A középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte, innen kapta a nevét. A mai halászbástyának természetesen semmi védelmi szerepe nem volt. Egy látványos kilátóterasz, impozáns lépcsőkkel és sétautakkal. Talán innen nézve legszebb a pesti Duna-part, csodálatos panoráma nyílik a fővárosra, a pesti oldalról nézve pedig a Halászbástya teszi teljessé a Várhegy sziluettjének szépségét.

A bástya és a templom között látható Szent István király bronz lovasszobra. 1906-ban került felállításra.
A talapzat Schulek Frigyes tervei alapján készült, neoromán stílusban, a király életéből vett díszítő elemekkel. A szobor Stróbl Alajos műve.

Továbbsétálva a templom után a Hilton Hotel következik, mely 1976-ban épült Pintér Béla tervei alapján. Nemcsak modern szálloda, hanem sok történelmi emléket is rejteget magában. A szálloda érdekessége, hogy két nevezetes műemlék felhasználásával épült.

Északi szárnya a középkori Szent Miklós kolostor maradványai felett épült, déli szárnyát a volt jezsuita kollégium 18. században épült fala alkotja. A kettő találkozásánál áll a helyreállított Miklós torony, 1930-ban helyezték el rajta Mátyás királyt ábrázoló domborművet.

A szálloda előtti tér – Hess András tér – nevét a német származású. Hess András nyomdászról kapta, aki Magyarország első könyvnyomdáját a szemközti 4-es számú házban rendezte be. Ma a Fortuna étterem működik a helyén.

A tér közepén áll XI. Ince pápa szobra. Buda török uralom alól való felszabadulásának 250. évfordulójára 1936-ban állította a város a szobrot, amely Demkó József alkotása. XI. Ince pápa kezdeményezte a török elleni szövetség létrehozását és anyagi támogatással is hozzájárult a felszabadító harcokhoz.

A szobor mögötti épület az un. Vörös sün ház. Nevét a bejárat fölötti domborműről kapta. 1785-ig itt működött a vár egyetlen fogadója a ???Vörös sünhöz”.Nagytermében színielőadásokat is tartottak.

forrás

A múzeum gyűjtőköre a hazai kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom történetének valamennyi emlékét felöleli. Régi tárgyakat, berendezéseket, művészeti alkotásokat, fotókat egyaránt bemutat.

Az 1966-ban alapított múzeum közel 60 ezer vendéglői, üzleti berendezési tárggyal, reklámeszközzel, képzőművészeti alkotással, 220 ezernyi adattári tétellel, mintegy 50 ezer fényképfelvétellel és szakkönyvtárral rendelkezik. 50 védetté nyílvánított vendéglátó és kereskedelmi üzlet tartozik hozzá.
A múzeumi gyűjtemény magja a kiemelt műemlékben, az egykori Fortuna fogadóban kapott helyet. Legértékesebb műtárgyai között középkori aranykanalat, aranymérleget, cégéreket és bolti berendezéseket, enteriőröket tartanak számon. Az utóbbiak közül leginkább figyelemre méltó a pécsi Nádor és a budapesti Gellért Szálló, a Friedl és a miskolci Roráriusz cukrászda, valamint a Stühmer vegyes- és vadászbolt.
Állandó kiállításán a XX. század első felének magyar kereskedelmét korabeli bolti berendezésekkel, árucikkekkel, már-már elfelejtett munkaeszközökkel, reklámtárgyakkal idézik fel. A Vendégváró Budapest című tárlat a fővárosi vendéglátás történetének két kiemelkedő jelentőségű korszakát mutatja be: 1873-tól, Buda és Pest egyesítésétől 1896-ig, a millenniumi ünnepekig - illetve 1896-tól az 1930-as évekig, tehát Budapest világvárossá válásának idejét. Egy pesti iparos-kereskedő cég fénykora címmel Dréher Ignác iparos és vaskereskedő személyén keresztül idézik meg a kort, 1848-as emlékekkel.
A múzeum könyvtára nyilvános.

 

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

1051 Budapest, Szent István tér 15.

---

A budavári Nándor-laktanya épületéban található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A fegyvertár mellett jelentős az egyenruhatár, a zászló- és a numizmatikai gyűjtemény is.


A kiállítás már a bejárat előtt elkezdődik


A magyar hadtörténelem emlékeit gyűjtő múzeum a Hadi Levéltár 1918-ban létrehozott "muzeális csoportjá"-ból alakult ki. Az 1922-től önálló intézmény 1929-ben került jelenlegi helyére. 1944-45-ben anyagának 70 százaléka elpusztult. A ma már ismét tekintélyes anyagban a fegyvergyűjtemény több mint 50 ezer kézi-, gépi fegyverből és haditechnikai eszközből áll, az egyenruhatár mintegy 30 ezer tételt, ezen belül 300 teljes öltözetet foglal magában, a zászlógyűjtemény 5 ezer darabos, a numizmatikai gyűjtemény pedig 28 ezer érmés.

A múzeum legjelentősebb műtárgyai közé számít Damjanich Lajos 48-as honvédtábornok szablyája, Klapka György díszszablyája, Kiss Ernő 48-as honvédtábornok szolgálati atillája, az 5. (Régensherceg, később Radetzky) huszárezred 1806-os ezredzászlaja (amelyet György angol régens adományozott, és Széchenyi István hozott haza).

Állandó kiállításai a kézifegyverek illetve a magyar honvédség történetét, az 1956-os forradalom 13 napját, illetve egy közel 15 négyzetméter alapterületű vármakett segítségével egy középkori ostromot mutatnak be.


A múzeum, ami elnyerte Az év múzeuma 1999 címet, időszaki kiállításokat is rendez. Könyvtára nyilvános.

A Mária-Magdolna-templom már 1496-ban is állt. A II. világháborúban rokkant meg. Hajójának helyén rendezték be a romkertet, amely a templom különböző építési periódusainak kőemlékeit mutatja be.

 

 

A Mária Magdolna-templom a kommunista diktatúra által lerombolt templomok egyike.

A Budai Várban lévő templomot a XIII. században építették, első említése 1257-ből való. A középkorban plébániatemplom volt.

1541 után az egyetlen templom volt, melyet a törökök meghagytak keresztény imahelynek, ám csak 1596-ig, azután dzsámivá alakították.

1698 után a ferenceseké lett, 1792-ben itt koronázták meg I. Ferenc királyt. 1817 után helyőrségi templom lett.

A II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, és az ötvenes években helyreállítás helyett Rákosi Mátyás személyes utasítására lerombolták. Csodálatos módon a gótikus elemeket tartalmazó óratornyot, és egy, az átellenes oldalon lévő mérműves ablakkeretet meghagytak.

A templom fél évszázada romokban áll.

 

[forrás]

 

A várra több úton és gyalog, autóval, busszal vagy a Siklóval is feljuthatunk - akárhogy és akármelyik részére is érkezünk, sétára hív - és megpihenésre alkalmas helyeket is kínál - a régi budai polgárok negyede, ahol a gótikus ülőfülkék alig szemmagasságától egészen a magas homlokzatok díszeiig érdemes emelni tekintetünket.

Az ilyen barangolások mindig a pillanat diktálta utak és saját felfedezések bűvöletében telnek, de azért jó megjegyezni néhány utca- és térnevet. Például az Úri utcáét, ami az egyetlen olyan házsor a negyedben, amely észak-déli irányban végigfut az egész platón. Érdemes figyelni a részletekre és be-bekukkantani az udvarokra is. Itt látható a negyed egyetlen gótikus, s ráadásul emeletes lakóháza (homlokán a 31. számú táblával), vagy a 37. számú barokk épület tágas udvarán rejtőző, kora középkori lakótorony. Itt, a közelben nyílik a Balta köz, amely az Úri utcát a Tárnok utcával köti össze szűk sikátorával. Három ősi kereskedőház sorakozik egymás mellett; a Tárnok utca 14., 16., és 18. számú épületek. Kettőnek előreugró emeleti traktusa kőgyámokkal alátámasztva kínál különös árkádsort a sétálóknak. A 14. számú épületnek rekonstruált falfestése is XV. századi. A 18. számú ház a Várnegyed egyik legrégibb patikája.
Tovább sétálva az Úri utcán megnézhetjük még a Veszprémi-ház (Úri utca 38.) udvarának déli falánál a hétszázötven esztendős, csúcsíves ülőfülkéket, az Úri utca 41. mögött a Dárda közben álló XV. századi fal- és kapumaradványt, amely a Várnegyed legrégibb épített emléke. A Hadik-ház 1720 körül épült, gyönyörű barokk magánpalota. Így jutunk lassan el a hosszú utca északi végéhez, ahol egy egész épületnegyed monstruma terpeszkedik: a 49. szám alatti együttes, a Hadtörténeti Múzeum.

 

 

 

 

 

Túl a várfal mellvédjén, nyugat, északnyugatra pazar díszletként tárul ki előttünk a jobb parti városrészt ölelő hegyek zöld koszorúja. A János-hegytől



(és ´Hunyad orom)




majd a Sas-hegy,

végül a Gellérthegy.


Jobbra a kilátótól a Hárs-hegy


és a Remete-hegy magasodik.



A várban számos tér is megállítja a sétálót. Szent György tér sarkán van a legkisebb magyar színház, a Korona Pódium a hasonló nevű cukrászdában. A Dísz tér nevét az őrségváltásokról, katonai parádékról kapta a XVIII. században. Itt, a királyi palotanegyed és a polgárváros határán alakult ki a középkori város főtere, központi vásártere, és ahogy az akkoriban magától értetődő volt, a kivégzőhelye is. Itt fejeztette le Hunyadi Lászlót is - a későbbi Mátyás király testvérét - 1457-ben V. László.

A Szentháromság tér helyén a középkorban a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostromban azonban az itt álló házak elpusztultak. Ez egyébként az egyik legfontosabb a terk közül. Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévo domborművének másolatát helyezték el. A Hilton Szálló e kolostor köré épült, a régmúlt és a mai kor építészeti harmóniáját teremtve meg. Itt áll a Mátyás-templom, innen szokás felmenni a Halászbástyára is.

Szomjédját az első magyar nyomtatvány készítőjéről, Hess András budai nyomdászról, nevezte el az utókor, akinek közeli műhelyéből került ki a Budai Krónika,1473-ban. Itt, ezen a téren áll a Vörös Sün-ház, kapuja és cégére is 1820 körüli. A Kapisztrán téren érdemes felkapaszkodni a középkori Mária Magdolna-templom tornyába, nemcsak azért, hogy közvetlen közelből hallgassuk a rendszeresen felcsendülő harangjátékot, hanem a nagyszerű kilátásért is.

A számos cukrászda, söröző, kávézó mellett van itt minden, ami szájnak, szemnek, fülnek ingere - így például a Magyar Borok Házának pincéjében az ország összes borvidékéről tárolnak bort, és többségük a belépő ellenében meg is kóstolható. Különleges múzeumi élményt nyújt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításain kívül is: az udvarán egy több mint 150 éves szőlőtőke átvészelt filoxérát és háborúkat, s még most is terem. Nem mindennapi látvány a Telefónia Múzeum sem.

A nagy múltú magyar távbeszélés tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtésére 1991-ben alapították a Telefónia Múzeumot. Legjelentősebb műtárgya egy működőképes 7 A1 Rotary rendszerű távbeszélőközpont. Az 1876-ban szabadalmazott távbeszélő Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, az első magyarországi telefonhírmondó Budapesten létesült. Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc helyezte üzembe az első telefonhálózatot 1881-ben két előfizetőnél. A múzeum állandó kiállítása innen, egészen a kezdetektől napjainkig kíséri végig a telefónia történetét.
A múzeum épülete az egykori klarissza templom és kolostor. A középkori alapú épület Hillebrandt 1783-85-ös átalakítása nyomán nyerte el klasszicizáló barokk megjelenését.

A Sándor-palota 1806-ban épült Pollack Mihály tervei alapján. Jellegzetes klasszicista épület. A II. világháború után sokáig romokban hevert. Felújítása után 2002-től a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye.

Díszeit a főhomlokzat közép-rizalitjának első emeletén látható tekintélyes méretű domborművek adják - Anton Kirchmayer bajor szobrász munkái.

Több mint fél évszázad után újították fel
A palota nevét a Sándor grófi családról kapta. Utolsó gazdája, akivel a család neve sírba szállt, a legendás Sándor Móric, az Ördöglovas volt.

Az 1867-es kiegyezéskor Andrássy Gyula miniszterelnök szemelte ki az épületet kormányrezidenciának. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal a háború végéig ez volt a magyar miniszterelnök hivatala. Az ostromkor rommá lőtt épületet 1983-ban külsőleg helyreállították. Az Országgyűlés 2002. november 5-én alkotott törvényt arról, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgáljon.

 

Gyors és látványos a siklóval az út
Az 1870-ben megnyitott és 1986-ban felújított Budavári Sikló 95 m hosszú, 48 százalékos emelkedésű sínpályáján két, lépcsős szerkezetű kocsi viszi a várba a páratlan látványáért felszálló utasokat.

A Lánchíd budai hídfőjénél az Alagút mellől a Várba vezető közlekedési eszközt, a Siklót (Széchenyi István fia) Széchenyi Ödön kezdeményezésére Wohlfahrt Henrik tervei szerint építették 1868-1870-ig. A pálya hosszúsága közel 100 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség mintegy 48 méter.


A korabeli leírás szerint:" Körülbelül 3 méter átmérőjű öntöttvas-dobra csavarodik a kettős pályának mindegyik drótkötele, melyek a felső pályacsarnokban hasonló átmérőjű korongon vannak áthúzva, s onnan a kocsihoz akasztva. A kötél esetleges elszakadása esetére megfelelő biztonságról gondoskodva van, a mennyiben ekkor a kocsi éles vaskörmökkel kapaszkodik a két oldalán elhelyezett fagerendákba, és annak leesése teljesen kizártnak mondható".

A budai gőzsikló hosszanti metszete és kezelő-épületének alaprajza.
A Siklót a századfordulón még gőzgép működtette. Az Alagúttól induló és a Királyi Vár mellett a Szent György térre érkező építmény alaprajza Edvi Illés kötetéből.

____________________
A budai gőzsikló alaprajza.
A Sikló és fékrendszere a maga korában, 1870-ben rendkívül korszerű volt, és annyira megbízható, hogy egészen a II. világháború alatti pusztulásáig e pályán nem történt baleset.
>
____________________
A budai gőzsikló kocsijának oldalnézete.


A budai gőzsikló önműködő fékje.

____________
A Siklót- bár csak az egyik állomása kapott találatot 1945-ben, később teljesen elbontották. 40 évi küzdelem, akarat, összefogás eredménye az 1985-1986-os felújítás.
Ekkor épült újjá a pálya feletti két híd is.

____________
Az 1986-ban átadott új sikló külsejében olyan, mint elődje. Még a főváros címerét is viselik a kocsijai már akkor, pedig a rehabilitálása e jelképnek csak 1989 őszén történik meg.
A felújítás-rekonstrukció tervezője Takács Ákos volt.



Budapest címere

forrás