60-80% közötti lesz a borult égbolt valószínűsége. A mellékelt ábrán a borult ég előfordulásának esélye látható a fogyatkozás időszakára a teljesség sávjában, az árnyék haladási iránya szerint balról jobbra.

A felhőborítottság előrejelzett mértéke a totalitás sávjában (NASA, Espenak)

1. Az évszázad napfogyatkozása július 21-én éjjel
2. A napfogyatkozásokról

(Budapest, 1939. október 8. – Budapest, 2006. szeptember 23.) magyarcigány bőgőművész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja. Világhírű nagybőgős, zseniálisan improvizáló virtuóz, akit nemzetközi kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegettek (nevéből eredő szójátékkal Pegenini). Egyszerre játszott klasszikus zenét és dzsesszt, amely e kétféle elhivatottság sajátos kölcsönhatása egyéni színt adott játékának.