erdelyik, 2009, január 4 - 17:23

• Imádságok
• Gárdonyi Géza
• Egri csillagok

XVI. FEJEZET.Forrás
A török háború.

A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma. – Szigetvár ostroma. A török hódítás megállapodása.

 

A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma.

Már György életében folyt a harcz a Bánságban. Lippa elfoglalása Ferdinánd katonái által felért Csanád Becskerek és Becse elveszésével. Az 1552 elején a magyar hajduk egy időre elfoglalták Szegedet, de ez nemsokára újra török kézre került.365 Annyira megrémültek ezen Bécsben, hogy a szent koronát Pozsonyba vitették, Izabella királynét pedig, kit a törökkel való egyetértéssel gyanúsítottak, visszatérésre kényszerítették Lengyelországba.

Fájó lemondással tért haza az utolsó magyar vérből való király özvegye, kit oly nagy örömmel vártak itt és ki, női hiusága és gyöngesége miatt, oly keveset valósított meg a nemzet reményeiből. Erdély határán sentimentalisan mondja: úgy akarta a sors.

Az 1552 évben újra nagyot halad a török hódoltság. Már április elején elfoglalták Veszprémet, a Dunántúli vidék középpontját. Ugyanakkor Erdélyt is elözönlötték a török és a velök szövetséges oláh hadak. Végre maga a beglerbég indult meg Temesvár elfoglalására. A várat Lossonczi István védte, Magyarország egyik leggazdagabb főura. Ötszáz magyar, kétszáz spanyol lovas, 300 spanyol, ugyannyi cseh, német és magyar gyalog volt a fontos vár őrsége, melyhez a szomszéd vidék nemessége is csatlakozott. A török egyszerre kezdé ágyúzni a várat és a vizi külvárost. A városban fogyott az ellenség és a lőpor, Lossonczinak már nem volt pénze a zsoldosok fizetésére. Minden vagyonát elzálogosította, hogy felmentő sereget gyüjtessen, de azt a túlnyomó török hatalom szétszórta. A vitéz védelem sok kárt tett ugyan az eleségben, de az őrségnek is fogyasztotta számát. Az ostrom 32-ik napján a török rohammal elfoglalta a vizivárost. Segély nem volt várható sehonnan, így Lossonczi hajlott a beglerbég szavára, ki szabad elvonulást igért. De amint az őrség sürű sorokban kivonult, a török megtámadta és vitéz védelem után felkonczolta.366 Igy járt Veszprém őrsége is és bizonyára a török ezen barbár, hitszegő kegyetlensége volt egyik főoka a magyar várak későbbi páratlan vitéz védelmének. A temesvári ostrom kitünteté az ország nagy gyöngeségét. Az ország egyik legfontosabb bástyáját vívja a török és azt csak parancsnoka védi saját erejével. Belgrád és Pétervárad esete óta még nem igen javult a hadügy. Ki ne gondolt volna Martinuzzi Györgyre, ki 60.000-nyi sereget állított sikra, míg most még a szomszéd megyék sem állították ki csapatjukat, hanem siettek meghódolni és adót fizetni. Egy volt az ország és az erő, de nem volt vezér. Castaldónak a zsarolása miatt felkelt székelyek ellen kellett küzdeni. A király és a császár pedig épen ekkor leggyengébbek, akkor folyik a franczia háború és Móricznak szerencsés támadása.

1596. szeptember 20-án III. Mohamed török szultán hadserege 44 év után ismét megjelent az egri vár előtt elterülő mezőn. A 22 napon át tartó kemény ostrom végül török győzelemmel ért véget. 1552 szeptemberében Szolnok után a törökök legfontosabb célja Eger várának elfoglalása volt. A török azonban a félelmet keltő hatalmas tüzérségi erő felvonultatása, a mindenféle hadifortély bevetése, az elszánt gyalogsági rohamok ellenére sem tudta bevenni a magyarok által hősiesen védett várat. Az oszmánok az 5 héten át tartó küzdelem után, október 17-én a környező falvak felégetését követően, alaposan megfogyatkozott létszámban elvonultak Eger alól. Miután a török elvonult, megkezdődött a romos vár újjáépítése és korszerűsítése. Habsburg Ferdinánd a legjobb itáliai építészeket bízta meg a vár helyreállításával. Olyan elismert tehetségek dolgoztak az erődítményen, mint Paolo Mirandola, Pietro Farrabosco, vagy Ottavio Baldigara. A kulcsfontosságú szereppel bíró, pénzhiány miatt viszont csak részben felújított vár a 16. század végén ismét a törökök látószögébe került. 1596. szeptember 20-án III. Mohamed török szultán hadserege, 44 év után, újra megjelent az egri vár előtt elterülő mezőn. "... a felséges Allah parancsából titeket vallásunkra hívlak. Ha muzulmánok lesztek, semmi bántódás nem ér benneteket …"- hangzott a megadásra történő felszólítás. Eger vára a XVI. században A magyarok azonban nem egyezkedtek, így négy nappal később megkezdődött a várostrom, mely során Nyáry Pál főkapitánynak heves támadásokkal kellett szembe néznie. A kitartó ágyúzás, az aláaknázott bástyák megrongálódása, a katonák folyamatos szökése végül felőrölte a várvédők elszántságát, erejét, hitét. A keresztény katonák szabad elvonulás fejében 1596. október 12-én behódoltak III. Mohamed szultánnak, és átadták a várat. A törökök azonban a megállapodást megszegve, csak a magyar katonákat engedték szabadon, az idegen zsoldosok nagy részét kegyetlenül lemészárolták. Miután a szultán Lala Mohamed pasát kinevezte a vár élére, a szokásokhoz híven, a törökök gyorsan hozzáláttak a vár helyreállításához.

Kun Enikő http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=10073

Eger városa, ez a több mint ezer éves kisváros dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike.

Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és a diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost: a tatárjárás idején csaknem elpusztult, de a XIII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben 38 napig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek.

Eger városképét a barokk uralja. A XVIII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének 184 kiemelkedő alkotása maradt fenn szinte érintetlen szépségében: a Vár és erődrendszer, vármúzeum, kazamata, gótikus palota, képtár; Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában; Bazilika, 1836; Érseki palota; Líceum, Főegyházmegyei Könyvtár, Csillagvizsgáló és periszkóp; Kispréposti palota, Santa Clara Gimnázium; Ferences templom; Megyeháza 1756, Fazola Henrik kovácsoltvas kapuja 1778, Sportmúzeum, Nagypréposti palota, Megyei Könyvtár, 1722; Minorita templom, 1773; Minaret, 1624; Szervita templom 1752; Görögkeleti templom 1786 és ortodox parochia, Kepes Múzeum; Dobó István Gimnázium; Ciszter templom és Gimnázium; Telekessy Patikamúzeum habán edényekkel; Érseki Gyűjteményi Központ.

A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat honosítva meg mint az Egri Bikavér és az Egri Leányka. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja (Szépasszonyvölgy), de napjainkban is vájnak még új pincéket.
A térség gyógyhatású vizeit már a XV. században ismerték. A török hódoltság alatt több nyilvános fürdő is működött, amelyek közül a felújított, Török-fürdő néven ismert Arnaut pasa fürdője ma is várja a gyógyulni vágyókat. Közvetlen szomszédságában található a Termálfürdő, amely egy gyönyörű, védett fákkal, növényekkel tarkított park területén fekszik, és hat különböző nagyságú és vizű medence várja a pihenni vágyókat. 2000-ben nyitotta meg kapuit és medencéit a Termálfürdő mellett a Makovecz Imre tervezte új Bitskey Aladár Fedettuszoda.

Az épített látnivalók mellett visszatérő programsorozatok várják az idelátogatókat, köztük szabadtéri fesztiválok, hangversenyek, folk- és moderntánc-bemutatók.

 

 

 

Forrás

 drogenciklopédia

 

[forrás]

 

Történelem: A dohány a mai emberiség által leggyakrabban használt pszichoaktív drog. Története az amerikai kontinensen kezdődött, az őslakos indiánok már javában fogyasztották, amikor Kolumbusz megérkezett az Újvilágba. A felfedezők arról számoltak be, hogy az indiánok a dohány leveleit "összesodorják, meggyújtják, és megisszák a felszálló füstöt". A hajósok közül sokan maguk is "megitták" ezt a füstöt, és később a szokást (jelentős mennyiségű dohánylevél kíséretében) magukkal vitték az óhazába, ahonnan a tengerészek közvetítésével nemsokára az egész világon elterjedt. A portugálok, amerre csak jártak, mindenütt ültettek a növényből, hogy sehol se legyenek szűkében a drognak. Sok helyen maguk az őslakosok is termelni kezdték, először kereskedelmi céllal, később már saját használatra is.
A korai dohányosok az indiánoktól értesültek arról, hogy a dohányzás szokása idővel megrögzöttséggé válik, és aki egyszer elkezdi, előbb-utóbb rabjává válik a szernek. A tengerészek azt is tudták, hogy nemcsak a füst beszívása, hanem a dohánylevelek elrágása, illetve a porrá őrölt levelek beszippantása is elmulasztja a kialakult vágyódást, továbbá az is hamar kiderült, hogy nincs még egy olyan növény a világon, amely oltaná a "dohányszomjat".
A XVII. század közepére a dohány széles körben elterjedt egész Európában. A szokást sokszor próbálták meg korlátozni vagy betiltani, rendszerint sikertelenül. 1633-ban a török szultán Konstantinápolyban halálbüntetés terhe mellett tiltotta be a dohányzást, de még ez is kevés volt a szenvedély visszaszorításához. Keleten hasonló volt a helyzet. A japánok sokáig ellenálltak, de amikor már a shogun palotájának őrei, majd később a legfelső vezetés egyes tagjai is rákaptak a füstölésre, kénytelenek voltak "kapitulálni". 1639-re a dohányzás a teaszertartások mellett szerves részévé vált a japán kultúrának.
A dohányzás ma az emberiség által kultivált szenvedélyek listájának első helyén áll. Mind a fejlett, mind a fejlődő országok népességének jelentős százaléka dohányos. Az utóbbi évtizedekben számos kutatás irányult a dohányzás lehetséges káros következményeinek feltárására, e kutatások eredményei viszonylag széles körű nyilvánosságot kaptak. Az USA-ban most, a 90-es években kezdik komolyan venni a dohányzás veszélyeit, néhány államban már ott tartanak, hogy be is tiltják a közterületen való füstölést. A marijuana legalizálásáért küzdő kisebbség már régen rámutatott a mai helyzet abszurditására: az egyik legerősebb függőséget kiváltó drog, a nikotin legális, míg a relatíve kevés veszélyt hordozó fű fogyasztása akár börtönbüntetést is maga után vonhat. Talán majd most lépnek egy "konstruktívat" a honatyák: a fű mellett betiltják a dohányt, és talán - másodszori nekifutásra - az alkoholt is.

2009. július 1. 18:56 MTI

Az i.e. 7. században épült katonai erődítmény maradványait ásták ki régészek az egyiptomi Tel Defna katonai településen - jelentette be Faruk Hoszni kulturális miniszter.

Az erőd nagy részét I. Pszamtik fáraó idején (i.e. 664-610) emelték. Az épület 380 x 625 méter alapterületű volt, és 13 méter magas fal vette körül. Az erődön belül három egymásba nyíló termet, egy mészkő templomot és egy kisebb méretű palotát találtak, amelyben nyolc kis szoba volt.



Az Iszmailija város közelében lévő helyen a beszámolók szerint 22 raktárépület is fekszik. A raktárakban a termést és fegyvereket őrizték. Az erőd területét még II. Ramszesz jelölte ki, hogy elkerülje a birodalom keleti határai felől érkező támadásokat. Az építménynek kereskedelmi funkciója is volt, hiszen a keletről érkező karavánok erre haladtak el.

Befejeződött a Capella Paolina, azaz a Pál kápolna restaurálása, amely két, Michelangelo festette freskóval büszkélkedhet - jelentette be kedden a Vatikán.

A munkálatok összköltsége eléri a 3,2 millió eurót (837 millió forintot). A vatikáni Apostoli Palotában lévő kápolnát a pápa használja, s így zárva van a nagyközönség előtt. A kápolna egyik falán Michelangelo Szent Pál megtérését jelenítette meg, míg a másikon Szent Péter vértanúságát. A felújított Capella Paolinát XVI. Benedek szombaton avatja fel mise keretében.
forrás]

forrás

A légkör összetétele: a levegő különböző gázok keveréke, de ezen kívül cseppfolyós és szilárd anyagokat is tartalmaz.
Állandó gázok:    - mennyiségük hosszú időn át változatlannak tekinthető
- N, O2, Ar, Ne, He, Kr, Xe
Változó gázok:     - mennyiségük már néhány éven vagy évtizeden belül már észrevehetően módosul
- CO2, metán, H2, O3
Erősen változó gázok: - mennyiségük már néhány nap vagy hét leforgása alatt is változik
- vízgőz, CO, NO2, ammónia, SO2, SH
Legfontosabb alkotórészek:     - nitrogén 78%
-oxigén 21%
-argon 0,9 %
-szén-dioxid 0,03%
A légkör szerkezete:
troposzféra:     - a légkör alsó, felszíntől számított 10-12 km-es rétege            
- a légkör legfontosabb tartománya
- a légkör tömegének kb 80%-a
- tartalmazza a légkör csaknem teljes vízmennyiségét
- hőmérséklete felfelé csökken (0,6°C/100m)àfelső határán -56°C
sztratoszféra:    - 11 és 50 km magasságban
- a hőmérséklet jelentősen emelkedikßózonréteg jelenléte, ami energiát nyel elàhőtermelés
- felső határán a hőmérséklet kb. 10°C
mezoszféra:    - 50 és kb. 85 km magasságban
- hőmérséklet csökkenàfelső határán már csak -92 - -120°C
- itt égnek el a Föld felé tartó meteorok
termoszféra:    - 85 km<
- szintén elnyeli az UV sugárzásokatàhőmérséklete nő (átlagos értéke 1000°C körül mozog)
- anyaga ionokból állàelektromosság vezetésére alkalmas rétegàionoszféra
- visszaveri a rádióhullámokat
exoszféra:     - a légkör anyaga fokozatosan átmegy a bolygóközi anyagba
Az ózonréteg kialakulása: az óidő ordovícium időszakában, az algák fotoszintézise által termelt oxigénből jött létre. Az ózon keletkezése: a Nap UV sugárzásának hatására a közönséges oxigéngázból keletkezik. Az UV sugárzás a kétatomos oxigénmolekulák egy részét atomokká bontja szét, amelyek a kétatomos oxigénmolekulákkal egyesülve háromatomos oxigénmolekulákat hoznak létreàózonàmiközben elnyeli az UV sugarakat, újra szétbomlik atomos és molekuláris oxigénre, amik később megint egyesülnek àózon

forrás

Bevezetésként:

A viharkutatás a meteorológia egyik ága, amiből én most itt a legalapvetőbb tudnivalókat mondom el. Megértése bevallom elég nehéz, főleg képek nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Nélkülözhetetlen viszont a fogalmak, a felhők ismeretének megértése azoknak, akik a zivatarokkal megjóslásával komolyabban szeretnének foglalkozni, ezért arra kérek mindenkit ( amikor föl lesznek töltve a képek, mindenki nézze meg őket, különben SEMMIT SE lehet megérteni az itt leírtakból ). Egyébként MINDENKINEK ajánlom ezt az oldalt ! ! ! ÉLETET LEHET MENTENI EZEN ISMERETEKKEL ! ! !

forrás

 

A magyar nyelvben a felhő kifejezés igencsak találó. Napsütésben FEL száll a HŐ és nedvességtartalma kicsapódik, talán ebből a FEL - HŐ effektus miatt a két szó összeolvadásából keletkezett a FELHŐ szavunk.

Na már most rögtön az első kérdésed lehet az hogy mégis mit jelent amit az előbb ide írtam, pontosan hogyan keletkezik egy Felhő?

Na most az a helyzet hogy valahol valamikor valahány éves korodban megtanultál 2 fontos dolgot, ami alapvető fontosságú 1 akármilyenfélefajta felhő kialakuláshoz:

1. A Nap folytonosan süt és melegíti a Földgolyó felszínét, a felszín meg a fölötte levő levegőt
2. A levegő összetétele: 21% Oxigén, 78% nitrogén és a maradék 1%ban sokminden van, de főleg VÍZGŐZ meg POR

Na most a Föld felszíne nem mindenhol 1formán melegszik föl, amikor éppen süti a Nap, - pl mezőn melegebb van mint az erdőben - na most ahol jobban fölmelegszik teszem azt a mező fölött a levegő, akkor ki is tágul, ha kitágul, akkor föl is emelkedik, mivel fölfele tud tágulni. De ezt teszem hozzá azért TÁGUL JOBBAN ÉS EMELKEDIK FÖLJEBB, mint a KÖRNYEZŐ levegő, mert Ő A MELEGEBB. És ez a fölfele tágulósdi ez végig minden magasságban lejátszódik, amíg ő melegebb mint a környezete - és természetesen addig is tart amíg ez az állapot fönn áll.
A második fontos dolog amit tisztázni kell az az hogy a levegő csak bizonyos mennyiségű gőzt tud eltárolni és hogy mennyi gőzt tud eltárolni az a hőmérsékletétől függ. Minél hidegebb a levegő annál kevesebbet.
Fölfele tágulás közben a levegőben mindig ugyanannyi a vízgőz van, viszont a levegő le is hűl, ahogy nagyobb magasságokba ér / de lásd azt amit NAGY BETŰKKEL szedtem, a környezeténél attól mindig melegebb marad /. Elérve egy bizonyos magasságot már a levegőnk nem bírja eltárolni azt a gőzt sem, amennyi jelenleg van neki és ez a gőz kicsapódik, vízzé válik - de hadd ne magyarázzam meg a kicsapódást, fizika óra ! És létre is jött a felhő

Na most bár végtelen sok alakot vehet fel egy felhő, de kialakulásuk szempontjából 3 alapvető felhőfajta létezik: rétegfelhő, fátyolfelhő és gomolyfelhő

A köznyelvben elterjedt bárányfelhők a rétegfelhők csoportjába tartozik.

Egy magyar orvos, Lengyel Árpád mentette a Titanic túlélőit - derül ki a Múlt-kor 1. évfolyamának 5. adásából, ahogyan az is, hogy mit rejtenek a múzeumok raktárai.

 

A Carpathia menetrend szerinti járat volt Fiume és New York között. Az 1900-as évek elején ugyanis megtöbbszöröződött a kivándorlók száma, ami megkövetelte a magyar államtól, hogy központilag gondoskodjon elhelyezésükről és biztosítsa a megfelelő utazási körülményeket. A magyar állam ezért szerződést kötött az angol Cunard Line hajótársasággal, amely három óceánjárót is épített, csak a magyar kivándorlási forgalom lebonyolítására. Arra is kötelezték a Cunardot, hogy magyar személyzetet alkalmazzon a hajón, részben a nyelvi akadályok, részben az orvosi ellátás miatt. Így vehetett részt a Carpathia 1912. április 11-i, New York-i indulással kiírt útján a 26 éves orvos, aki, mint később kiderült, a Titanic túlélőinek megmentője lett.

Az adásban megszólal a legendás hajóorvos idehaza élő unokája is, akinek emlékei szerint: `... borzalmas élmény volt számára, hogy 705 embert kellett kimenteni, nem is konkrét sérülések voltak, inkább fagyás és sokk. Ami pedig a legjobban megrázta: az egyik fiatalasszony azt hitte, hogy a nagyapám az ő elvesztett férje...`

`Három óra is elmúlt már, midőn beértük az első csónakot, amelyben körülbelül huszonöten voltak, és szorongva vártuk tőlük a hírt a többiek sorsáról. Kötelet dobtak le nekik hajónkról, úgy húzták magukat annak segélyével a feljárónkhoz, amidőn velőnkig ható sírás és nyöszörgés hallatszott fel. Hatkinson, a vezető tisztünk bátorította őket, hogy egyenként jöjjenek fel a lebocsátott létrán, és egy matrózunk macskaszerű ügyességgel kúszott le hozzájuk, hogy segítségükre legyen. Azonban a csónakban ülők sehogy sem tudtak a többszörös kísérlet dacára a hidegtől megdermedt tagjaikkal felmászni, ezért egyenként kellett őket felhúzni csigákon, a mi biztosabb talajt nyújtó hajónkra.

Előbb a gyermekeket húzták fel csigán lebocsátott vászonzsákokban, hogy ne kelljen félteni őket a kibukástól, aztán a nőket kötélen leeresztett hintához hasonló padon, és legutóbb a férfiakat. Egyenként húzták fel valamennyit, amint felértek, lerántottuk róluk a mentőöveket, aztán mindenki először a feljáró melletti rendelőszobába jött, és miután meleg itallal, takaróval szolgáltunk, az illetőket, ha sérülésük nem volt, a nekik megfelelő osztályba vezették. A sebesülteket ideiglenesen ellátva azonnal hordágyon a kórterembe szállították, ahol nemsokára részesültek végleges orvosi kezelésbe. Könnyekre fakasztott mindenkit a menekültek jajgatása, mert amint hajónkra jutottak és kissé feleszméltek, újból kitört belőlük a mérhetetlen fájdalom megnyilvánulása. Ki a gyerekeit, ki a szüleit, ki pedig élete párját kereste. Rettenetes volt nézni ezeket az embereket` - írta Lengyel Árpád.

 forrás

Emléktáblát avattak a 16-17. században a Héttoronyban raboskodott magyar történelmi személyiségek emlékére az isztambuli Héttorony (Yedikule) Múzeumban.

A gránittáblán a leghíresebb rabokat korhű viseletben ábrázoló gravírozás látható, valamint magyarul, angolul és törökül egy felirat: "Török Bálint, Bornemissza Gergely, Majlád István, Béldi Pál és mindazon magyar rabok emlékére, akik hazájuktól távol, a Héttoronyban raboskodtak a 16-17. században" - tájékoztatott Székelyné Németh Mária isztambuli főkonzul.

Az emléktáblát a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Bornemissza család állíttatta a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. Aykut Aki, a Héttorony Múzeum igazgatója az avatón elmondta, hogy a Yedikule évszázadokon keresztül hírhedt börtön volt, ahol nem csak külföldi követek, különböző nemzetekhez tartozó neves személyiségek, főtisztek raboskodtak, hanem még egy török szultánt is kivégeztek a falai között. Hozzátette, hogy a Héttorony Múzeumot szeretné fontos kulturális központtá tenni, ezért lényeges, hogy az intézmény további, a Yedikuleben raboskodott egykori magyar vitézek emlékére létrehozott tábla avatásához hasonló kulturális-történelmi megemlékezéseknek otthont adjon.

A Héttorony az a hely, ahol Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok egy része is játszódik, és ahol a magyar történelem ismert vitézei, Magyarország és Erdély vezető személyiségei, Török Bálint, Majlád István, Bornemissza Gergely, majd egy évszázaddal később Béldi Pál raboskodott és fejezte be küzdelmes életét a Márvány-tenger partján - fogalmazott a főkonzul. Mint hangsúlyozta, a török és a magyar nép mai barátságára, a két ország közötti szoros szövetségre és partnerségre jellemző, hogy egymás történelmi személyiségeire - még ha egykoron harcoltak is egymással - tisztelettel és megbecsüléssel gondolnak.

A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület fontos küldetést teljesít: felkutatja és a közönség számára hozzáférhetővé teszi a világban fellelhető magyar vonatkozású emlékeket. "Nagyszerű, hogy Rodostóban megemlékezhetünk vezérlő fejedelmünkről, de ugyanilyen fontos, hogy fejet hajthassunk a Yedikule egykori foglyai előtt is" - mutatott rá Messik Miklós elnök. A Bornemissza Gergely Emlékbizottság nevében Keszthelyi László elnök a Szózatból és a Szigeti Veszedelemből idézett, és meleg szavakkal tett hitet amellett, hogy Bornemissza Gergely emléke a magyarok szívében örökké élni fog.

• Átadták a Rákóczi sugárutat Rodostóban
• Thököly emlékházat avattak Törökországban
• Nyolcezer éves urnatemetőt találtak a török metróépítők
• Lánccal védték a Boszporuszt a vikingek ellen

forrás