112 esztendeje, 1896. április 11-én szerezte a magyar sporttörténelem első olimpiai bajnoki címét Hajós Alfréd. Retrolimpiai sorozatunkban felidézzük a nap krónikáját, s megismerkedünk a labdarúgás és úszás hazai klasszisával, aki építészként is maradandót alkotott.

Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold) 1878. február 1-jén született Budapesten. Szegény családban nőtt fel, édesanyja egyedül nevelte öt testvérével együtt.

13 éves korában kezdett komolyan úszni miután édesapja a Dunába fulladt. Műegyetemi tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott - a kor ideálja a sokoldalú sportember volt. Olimpiai felkészülő edzéseit a hajnali órákban, nyitás előtt, a Rudas-fürdő kis medencéjének melegvizében tartotta, majd reggel 8-ra visszasétált az egyetemi előadásokra.

1896-ban, Athénban, az első újkori olimpián a 18 éves egyetemista két gyorsúszó számban, a 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében. 100 méteren 13 versenyző indult, s 1:22,2 perces idővel Hajós ért elsőként célba.

Bár nagyon fázott, újból bezsírozta magát, s a sűrű program miatt az 500 méteres távot kihagyva (pontosabban lekésve) 1200 méteren indult újra. Úgy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt: egyszerűen kifagytak a vízből.

"El kell mondanom, a gondolatától is reszkettem annak, hogy mi fog történni, ha görcsöt kapok a hideg vízben. Sokkal inkább az életemért, mintsem a győzelemért úsztam" - emlékezett vissza később Hajós az 1200 méteres viadalra, amelynek megnyerése után a győztes ifjú átfagyott testét görög matrózok emelték ki a vízből.

A sokezres szurkolótábor élén álló görög trónörökös így reagált Alfréd teljesítményére: "Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!"

Az Akropolisz újság másnap reggeli számában Hajós Alfréd Olimpiai Bajnok képe alatt ez állt: "Magyar Delfin".

A görögök hatalmas ünneplésben részesítették, a király a fogadáson megkérdezte tőle: "Hol tanult meg ilyen jól úszni?" Mire Hajós nagy derültséget keltve csak ennyit válaszolt: "A vízben".

Most, mikor sóhajt az éjjel,
Most, mikor senki sem kérdez,
Most, így a sötétség peremén,
Most szűkségem lenne rád!

Fúj a szél, fúj a szél,
Kifakultak az álmok.
Nincs menedék, üres ágyam csupa emlék.
Ma már velem sírnak a fák.

Fúj a szél, fúj a szél,
Hova tűntek az álmok.
Nincs menedék csak a párnád és az emlék:
Ma már velem sírnak a fák.

Most újra látom az arcod,
Most újra hallom a hangod,
Most újra itt vagy, ha akarom
S átölel egy látomás:

Fúj a szél, fúj a szél,
Kifakultak az álmok.
Nincs menedék, üres ágyam csupa emlék.
Ma már velem sírnak a fák.

Fúj a szél, fúj a szél,
Hova tűntek az álmok.
Nincs menedék csak a párnád és az emlék:
Ma már velem sírnak a fák.

 

 

Akinek megvan ez a dal, az legyen jó hozzám, és küldje el ide: venus75@freemail.hu

Köszönöm:) 

Oh
you left me sad and lonely
when you walked out in the night

And I know I was the wrong one
but I want to put it right.
I don't know what place you're going -
Drop the line and let me know

There is something I have written
just to say I love you sO.

Simply a love-song
I wrote it for you Won't
you listen and give me a chance.
Simply a love-song
you still get the words You can
well give it more than a glance.
Darling
I'm sorry
it's not meant to hurry
don't you tear me apart.
Simply a love-song
it's written for you from my heart.

Don't forget the times of pleasure
how it felt to be in love
AII the moments that we treasure
how it reached the stars above.
Now I've written down my feelings
and I'm trying to get through
Don't 'be blind to what you're seeing
'cause this word is meant for you.

 

• Haász János - haasz.janos@mail.index..hu

Magyarország legdrágább és legnagyobb hídja és legmagasabb építménye lesz, ha elkészül. Az első magyarországi híd, amit ferde kábeles technológiával építenek, és az első, amely egy sziget felett is átível. Az M0-s északi hídja – amely a kivitelezők szerint igazából öt híd – 63 milliárdba kerül, és ha minden igaz, jövő augusztusban adják át.

A híd, ami öt híd lesz – és tudják, minden kampány ellenére nem Colbertnek hívják majd, hanem Megyerinek –, már a Dunától több száz méteres távolságból is látható a pesti oldalon. Pontosabban a híd egy része, a még csonka, de már így is robusztus pillérek. Pilonok, javítja ki a laikus érdeklődőt Rapkay Kálmán, a Hídépítő Zrt. igazgatója, miközben a beruházástól néhány száz méterre kialakított látogatóközpontban mutogatja, hogyan köti össze Dunakeszit és Budakalászt az acélszerkezetes és vasbeton hidakból álló hídegyüttes.

Lehetett volna olcsóbb?

Amely egyébként az ország legdrágább hídja lesz a maga 63 milliárd forintos költségével (ebből nemcsak az összesen mintegy 2 kilométeres híd épül meg, hanem a két parton összesen 1,2 kilométernyi út is). Szép, impozáns, magas, modern, csodás, de nem lehetett volna ezt más technológiával olcsóbban megoldani? – ostromoljuk Rapkayt, de ügyesen hárít, mint Király Gábor a legszebb napjain (azon a néhányon).

 

Azt mondja, hozzunk kiviteli terveket, azok alapján plusz-mínusz 30 százalékos pontossággal megmondja, mennyiért lehet megépíteni. Ők viszont kész terveket kaptak, kivitelezőként ehhez kell tartaniuk magukat, márpedig így 63 milliárdba kerül a híd, ami a legmodernebb technológiával épül; "ez már a huszonegyedik század".

Hogy gondolta Boldizsár?

Pedig már bőven a huszadikban kitalálták ezt az egész körgyűrűdolgot. Előszeretettel írjuk mi is azt, hogy Vásárhelyi Boldizsár – ha nevet kellett adni a hídnak, hát az övét kellett volna – már az 1940-es években megtervezte a fővárost elkerülő utat; hát most konkrétan láthattuk is, hogyan. A Hídépítőnek a régi 2-esnél lévő vízműben berendezett irodájában, a falon ott lóg az 1948-as Pesti Hírlap térképpel, a tervezett elkerülővel (nem mellékesen egy olyan autóút-hálózat tervével, amely nagyjából lefedi a mai magyarországi autópálya-hálózatot). Igaz, Vásárhelyi a végül 60 év múlva megvalósulónál északon és délen a fővárostól távolabb, keleten és nyugaton viszont a mostaninál beljebb hozta volna az utat, így az északi híd is a mostaninál északabbra, Szentendrénél épült volna meg.

Az M0-s (Megyeri) hidat végül azonban, mint tudjuk, Budakalász és Dunakeszi kapta meg. Vagyis kapja előreláthatólag jövő augusztusban. "Most úgy tűnik, akkorra kész leszünk" – mondja az igazgató. Májusban voltak a forgalmi érték és a műszaki tartalom szerint is féltávnál, ez alapján úgy tűnik, készen lehetnek jövő nyárra. Az árvizek miatt eddig összesen 230 munkanapjuk esett ki; ráadásul az se jó, ha túl alacsony a vízállás, akkor elakadhatnak a hajóik.

Hogy pisilnek a darusok?

Nemcsak a vízzel van a baj: a következő hónapokban a túl hideg és a túl szeles idő is akadályozhatja a munkát. A túl szeles azért, mert a híd lesz Magyarország legmagasabb építménye – a pilonok az alépítménytől számolva 100 méteresek, a mederfenéktől számolva 118 méteresek lesznek –, aminek a megépítéséhez egy nagyjából 120 méteres toronydarut kell használni. Márpedig egy ekkora daru nagyon érzékeny a szélerősségre, mondja Rapkay Kálmán, akitől azt viszont nem tudjuk meg, hogyan pisilnek a darusok. "Tudtam, hogy lesz ilyen kérdés, de én sem tudom a választ. A darusok nem mondják meg. Csak azt tudjuk, hogy felmásznak oda reggel hétre, és lejönnek a műszak végén."

 

A munka egyidejűleg folyik a budakalászi Duna-parton, a Szentendrei-szigeten, a folyón és a dunakeszi parton. Mi az utóbbi helyszínt választjuk, nem titkolt megalomániából: itt, a nagy Duna-ágon épül a hídkomplexum leglátványosabb része, a ferde kábeles, háromnyílású, kétpilonú főhíd. Mi a parthoz közelebbi pilonhoz tudunk elsétálni a pontonhídon.

Ez a nagy híd 591 méter hosszú, a teljes szélessége 36,83 méter lesz. Akárcsak az idén átadott dunaújvárosi, ez is teljes autópálya-szélességűnek épül, 2x2 sávval, leállósávval és mindkét oldalon járdával – egyiken a gyalogos-, másikon a kerékpáros-forgalom részére –; a két pályát szegéllyel és korláttal választják el egymástól. A leállósávok olyan szélesek lesznek, hogy ha a forgalom indokolja, mindkét oldalon harmadik sávvá alakíthatják őket.

Csepelről úszik ide a híd

A hídszerkezetet összesen 51 darab, darabonként 140 tonnás acélelemből állítják össze. Az acélelemek a Ganznál készülnek, azokat Csepelről uszályokkal úsztatják az építkezés helyszínére, egy uszályon most is látunk nyolc, sorsára váró acélmonstrumot.

A két pilonhoz néhány elemet már hozzáépítettek, a többi beemelése várhatóan október első felében kezdődik el. Az elemeket egymáshoz hegesztik, majd kábelekkel erősítik a pilonokhoz. Egy-egy pilonon mindkét irányba és mindkét oldalon 11-11, összesen tehát 88 kábelt feszítenek ki legyezőszerű alakban; a kábelek héteres pászmákból állnak, a legkisebb kábelt 31, a legnagyobb 61 ilyen pászmából fűzték össze.

Egy-egy hídelem beemelése, hegesztése és a kábelekkel felkötése összesen 11-14 napot vesz igénybe. A Hídépítőnél úgy számolnak, ha a vízállás és a hideg nem akadályozza nagyon a munkájukat – a hegesztéshez legalább 5 fokos átlaghőmérséklet kell –, akkor március végére, április elejére elkészülhet a hídszerkezet.

Kell a lift, mert élni fog

A hídelemek behelyezésével párhuzamosan épülnek a pilonok – ezek a mederfenékbe 26 méter mélyen benyúló alapokon, valamint 24x70 méteres, vasbeton alapozású pilléreken állnak –, amelyek egyik szárában üzemi lift, a másikban acélhágcsó vezet a 60 méteres magasságban kezdődő keresztfolyosókhoz, valamint a kábelek úgynevezett lehorgonyzó kamráihoz. "Egy ilyen hídnál nagyon fontos a folyamatos karbantartás és ellenőrzés, hiszen ez a híd élni fog, folyamatosan változni fog, figyelni kell a kábelek feszességét, az acélszerkezet korrózióját" – magyarázza Rapkay.

 

Az acélszerkezetes nagy hídhoz a parton egy betolásos technológiával épülő, vasbeton szerkezetű ártéri híd kapcsolódik, ez egy négynyílású, vasbeton szerkezetű, 170 méteres híd lesz, amely várhatóan év végére készül el. A szentendrei Duna-ágon egy négy pillérre támaszkodó, háromnyílású, 332 méter hosszú hidat építenek, amit úgy alakítanak ki, hogy 80 méter széles hajózó utat hagynak a középső nyílásban. Ehhez a hídhoz a budakalászi parton egy 218 méteres ártéri híd csatlakozik majd.

Híd a szigeten

Az öt az egyben híd ötödik elemét a Szentendrei-szigeten átívelő 560 méteres rész adja. Az ivóvízbázis védelme miatt ugyanis a szigeten nem vezethet út, ezért itt egy 13 lábon álló, ártérinek nevezett vasbeton hidat alakítanak ki. Ezt, akárcsak a két másik ártéri hidat, úgynevezett betolásos technológiával építik. Az északi pálya hídszerkezete már teljesen elkészült, a délinek jelenleg az egyharmadánál tartanak.

Rapkay Kálmán szerint ha a következő hónapokban, nagyjából február végéig nem hátráltatja őket a túlságosan rossz idő, akkor tartani tudják az átadásra tervezett jövő augusztusi dátumot. Ez ugyan így is nyolc hónapos csúszás az eredeti dátumhoz képest, de az igazgató szerint ők tartják a közbeszerzési eljárásban vállalt kevesebb, mint 900 napos kivitelezési határidőt.

A hídtól a jobb parton a 11-es útig, a bal parton az M0-s – most még 2/B-s útig – vezet majd az aszfalt (az útépítés kivitelezője a Strabag). Az építkezés – az elkerülőhöz kapcsolódó, kissé bonyolultnak tűnő csomópont-hálózat megépítése – főként a budai oldalon nehezíti meg az autósok dolgát, akiket Rapkay Kálmán azzal vigasztal: előreláthatólag október végére olyan fázisába jut a beruházás, hogy az út főiránya átmehet a felüljárón, amivel jelentősen könnyebb lesz a Dunakanyar és a főváros között közlekedők helyzete. A pesti oldalon a 2/B út átépítésével alakítanak ki csomópontot, amelynek egyik ágát az Újpest felé tartó autósok már most is használhatják.

Aztán már csak nagyjából 300-at kell aludni, és a hidat is.

Szerző: Dr. Zakir Naik Fordító: Abdulrahman Daróczi Viktor Forrás: Proving the existence of Allah to an atheist Gratuláció az ateistának Alapesetben, amikor egy ateistával találkozok, az első dolog, amit tenni szeretnék, hogy gratuláljak neki, mondván: „Engedd meg, hogy gratuláljak neked!”, mivel a legtöbb ember, aki hisz Istenben, vakon hisz – az illető keresztény, mert az apja is keresztény; hindu, mert az apja is hindu; az emberek nagy része a világban vakon követi az apáik vallását. Egy ateista másrészről, még ha vallásos családba tartozik is, az intellektusát használja Isten létének tagadására; bármilyen elképzelést, vagy tulajdonságot tanult is Istenről a vallásában, nem tűnik logikusnak a számára. Muszlim testvéreim nekem szögezhetik a kérdést, hogy „Zakir, miért gratulálsz egy ateistának?” Az ok, amiért gratulálok egy hitetlennek az, hogy ő egyetért a Seháda, azaz iszlám tanúságtétel első részével, hogy „Le iláha” - ami azt jelenti, hogy „nincs isten”. Így az én munkám fele már el is van végezve; már csak az a része maradt hátra, hogy „ill Allah”, vagyis „KIVÉVE ALLAHOT”, amit én fogok megtenni insáAllah. Míg mások esetében (akik nem ateisták) először el kell távolítanom agyukból az Istenről alkotott hibás elképzelést, amit valószínűleg vallanak, majd azután az igaz Istenről alkotott helyes elképzelést ültetni a helyébe. A logikai Isten fogalom Az első kérdésem, amit az ateistának fel fogok tenni az lesz, hogy „Mi Isten meghatározása?” Mivel ha valaki azt mondja, hogy nincs Isten, tudnia kell, hogy mi az Isten szó jelentése. Ha egy könyvet tartok a kezemben, és azt mondom rá: „ez egy toll”, a szemben álló ember ahhoz, hogy azt mondhassa, hogy „ez nem toll”, tudnia kell, hogy mi a toll meghatározása, még akkor is ha nem tudja, vagy nem képes felismerni, vagy azonosítani azt a tárgyat, amit a kezemben tartok. Ahhoz, hogy azt mondhassa, hogy ez nem toll, legalább annyit kell tudnia, hogy mit jelent a toll szó. Hasonlóképpen ahhoz, hogy egy ateista azt mondhassa, hogy „nincs isten”, legalább tisztában kell lennie azzal, hogy mi az Istenről alkotott elképzelés. Az ő Istenről alkotott elképzelése feltehetőleg abból a környezetből fog származni, amelyben él. Az az isten, amit oly sok ember imád, emberi tulajdonságokkal rendelkezik – ennélfogva ő nem hisz olyan istenben. Ehhez hasonlóan egy muszlim sem hisz, és nem is hihet ilyen hamis istenekben. Ha egy nem muszlim azt hiszi, hogy az Iszlám egy kegyetlen vallás, aminek van némi köze a terrorizmushoz; olyan vallás, ami nem ad jogokat a nőknek; egy vallás, ami ellentmond a tudománynak, az ő korlátozott felfogásában e nem muszlim helyesen cselekszik, hogy visszautasítja az ilyen Iszlámot. A gond az, hogy rossz képpel rendelkezik az Iszlámot illetően. Még én magam is visszautasítom ezt a hamis képet az Iszlámról, ugyanakkor mint muszlimnak kötelességemmé válik, hogy bemutassam az Iszlám helyes képét ennek a nem muszlimnak, vagyis hogy az Iszlám könyörületes vallás, egyenlő jogokat ad a nőknek, nem összeegyeztethetetlen a logikával, ésszerűséggel, vagy a tudománnyal; amennyiben a helyes tényeket mutatom be az Iszlámról, az a nem muszlim insáAllah lehet, hogy elfogadja az Iszlámot. Ugyanígy, az ateista visszautasítja a hamis isteneket, és minden muszlim kötelessége, hogy bemutassa az Istenről alkotott helyes elképzelést, amit ő insáAllah nem fog visszautasítani. (Hivatkozhatsz az Istenről alkotott elképzelés az Iszlámban c. cikkemre a részleteket illetően) /Honlapunkon szintén rengeteg anyag megtalálható erről. A fordító./ A Korán és a modern tudomány Azok a módszerek, amelyek az Istenről alkotott elképzelés az Iszlámban c. írásom nyújtotta anyag használatával bizonyítja Isten létezését, egy ateistát talán meggyőz, de nem az összeset. Sok ateista tudományos bizonyítékot követel Isten létezésére. Egyetértek azzal, hogy ma a tudomány és technika korában élünk. Használjuk hát a tudományos ismeretünket, hogy két legyet üssünk egy csapásra, vagyis, hogy bizonyítsuk Isten létezését, és vele párhuzamosan bizonyítsuk, hogy a Korán Isten kinyilatkoztatása. Ha egy új tárgyat, vagy gépet, amelyet a világon még soha senki nem látott, vagy hallott róla, megmutatnak egy ateistának, vagy bármely embernek, majd megkérdezik: „Ki az első aki képes lehet eme ismeretlen tárgy működésének részleteiről beszámolni?” Rövid gondolkozás után azt felelné: „Annak a tárgynak a létrehozója.” Valaki azt mondaná „készítője”, míg mások azt mondanák „gyártója”. Bármily választ is ad az illető, tartsd észben, a válasz mindig vagy a létrehozó, a készítő vagy a gyártó lesz, vagy valami aminek ugyanaz a jelentése, tehát valaki, aki elkészítette, vagy létrehozta. Ne viaskodjunk a szavakkal, bármilyen választ is ad, a jelentése ugyanaz lesz, úgyhogy fogadjuk el. Tudományos tények, amelyek említésre kerültek a Koránban: ennek részleteiért lásd a következő könyvem: „A Korán és a modern tudomány – kompatibilis vagy sem?” /Vagy a honlapunkon található Iszlám kalauz c. könyvünket. A fordító./ A valószínűség elve A matematikában van egy elmélet, amit a „valószínűség elveként” ismerhetünk. Ha van két lehetőséged, amelyek közül az egyik jó, a másik rossz, annak esélye, hogy a jót választod, fél, vagyis az egyik a kettő közül jó lesz. 50% esélyed van rá, hogy helyes lesz. Hasonlóképpen, ha feldobsz egy érmét, annak esélye, hogy helyesen tippelsz, 50% (kettőből egy), azaz fél. Ha még egyszer feldobod az érmét, annak esélye, hogy második alkalommal helyesen tippelsz, újból 50%, vagyis fél. Ám annak esélye, hogy mindkét alkalommal helyesen tippelsz, az fél szorozva féllel (½ * ½), ami egyenlő 1/4-del, tehát az 50%-nak az 50%-a, ami egyenlő 25%-kal. Ha harmadszor is feldobod az érmét, annak esélye, hogy mindhárom alkalommal helyesen tippelsz az ½ * ½ * ½, ami nem más, mint 1/8, vagy az 50% 50%-ának az 50%-a, azaz 12 ½ %. A kockának hat oldala van. Ha kockát vetsz és 1 és 6 között egy számra tippelsz, annak esélye, hogy helyesen tippelsz, 1/6. Ha másodszor is eldobod a kockát, annak esélye, hogy mindkét dobásban helyesen tippelsz, 1/6 * 1/6, ami egyenlő 1/36-dal. Ha harmadszor is eldobod a kockát, annak esélye, hogy mindhárom tipped helyes lesz, 1/6 * 1/6 * 1/6, ami nem más, mint 1/216, ami kevesebb, mint 0,5%. Most alkalmazzuk a valószínűség elvét a Koránra, és tegyük fel, hogy minden információ, ami említésre került a Koránban, és ami abban az időben ismeretlen volt, csupán találgatás eredménye. Lássuk mi annak a valószínűsége, hogy párhuzamosan minden tipp korrekt. Abban az időben, amikor a Korán ki lett nyilatkoztatva, az emberek úgy hitték, hogy a Föld lapos. Számos más lehetőség is létezik a Föld alakjára nézve. Lehetne háromszög alakú, négyszög alakú, ötszög, hatszög, hétszög, nyolcszög, gömb, stb. Tegyük fel, hogy van körülbelül 30 különböző lehetőség a Föld alakjára nézve. A Korán helyesen állapítja meg, hogy a Föld gömbölyű. Amennyiben ez csupán tipp volt, annak esélye, hogy a tipp helyes legyen: 1/30. A Hold fénye lehet saját, vagy visszavert fény. A Korán helyesen azt állítja, hogy visszavert fény. Ha ez csupán tipp, akkor annak esélye, hogy a tipp beváljon: ½, és annak az esélye, hogy mindkét tipp helyes, vagyis hogy a Föld gömbölyű, és hogy a Hold fénye visszavert fény, 1/30 * ½ = 1/60. Továbbá a Korán azt is említi, hogy minden élőlény vízből lett teremtve. Minden élőlény lehetne akár fából, kőből, rézből, alumíniumból, acélból, ezüstből, aranyból, oxigénből, nitrogénből, hidrogénből, olajból, cementből, betonból, stb. is. A lehetőségek száma mondjuk úgy 10000. A Korán helyesen kijelenti, hogy minden vízből van. Ha ez egy tipp, annak esélye, hogy helytálló: 1/10000, annak valószínűsége pedig, hogy mindhárom tipp helyes, tehát hogy a Föld gömbölyű, a Hold fénye visszavert fény, és hogy minden vízből lett teremtve: 1/30 * ½ * 1/10000 = 1/60000, ami körülbelül 0,0017%. A Korán több száz dologról beszél, amelyet az emberek nem ismertek a kinyilatkoztatásának idején. Már csak három esetén is az eredmény 0,0017%. Az olvasóra hagyom annak kiszámítását, ha ismeretlen tények százai csupán tippelés eredménye voltak, mi a valószínűsége annak, hogy egymással párhuzamosan mindegyik helytálló legyen, és ne legyen közöttük egyetlen téves sem. Az ember képességeit felülmúlja, hogy mindet helyesen tippelje meg, és ne legyen benne egyetlen hibás sem, amely egy logikát értő ember számára önmagában is elegendő, hogy bizonyítsa, hogy a Korán isteni eredetű. A Korán szerzője a Teremtő Az egyetlen logikus válasz, amit arra a kérdésre adhatunk, hogy ki lett volna képes mindezt a tudományos tényt megemlíteni felfedezésük előtt 1400 évvel, pontosan az a válasz, amit kezdetben adott az ateista, vagy bárki más arra a kérdésre, hogy ki az első aki képes lehet eme ismeretlen tárgy működésének részleteiről beszámolni. Ez a „LÉTREHOZÓ”, a gyártó, az egész világegyetemnek és tartalmának a készítője. Angol nyelven Őt úgy nevezik, hogy God (magyarul Isten), vagy még helyesebben arab nyelven: „Allah”. A Korán a jelek könyve és nem a tudományé Hagy emlékeztessem az olvasót, hogy a Korán nem TUDOMÁNYOS könyv, hanem a JELEK könyve, vagyis az áják könyve. A Korán több mint 6000 áját, azaz jelet tartalmaz, amelyek közül több mint ezer a tudománnyal foglalkozik. Nem próbálom a tudományt mérceként használva bizonygatni, hogy a Korán Isten szava, mivel minden mércét hitelesebbnek tekintenek annál, mint amit vele mérnek, vagy ellenőriznek. Nekünk, muszlimoknak a Korán a Furqán (a Különbségtevő), vagyis a szabvány, amivel megkülönböztethetjük egymástól a jót és a rosszat, és az alapvető mérce, amely sokkal megbízhatóbb a tudománynál. Bár egy tanult ember számára, aki ateista, a tudományos ismeret az alapvető próbatétel, amelyben hisz. Tudjuk, hogy a tudomány sokszor hátraarcot vesz, ezért csupán olyan tudományos tényeket említettem a példámban, amelyek elegendő bizonyítékkal vannak alátámasztva, nem pedig feltételezéseken alapuló tudományos elméleteket. Az ateista alapvető mércéjét használva azt próbálom bebizonyítani, hogy a Korán Isten szava, és hogy tartalmazza a tudományos ismeretanyagot, ami az ő mércéje, és amelyet manapság fedeztek fel, míg a Korán 1400 évvel ezelőtt lett kinyilatkoztatva. A beszélgetés végén mindketten arra a következtetésre juthatunk, hogy Isten, bár fölötte áll a tudománynak, nem összeegyeztethetetlen vele. A tudomány az istenképeket számolta föl, nem pedig Istent Francis Bacon, a híres filozófus, találóan megjegyezte, hogy a kis tudományos ismeret ateistává teszi az embert, ám a tudomány elmélyült tanulmányozása Istenhívővé teszi. A tudósok napjainkban felszámoltak istenképeket, de nem számolták fel Istent. Ha ezt lefordítjuk arabra, így hangzik: Le iláha ill Allah, nincs isten (isten kis i-vel, ami hamis istent jelent), kivéve Istent (nagy I-vel). Fusszilat szúra (a „Részletes magyarázatot nyert” c. Koránfejezet): „Meg fogjuk mutatni nekik jeleinket a látómezőkön, és saját magukban, mígnem nyilvánvalóvá válik számukra, hogy (a Korán) az igazság. Vajon nem elég, hogy az Urad Ő mindenek fölött Tanú?” [Korán, 41:53]. További referencia: http://www.irf.net/irf/comparativereligion/index.htm      http://iszlam.net/

 
Mintegy száz évvel ezelőtt néhány költő és gondolkodó elkezdte hirdetni, hogy a lét, szenvedés.
A tanítás régi volt, és mégis meglepő. Az elsők akik erről beszéltek: Byron, Leconte de Lisle, Schoppenhauer, Poe, Kierkegaard, Baudelaire, azt mondták, amit az őskíniak, a hinduk, az egyiptomiak, a görögök, az őskeresztények.

A tanítás hamar terjedt, és az életöröm-felfogást rongyokra tépte.
Ma már nagyobbára mindenki tudja, hogy semmi okunk sincs az élet szép, igaz, jó, nemes és vidám voltában hinni.

A dolog nem azon múlik, hogy arcunk megráncosodik, mint ötezer éve a kínaiaké; nem attól, hogy a boldogság használt el bennünket; szemünket megtörik, agyunk elfárad, gerincünk meghajlik, elkezdünk unatkozni, magunkra maradunk és meghalunk, mint a görögök, hinduk, régi keresztények.
Az öregasszony csontos, bütykös, aszott, száraz, remegő keze nem azért ilyen, mert sokat dolgozott.
A kéz, az öröm után nyúlt.
Arc sosem tud ilyen megrendítően és megsemmisítően őszinte lenni. A kéz láttán a világ legoptimistább lénye is megszeppen.
Végül mindnyájunk keze ilyen lesz, ilyen szomorú, fáradt, tanácstalan, elhagyatott, szegény, öreg kéz. Az egyetlen amit az ember tehet, mint Dosztojevszkij, leborul előtte és nyög: nem előtte, hanem az egész emberiség szenvedése előtt!

Amikor mintegy száz évvel ezelőtt újra észrevették, hogy az élet szenvedés, semmi egyebet nem vettek észre, mint az öregasszony kezét.
S a helyzet azóta csak annyiban változott, hogy az emberiség egy része kitart az optimizmus mellett, s mindenekfölött ragaszkodik annak látszatához, hogy az élet öröm.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szép a Valentin napi szerelem, mondta Plató,

De az az igazi, ha a vágy tárgya kézzelfogható,

S mert, az ábrándozás az élet megrontója,

Ezt elkerülendő, szerelmünk fenekét fogjuk két marokra,

Ez élvezetes, és nem siklik félre az élet,

Remélem belátja, ez a helyes szemlélet,

De, hogy törődjünk a romantikával is,

-Imádlak, kivánlak -, a fülébe suttogom már is.

 

(Tim)

 

 

 

 

Szívemen csomagok,
Futok, csak rohanok,
Múljon el ez az egész!
De idebent valahol
Hiányod zakatol,
Feledni olyan nehéz!
Szerelem, szerelem,
Mit tettél te velem?!
Miért lettem valaki más?
Mikor már egyedül
Csak a csönd hegedül
Mindegy, hogy ki a hibás.
Nincs választás!

Vár rám egy élet,
Túlélni téged.
Átírni végleg
A jót és a szépet.

Hiába szeretek,
Hiába szeretett,
Sohasem gyógyul a seb.
Jöhet új szerelem,
Ugyanazt keresem,
Valahogy semmi se szebb.
Mint az a pillanat,
Amikor megragadt
Szívem a szíved falán.
Hát megadom magamat,
Járom az utamat
S elmúlik egyszer talán...
A hűség bent.

Nagy Sándor (Pella, Kr. e. 356. július 20. és július 30. között - Babilon, Kr. e. 323. június 10.) III. Alexandrosz makedón király. (görögül: Αλέξανδρος ὁ Μέγας [ὁ Τρίτος ὁ Μακεδών], ejtsd: alexandrosz ho megasz [ho tritosz ho makedón], perzsául: Sikandar vagy Iskander). Kiterjesztette a görög (makedón) birodalom határait, melyet apja, II. Philipposz a kis makedón államból és egy görög városállamból alapított, s amely Nagy Sándor hadjáratai után Perzsiától és Egyiptomtól egészen az indiai szubkontinensig terjedt.

Hatalomra lépése a görög történelem egy új korszakának, a hellenizmus kezdetét jelentette.

Lassan közelít a kamera a mélykék ég és porvörös romváros előtt a csonkatoronyban ülő fekete ruhás figurára. Beszél, de nagy a háttérzaj. Szél van: a Ptolemaioszok és Alexandria, Ízisz és Ptah tulajdonnevei között a töltőszöveget roncsolja a huzat. Már-már lankad a figyelem, sok az idegen szó, ráadásul össze is kapcsolódnak, hálóba rendeződnek, ilyenkor szoktak fogyni a nézők. Általában, de nem most. A figura nyakában ugyanis egy fehér selyemsál, egy bohókás ötlet dolgozik a csatornaváltó gomb ellenében. Amikor a szél belekap, zászlót csinál belőle vagy dagadó vitorlát, néha kígyóformát. Amikor eláll, az anyag szelíd stólaként viselkedik, egy szent ember méltó kellékeként. Kit érdekel már, hogy mi lett a kváderkövek sorsa az erőddé alakított templomban? Hogy történt-e "istenváltás" a szentélyben? Hogy mi is volt az épülettömeg eredeti szerepe? A fehér selyem önálló életet él, blokkol és babonáz. Betömi a szöveg hézagait, és áthidalja a logikának követhetetlen csúcsokat. A mord észak-afrikai tájon saját vicceit lobogja szerteszét. A sivatagi homokvihar, a hamszin cinkosaként szerepli végig az ismeretközlésre fordított majdnem egész adásidőt.
Majdnem, csak majdnem. Hirtelen a sáljátéknak vége. A fekete figura gondolatmenete új kanyarhoz érkezik. Az anyagot megzabolázva, és mintegy véget vetve a komolytalankodásnak, egyik végét férfiasan hátraveti, mint Daniló a Víg özvegyben, és belekezd a Nagy Történetbe. Mondja és mondja. Hogy az épület rekonstrukciója eddig senkinek sem sikerült. Hogy szabályos kutatómunkával elvileg akár tíz év se lenne elég a falak külsejének rekonstrukciójához. Hogy maga se hitte volna: a templom már a harmadik ásatási év után "megadta magát". Hogy a "Fájdalmas Ízisz istennő" - saját gyártású szókapcsolat - templomához, hirtelen megvilágosodás révén, ráakadt egy kulcsra. Egyedül ő. Hogy ezt a kulcsot eddig mások - értsd az egész tudományos közvéleményt az úgynevezett preanestei Nílus-mozaikkal kapcsolatban - félreértelmezték. Hogy szó sincs róla, hogy az az ábrázolás "egész Egyiptomról" szólna. Hogy az kizárólag "a mi ásatásunk" terepét, Tapozirisz Magnát mutatja, a "krokodilusoktól és vízilovaktól hemzsegő", de mára már kiszáradt tavacskát. A később lerombolt és alakját vesztett templomot. Meg persze azt az egykor fároszként használt csonkatornyot, ahol most a kamera pásztáz, és ahonnan belátni a megfejtett rejtélyt, a misztikus kultusz terepét nagytotálban. "Ez a kedvenc helyem" - búcsúzik a szeles toronyból és a Duna Televízió nézőitől 2000 kora nyarán Vörös Győző. Szája körül titokzatos mosoly, az ártatlan boldog gyermekek istennek tetsző okossága. A sál újra lebben, most már lebbenhet, gazdája is engedi. Elégedett lehet. Újabb fejezettel toldotta meg azt az esettanulmányt, amely nélkül alighanem megírhatatlan az ezredvégi Magyarország mentalitástörténete.

"Hétévesen, a székesegyházban, ministrálás közben világosodott meg bennem, mi is akarok lenni. Az olvasmány az Exodusnak azon részéről szólt, amikor Mózes és Áron megjelennek a fáraó előtt… Ettől kezdve csak Egyiptommal kapcsolatos könyveket kezdtem olvasni…" Az isteni rendelés tudomásunk szerint e pillanattól szegődik mellé, de módunk van nagy vonalakban e rendelés állomásait szakaszról szakaszra követni.
"Egy gyónás végeztével, amikor penitenciát vártam, így szólt Bíró László püspöki titkár: Mondd, fiam, mi akarsz lenni? Egyiptológus, válaszoltam, mire behívott magához, a könyvespolchoz lépett, és leemelte a Fény és káosz című Kákosy-munkát, majd odaadta. Nézd ezt az embert, mutatott Kákosy fotójára, most fölmész hozzá Pestre, bemutatkozol, és elmondod, mi akarsz lenni. Ez a penitenciád." (B. Cs. [azaz Bartal Csaba, Vörös televíziós szerepléseinek rendszeres társalkotója]: A magyar Champollion. Napi Magyarország, 1998. március 27.)
"Nekem az a hivatásom, hogy Egyiptommal foglalkozzak. Azért vagyok a világban, hogy valakiért teljesítsem ezt. Hangsúlyozom, nem valamiért, hanem valakiért. Egészen pontosan: Isten dicsőségére." (Hovanyecz László: Eltűnt évezredek bizalmasa. Népszabadság, 1998. május. 30.)
De talán nem is helyénvaló a hivatás szó, az őt támogató sajtó föllépésének korai időszakától kezdve szívesebben is fogalmazza másként a vele kapcsolatos különös motivációt. "A koránál is fiatalabbnak látszó ifjú régész (!) Pécsett végezte iskoláit… Hétéves korától tudatosan készül az egyiptológusi pályára, amelyet nem hivatásnak, de küldetésnek tart." (Havasi János: Szent küldetés a Thot-hegyen. Magyar Nemzet, 1996. október 3.)
A küldetéstudat valódi természetéről a meglátogatott és mentorának megnyert Kákosy László nyilván nem sokat sejt. Ő lát egy tizenhat éves, angolul elég jól tudó, az alapkönyveket már elsajátító, kedves és meggyőző beszédű fiatalembert. Ő úgy tudja, hogy karrierbabér az általa művelt szakmában nehezen terem. Ritkán indul a szak. Tizenkettőből tíz az abszolutórium előtt kimarad. Pénz nincs, hírnév még annyira se. Mi a kockázat, ha gimnazistaként vág bele az egyetemi tanulmányokba? Legföljebb abbahagyja… (Mint ahogy később, a Pázmány Péteren fölvett teológia szakot abba is hagyja.) Ma már nem így látná, és másképpen is irányítaná tudományos utánpótlásának ügyét, de ez még sok keserű lecke előtt, még 1988ban történik.
Nehezebben rekonstruálható az a képességcsomag, amellyel Vörös intellektuálisan valóban rendelkezik. Hogy a hitbéli gazdagság dolgában jól áll, arról sokat tudni - leginkább a sajtóban sűrűn fölfakadó vallomásainak köszönhetően. De a nem hitbéli dolgok forrásai - a későbbi események kombattáns légköre miatt - végletesen ellentmondóak. A kollégák közül van, aki úgy fogalmaz, hogy "az »ifjú Champollion« tárgyi tudásának hiányosságairól, zavaros gondolkodásáról, melléfogásairól már egyetemi tanulmányai során legendák keringtek évfolyamtársai és tanárai között" (Pécsi Ágnes: A király meztelen. Szikomor internetújság, 1998. november 18.)
Tanárai sem a zsenire emlékeznek - gyűjt róla hasonló információkat egy újságíró - "esetenként a félév elvégzése is nehezére esett. Egyiptológiai szakdolgozattal nem rendelkezik. Saját tudományos teljesítménye jóval elmarad korosztályának legjobbjaitól." (Makkay János: Az egyiptomi expedíció kérdőjelei. Kis Újság, 1998. június 30.) De hát ők perben-haragban állnak, jóindulatra meg nincs okuk. Szoros közelítésben a Jézus és Egyiptom című dolgozat ugyanis már "túlkoros". Végül is Egyiptom Kleopátrával halt Krisztus előtt 30-ban.
A másik oldal véleményezéseiből persze más kép kerekedik, de hát az ő elfogulatlanságukhoz is férhet kétség. Kákosy László, a tanár, mentor, sokáig az egyetlen igazi fölöttes, Maróth Miklós, a katolikus egyetem rektora, jelenlegi munkahelyének főnöke, valamint a kitartó szponzorok, Fitos Zoltánnal, a Ganz Gépgyár Holding vezérigazgatójával az élen: ugyan mit mondjanak védencükről saját becsületük sérelme nélkül? (Más kérdés, hogy Kákosynak egy ponton túl ki kellett hirdetnie saját megszenvedett fölismerését, de erről később.)
Maradna a nyelvtudás bizonyítása, de mintha a nyelvvizsgapapírok tárgyi bizonyítékaival e kormányzati ciklus közéletének nem volna szerencséje. Mindenesetre elgondolkoztató egyik korai interjújának az a passzusa, mely szerint "óegyiptomi hieroglifikus nyelvből felsőfokú nyelvvizsgám van, akárcsak koptból. Utóbbit tolmácsszinten beszélem. Amikor itt járt Pannonhalmán az alexandriai pátriárka, én fordítottam." (Kozma Ferenc: Thot-hegyi rajt-cél győzelem. Baranyanet, 1997. május 17.) Merthogy "ilyen nyelvvizsga egyszerűen nem létezik - írják erről. (Pécsi Á., uo.) - A kopt nyelvet még a kolostorokban élő szerzetesek sem beszélik! Kopt nyelven nem kommunikálnak." Semmi baj. Lesz még nagyobb eltérés is a Vörös-féle kommunikáció és a Vöröst cáfoló argumentáció között.