Kisfaludi Strobl Zsigmond

2007. október 07. 20:44 - veni75

(Alsórajk, 1884. júl. 1. - Budapest, 1975. aug. 14.)
szobrász

Az Iparművészeti Iskolán négy éven át Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Közben Stróbl Alajos műtermében is dolgozott. Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult, hazatérése után a Mintarajziskolában folytatta tanulmányait, a mestere Radnai Béla volt. Első jelentős kiállítása 1909-ben a budapesti Művészházban volt. Finale (1911) című hármas aktjával 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, és ennek köszönhetően itáliai, franciaországi és belgiumi tanulmányutakon vett részt. Nagy hatással volt művészetére a jeles német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikája, klasszikus fegyelme.

Az I. világháborúban mint katona készített portrékat. Ekkoriban (1918) formázta meg Ijász című szobrát is; melyet előbb a Margitszigeten, majd 1929-ben a Városligetben állították fel. A két világháború között számtalan alkotást készített az apró porcelánfiguráktól az életnagyságú szobrokig (pl. nagykanizsai hősi emlékmű, Szent Imre herceg, Bp., 1930). Nagyon sok jeles személyiség portréját örökítette meg (Iványi Grünwald Béla, 1924; Györgyi Dénes, 1923; G. B. Shaw, 1932; Pásztor János, 1934; Erzsébet angol trónörökös, 1937). Ebben az időben járt Angliában, ahol mint szobrászművész is jelentőset alkotott (Hamilton tábornok szobra a skóciai Aberdeenben). Egyik legismertebb műve volt a Gellért-hegyen felállított Felszabadulási emlékmű (1947). 1952-ben mintázta meg a Parlament előtti Kossuth-emlékmű főalakját, majd 1953-ban a Millenniumi emlékmű új Rákóczi- és Kossuth-figuráját. Már nyolcvanéves elmúlt, amikor felállították Egerben a Végvári vitézek (1968) című szoborkompozícióját. A hazai kiállítások mellett külföldi tárlatokon is bemutatkozott (1935-ben Londonban; 1955-56-ban Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Lvovban; 1958-ban Prágában; 1959-ben Pozsonyban).

Munkásságának elismeréseként Kossuth-díjat (1950, 1953) valamint kiváló művész (1952) címet is kapott. Több mint ötven alkotása áll Magyarország közterein. A Magyar Nemzeti Galéria, a zalaegerszegi Göcsej Múzeum és több külföldi gyűjtemény (British Museum, Ermitázs, Puskin Múzeum) őrzi műveit.

Kisfaludi Strobl Zsigmond 1927-ben került kapcsolatba a Herendi Manufaktúrával: ekkor kérte fel Gulden Gyula ügyvezető igazgató egy olyan, magyaros jellegű figura elkészítésére, amely porcelán-kivitelezésre is alkalmas. Így született meg 1928-ban a 38,5 cm magas Pengéjét vizsgáló huszár, illeszkedve ahhoz az 1920-30-as években követett művészeti irányzathoz, amely témáját a magyar nép életéből, illetve a keresztény vallásból merítette.

A két világháború közötti időben a Manufaktúra művészeti vezetőinek (Telcs Ede, Richter Aladár és Hubay Andor) választása alapján számos ismert magyar iparművész kapott megbízást magyaros porcelánfigurák tervezésére, akik a kor ízlését követő darabjaikkal - a gazdasági világválság ellenére - biztosították a Manufaktúra sikeres működését. Ehhez a sikerhez nagyban hozzájárult Kisfaludi huszárfigurája is, amely - az 1933-ban elkészült 23,5 cm-es kicsinyített másával együtt - évről évre népszerűbb lett olyannyira, hogy mára a Manufaktúra egyik fénykorának - a 20-as, 30-as éveknek - szimbólumai közé nőtte ki magát.

Szólj hozzá!

Szabadság-szobor

2007. október 07. 20:38 - veni75

"budapesti városképet szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. A pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méter magas, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Az 1989-es rendszerváltást követő átalakítás után az emlékművet "leegyszerűsítették", a mellékalak katonákat áthelyezték a szoborparkba, és új felirat került a talapzatra, mely új jelentést az együttesnek: "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért".

Kisfaludi Strobl Zsigmond, Geraszimov szovjet festő és Jofan szovjet építész Felszabadulási emlékművét 1947-ben avatták fel. A katona-alakokat eltávolították, ma a központi nőalak "általános" Szabadság-szobor.

A Gellért-hegyet, sőt az egész város képét szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. Maga, a pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méter magas. Az eredeti emlékművön előtte géppisztolyos szovjet katona (6 méter magas, bronz), bal oldalán fáklyát vivő, lépő férfi, jobb oldalán sárkányölő férfi (mindkettő bronz) volt látható. Mögötte mintegy 3 méter magas kőkatona állt. Az utóbbi 1956-ban elpusztult, de újrafaragták. Az emlékművet a felirata szerint "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" emelte. Feltüntették rajta az elesett szovjet katonák nevét is.
A rendszerváltozás az emlékművet is átalakította. A katonákat áthelyezték a szoborparkba, a talapzat doborműveit befalazták, a feliratokat levésték (a neveket tartalmazó táblákat máshol helyezték el). Csak az oldalsó mellékalakok maradtak a géniusz mellett. Új felirat ad új jelentést az együttesnek: Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.

Szólj hozzá!

Tabán

2007. október 07. 20:28 - veni75

Forrás

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület nagy történelmi múlttal dicsekedhet, ma tágas park és néhány épület tanúskodik az egykor virágzó városka létéről.

Lakták kelták, rómaiak, s meleg vizű forrásai miatt a törökök fürdőket emeltek itt (a mai Rudas és Rác gyógyfürdőt). Együtt érkezett a törökökkel az első szerbek, s 1690 körül az etnikumot felfrissítő utolsó nemzedék. Ők adták török nevét is a negyednek: Tabán (Papucs). A rácok legtöbbje bőrt cserzett, papucsot varrt. Nagy becsben álló foglalkozások az igazhitű hivatalnokok s katonák körében! A XVII. századtól szerb, görög és cigány menekültek éltek kis utcáiban.

A XIX. század végére saját nyomorúságába fullad e reprezentatívnak sohasem számító városrész. De éppen régisége táplálja - legendákban testet öltő - romantikáját: mulatóházak tucatszám, kis, görbe, rosszul világított utcák, zárt kapuk és egymásnak szoruló házak. Budapest megsiratta szerelmes sétáinak Tabánját, mikor jó háromnegyed évszázada lebontották. Egy-két rangosabb épület maradt mindössze, mutatóban.

A Tabán alján a Várat a Dunaparttal összekötő árkádos, díszlépcsős teraszokat (Várkert) a XIX. század nagy építésze, Ybl Miklós tervezte. A Tabán ma rendszeres helyszíne szabadtéri fesztiváloknak, zenei eseményeknek, kerekes székkel is látogatható.

Destroying a house in old part of Budapest, named Tabán
date:	1933
country:	Magyarország
place:	Budapest
registration number:	Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye
filename:	00006667.tif

Destroying a part of old Budapest, named Tabán: Aranykacsa Street
date:	1932
country:	Magyarország
place:	Budapest
registration number:	Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye
filename:	00006457.tif

Destroying old part of Budapest, named Tabán
date:	1934
country:	Magyarország
place:	Budapest
registration number:	Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye
filename:	00006465.tif

Destroying of old part of Budapest, named Tabán
date:	1932
country:	Magyarország
place:	Budapest
registration number:	Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye
filename:	00006467.tif

Forrás

Szólj hozzá!

A díszkivilágítás története

2007. október 07. 20:27 - veni75

Díszkivilágítás, hogy még szebb legyen Budapest

A közvilágításon kívül 1928-ban új szolgáltatást vezetett be A Budapesti Elektromos Művek: a díszkivilágítást. Ennek az volt a célja, hogy a főváros azon épületeit, szobrait és a városszépítést szolgáló egyéb művészi kivitelű műtárgyait, építményeit homlokzat- vagy szegélyvilágítással lássa el. Ettől persze a főváros illetékesei a turizmus fellendülését is várták, amihez a természeti és építészeti szépségekben bővelkedő budai Duna-part kiválónak látszott. Először a Halászbástya és a Mátyás-templom tornya úszott fényárban, méghozzá 1928. augusztus 28-án. (A hatalmas szerelési munka mindössze hat napig tartott, és már a harmadik napon próbavilágítást tartottak.)

A siker óriási volt, így még ugyanabban az évben elkészült a Szent Gellért-szobor, majd 1929-ben a Citadella fényárvilágítása is.

Fényárvilágítás

Az építmény körül elhelyezett nagyteljesítményű, izzólámpás, tükrös fényvetők "árasztották el" fénnyel a műemlékeket.
A János-hegyi Erzsébet-kilátó díszvilágítása 1929-ben már másfajta eljárással készült. Itt úgynevezett szegélyvilágítást alkalmaztak, azaz az épület jellemző vonalainak hangsúlyozására 547 darab 40W-os izzólámpából álló füzéreket szereltek fel.
Erzsébet királyné szobránál 1933-ban ismét újabb díszvilágítási rendszert vezettek be, a közvetett világítást. A fényt nem közvetlenül a megvilágítani kívánt műalkotásra, hanem az emlékművet körbefoglaló, kör alaprajzú csarnok kupolájára. Az innen visszaverődő szórt fény világította meg a szobrot. A kupola alatti párkányon elrejtve 22 darab 100W-os csőlámpát szereltek fel.

1933

1935

1937

Budapest díszvilágításának a kiépítése 1935-től egyre nagyobb lendületet kapott. Az esti látvány összhatását már tudatosan tervezték. Ekkor készült el a Millenniumi Emlékmű oszlopának, az Országháznak és a Királyi Várnak a díszvilágítása.

A dunai panoráma kezdett egységessé, összehangolttá válni. A Lánchíd első, lámpafüzérekből álló díszkivilágítása 1937 májusára elkészült. A vasszerkezet kecses ívét a jobb és a baloldalon két-két lámpasor rajzolta ki. A két kapuzat külső és belső körvonalait, a párkányzat és az oromzat éleit szintén egy-egy lámpafüzér hangsúlyozta. A "lámpaszalag" hossza több mint két kilométeres volt. A 4204 darab lámpából álló díszvilágítás a korabeli Európában is párját ritkító, igazi szenzáció volt. A kivilágított Lánchíd ezáltal a főváros egyik szimbólumává vált.

Szent István halálának 900. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozat volt Magyarországon, ami a fővárosi díszvilágítás fejlesztésére is serkentőleg hatott. Főleg egyházi témájú szobrok és műemlékek díszvilágítása készült el, de kibővítették a Hősök tere világítását is. Bővült a Citadella díszvilágítása, fénybe borult a Szent Gellért-szobor alatti vízesés, és a Szent István-bazilika kupolája. A II. világháború előtti utolsó díszvilágítási munka az 1939-ben elkészült városligeti Vajdahunyadvár volt.

Teljes sötétség után
A Honvédelmi Minisztérium elsötétítési rendeleteinek megfelelően az Elektromos Művek 1941-től üzemen kívül helyezte a díszkivilágításokat. Budapest ostroma után azonban már 1945-ben néhány kisebb, főként szovjet emlékmű "kötelező" díszvilágítást kapott. Az első igazán jelentős esemény azonban az újjáépített lánchíd fényrendszere volt. A világítás művészi céljait és hatását tekintve erősen különbözött a háború előtti megoldástól. Eltekintettek a láncok ívének kivilágításától, csak a kapuzatokat mutatták be. A nagy teljesítményű, erős fény-árnyék hatást keltő súroló fényekkel a kapuzat világítása művészi hatást keltett. A párkányokon elhelyezett 192 darab lámpatesttel, és a pillérek megvilágításával a már csillogó víztükörrel is létrejött a kapcsolat.

1944

"Takarékos évek"

Egy város lakóinak hangulata attól is függ, milyenek az esti fények. Akkor is ha az adott korban lehetőség szerint nem szívesen vannak az utcán az emberek. Az 1950-1966-ig terjedő időszakban a gazdasági nehézségek és a helytelenül értelmezett takarékossági szempontok nem kedveztek a díszvilágítás fejlődésének. A politikailag fontos szobrok, emlékművek megvilágításán kívül szinte csak az Országház díszvilágítása lehetett fontos.

Tudatos látványépítés

A hetvenes éveket bátran nevezhetjük a budapesti díszkivilágítás virágkorának. A tudatos, egymásra épülő fejlesztés, a gyors ütemű bővülés eredménye volt a dunai panoráma kiteljesedése, több kisebb városképi együttes, esti színfolt létrejötte. Budapest esti látványa újra világhírű lett. Először valósult meg az, hogy egy jelentős műemlék, a Mátyás-templom teljes tömegét kivilágították.

1965

1970

A fejlesztés csúcspontja 1970 tavasza volt, amikor elkészült a Budavári palota kivilágítása és a Lánchíd díszvilágításának korszerűsítése. A háború előtti megoldással ellentétben most a Vár teljes épületegyüttesét - beleértve a történelmi várfalakat és tornyokat is - megvilágították. A Lánchíd harmadik díszvilágításának tervezésekor egyesítették az előző két megoldás előnyeit. Az ívek füzérvilágítása mellett a kapuzatok és pillérek fényárvilágítása is megvalósult, így a híd minden műemléki értéke művészi megvilágításban lett látható.

Újabb kihívást jelentett a díszvilágításokat tervező művészeknek a belvárosi templom megvilágítása, hiszen itt alkalmaztak először színes lámpákat. A 15 különböző színű fémhalogén lámpa kipróbálása után a főhomlokzatot fehér fényű, míg a zöld toronysisakot speciális tallium- és indiumjodidot tartalmazó fémhalogénlámpákkal világították meg. A következő években új díszvilágítást kapott az Országház kupolája, majd a dunai homlokzat is.

1974

1981

Az óriási fejlesztéseknek a hetvenes évek végén jelentkező energiaválság vetett véget. Egyetlen kivételként a Hősök tere említhető, ugyanis az 1981-es építészeti felújítással együtt a díszvilágítását is átépítették. Bár a műtárgyak díszvilágítása a fővárosi közvilágításának költségvetéséből alig egy százalékot jelent, az akkor városvezetés látványos intézkedést akart hozni. Ez sikerült is. A díszvilágítási stop valóban látványos visszaesést hozott, de az energiafelhasználás helyett a turizmusban.

Egy új fénykor kezdete

A fejlesztés csak 1985-ben indult meg újra, méghozzá a Vajdahunyadvár új díszvilágításának kiépítésével. Ekkor készült először olyan változat, amely az épületegyüttes külső és belső homlokzatát egyaránt bemutatja. A nagynyomású nátriumlámpák bensőséges sárga hatásával, a fény-árnyék játékosságával, romantikus benyomást keltő, vonzó díszvilágítás létesült.

A siker nem maradt el most sem, és ez elegendő volt ahhoz, hogy 1987-ben rekonstruálják a Szent Gellért-szobor díszvilágítását is. Az év nagy újdonsága azonban mégiscsak a Lánchíd új fényruhája volt.

Szólj hozzá!

Gellért -hegy

2007. október 07. 20:24 - veni75

Kedvelt kirándulóhely kellemes parkja és a kilátóteraszok által nyújtott gyönyörű panoráma miatt, de védett növények és barlangok is találhatók itt. A hegy nevezetességei egy-egy történelmi kor emlékei.

Barlangjai közül védett az István-barlang és sziklakápolnája, valamint a Gellért- és a Rudas-fürdő forrásbarlangjai.
Itt áll Szent Gellért püspök szobra, ami a pogány időket, valamint a Citadella, ami az 1848-49-es szabadságharc utáni Habsburg elnyomást idézi, a város fölött magasodó Szabadság-szobor pedig a II. világháború utáni korszakot képviseli.

A Gellért-hegy nevét - a legenda szerint - az 1046-ban a pogány magyarok keze által innen letaszított Gellért püspökről kapta. A hírhedt gellérthegyi boszorkányok azonban fittyet hánytak a szent nevének, és még a XVII. században is itt tartották gyűléseiket - ha igaz...

A mende-mondák szerint egykor boszorkányok tanyája volt a hegy, ma talán innen nyílik a legszebb kilátás a városra. Nevét Gellért püspökről kapta, akihez a kereszténység elterjesztése fűződik Magyarországon. A hagyomány szerint hordóba zárva taszították le a hegyről a Dunába a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok.

A csúcsán épült Citadella teraszairól nemcsak az összképet élvezhetjük, de teleszkóppal is betekinthetünk a részletekbe. A Citadellát az 1848-49-es szabadságharc leverése után építették, a célból, hogy innen tartsák ”megfigyelés” alatt a várost.

A város szinte minden pontjáról jól látható női alakot ábrázoló Szabadság szobrot 1947-ben állították fel, amely a náci uralom alóli felszabadulás emlékműve. (A Szabadság-szobor mellől 1992-ben lebontott szovjetkatona-szobor ma a budatétényi Szoborpark Múzeumban tekinthető meg.) Minden évben augusztus 20-án innen lövik fel az ünnepi tűzijáték rakétáit.

A hegy északi lejtője Tabán néven vált ismerté. A 30-as évek végéig ez a rész sűrűn lakott volt, egymást érték a földszintes házak, amelyek közül jó néhány vendéglőként, vagy kocsmaként működött. 1933-ban közegészségügyi okokból lebontották a tabáni házakat. A régi tabáni hangulatot őrzi a Szarvas ház. Ma főleg télen, amint leesik az első hó, gyerekes családok keresik fel a Tabánt, hiszen kitűnő hely szánkózásra. Nyáron népzenei és rock koncerteknek is otthont ad. Mindenképpen érdemes megnézni a berlini fal két darabját, amelyeket itt állítottak fel.

A Gellért hegy közvetlen közelében több gyógyfürdő is található: a Rác Fürdő, a Rudas Fürdő és a Gellért Fürdő a vele egybe épült szállodával, amely különösen szép látványt nyújt esténként a dísz

díszkivilágításnak köszönhetően. Szt Gellért szobor 1918.

Szólj hozzá!

A budai Várhegy

2007. október 07. 20:23 - veni75

Buda városképében, a főváros történelmében meghatározó szerepet játszik a Világörökség Listán is jegyzett Várhegy, amelyen a tatárjárás (1241) után jött létre az első állandó település. De vajon miért éppen a Várhegyen, hiszen a tőle délre fekvő Gellért-hegy ugyanúgy, sőt talán még jobban védhető magaslat? A Várhegy előnyei földtani, domborzati adottságaiban keresendők. (A budai Várhegy földtani metszete)

A hegy lapos tetőszintje eleve alkalmas volt a megtelepedésre. Az igazi előnyök azonban az utcaszint alatt rejtőznek. A Várhegy felszínét az egykori hévforrások vízéből kivált, 10–15 m vastag forrásmészkő borítja. A forrás- vagy másik nevén édesvízi mészkőben képződött barlangi üregekbe a békés és háborús időkben egyaránt fontos pincéket mélyíthettek, a házak között átjárókat alakíthattak ki. A Várhegy alatti – részben mesterségesen kiépített – üregrendszer járatainak összhossza mintegy 10 kilométer! (Ebbe a forrásmészkő-rétegbe vájták a mai Várnegyed vendéglőit, illetve a Vár labirintusát is.)

A forrásmészkő alatt pedig a Duna egykori szintjének emlékét őrző folyami kavics helyezkedik el. A kavicsrétegek természetes víztározóként biztosították a település ivóvízét.

A budai Várhegyet éppen e sajátos földtani felépítése emelte ki a hegység különben hozzá hasonlóan meredek lejtőkkel övezett tagjai közül. A platón megtelepülőknek csupán a hegy alapkőzete, a meszes-agyagos budai márga okozott gondot. Az agyagos kőzetben ugyanis a meredek lejtők mentén gyakorta léptek fel csuszamlások. Ha valaki körülnéz a Várhegy alatt átvezető, 1857-ben elkészült Alagút krisztinavárosi bejáratánál, a meredek lejtőre épült lakóházak mögött téglából, betonból emelt támfalakat talál – ezek védik e telkeket a lejtőcsuszamlásoktól.

A Várhegy
A Várhegyet, e házakkal telerakott, másfél kilométer hosszú, lapos sziklát úszó kőgályához szokás hasonlítani. Pedig első látásra maga a Várnegyed Nyugat-Európa épségben maradt középkori városrészeihez képest talán szegényesnek, provinciálisnak tűnhet. Néhány díszes palota mellett a legtöbb épület egyszerű, vakolt polgárház. Keskeny, mégis világos utcákat alkotnak, melyek mind az egykori kapuk felé tartanak, s közben a hegy alakját követve kanyarodnak. Egy váratlan, pusztító erejű mongol támadás után, a XIII. század közepén húzódtak fel a hegyre Buda első polgárai. Később a hegy déli végébe települt a királyi udvar - ekkor kezdődött a negyed virágzása. Buda a XV. században Európa egyik legjelentősebb városa lett, akkori lakossága 8000 főt számlálhatott.

Megfordult itt sokfajta náció. "Olasz műveltségű főpapok élnek nyers katonaélethez szokott főurak mellett... Svájci polgári követek török uraknak adják a kilincset." - írta egy történész. Buda az 1541-ben kezdődött török uralom idején lassan pusztult, felszabadulásakor (1686-ban) pedig nem sok maradt belőle a 75 napos ágyúzás után. Az osztrák hatóságok 300 lakost számoltak össze a városban. Aztán újjáépült, az utcák nyomvonalát megtartva, de a valaha kétemeletes házak többsége már csak egyemeletesként. Barokk kisváros jött létre, vastag falak mögé rejtve a régebbi romokat. 1849-ben is ostromolták, megint újjáépült, aztán a magyar minisztériumok költöztek ide. S egy hosszú, nyugodt korszak után, 1945 januárjában ismét romhalmazzá lőtték.

Kerek egy hónapig tartották magukat itt a teljesen körülzárt német csapatok. Ez volt a város történetének 31. (!) ostroma. A legutóbbi újjáépítés sokáig tartott, ezért például a korábban itt működő minisztériumok új épületbe költöztek, helyükön diákszálló, múzeum lett. Kitiltották az autókat; jelenleg csak az itt lakók, az itt dolgozók, valamint a Hilton Szálló vendégei és a taxik hajthatnak be. A Várba visszaköltözött a csend.

"Ha az épület több, egymás feletti réteget hord magán, valamely korábbi állapot kiszabadítása csak kivételes esetben jogosult, azzal a feltétellel, hogy az eltávolított részek csekély értéket képviselnek, míg a felszínre hozott mű nagy történeti, régészeti vagy esztétikai értékű dokumentumot jelent..." - rendelkezik a műemléki helyreállítást szabályozó ún. Velencei Charta.

Példa erre egész Budavár. A romok eltakarításakor bukkant elő az a sok-sok középkori részlet, amelyet a helyreállításkor már nem falaztak vissza. A nyomokból biztosra vehető, hogy a falak mindenütt színesek voltak, fekete, fehér és zöld mintával. A romos házak kapualjai is tartogattak meglepetést. A romok közül tucatjával kerültek napvilágra ún. "ülőfülkék". Hogy pontosan mire szolgáltak, nem tudható. Összesen 63 ilyen ülőfülke látható ma a Várban. Néhány magyar városon kívül ilyenek nincsenek sehol Európában. A legrégebbi XIII. századi darabok még egyszerű félkörívvel záródnak, később egyre díszesebbre építették őket. Kinek szebb az ülőfülkéje - talán ebben versenyeztek egymással a budai polgárok.

A házak falán látható tábla eligazít a házak adatait illetően. A Várfal majdnem mindenütt épen maradt, néhány kisebb szakasztól eltekintve körbe lehet járni a tetején. Mi is kezdjük itt a sétát, nézzük meg a Buda felőli oldalt - menjünk el a Fehérvári Kaputól a "Savanyúleves Rondelláig". Régebben itt volt a budai sétatér, a "korzó". Ma eléggé kihalt, csendes.

Szólj hozzá!

Alagút

2007. október 07. 20:22 - veni75

Négy évvel a Lánchíd befejezése után megindult a Várhegy alatti alagút építése, Clark Ádám tervei alapján 1857-re készült el. Különösen szép Pestre néző, klasszicista kapuépítménye, a másik oldali későbbi munka.

A Várhegy alatti 350 méteres közúti alagút építésekor a közvélemény előtt a terv kivitelezhetetlennek tűnt. A hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott.
Az Alagút tojás alakú boltozattal épült. A Lánchíd felőli bejáratát a hídhoz illően klasszicista stílusban alakították ki. A Krisztinaváros felőli torkolat már az építés korának megfelelően romantikus stílusban épült. Ezt ma már nem láthatjuk: a háborúkban elpusztult, és az Alagút nyugati kapuját új tervek alapján építették meg.
A rossznyelvek szerint csak azért építették az Alagutat, hogy borús időben bele lehessen tolni a Lánchidat. De ennél sokkal fontosabb oka volt: az Alagút elkészültéig Pestről a Krisztinavárost és a budai hegyvidéket csak a Várhegy megkerülésével lehetett elérni. Amint az Alagút is megnyílt, Buda megközelítése egyszerűvé vált, és Buda átalakult.

Szólj hozzá!

Clark Ádám

2007. október 07. 20:14 - veni75

A Lánchíd és az Alagút építőjéről elnevezett (a kettő közötti) Clark Ádám téren áll a "0" kilométerkő, Borsos Miklós alkotása. Ez a kiindulópontja - a 8-as kivételével - a főútvonalaknak. A térről indul a Budavári Sikló.

Clark Ádám (Edinburgh, Skócia, 1811. augusztus 11. - Buda, 1866. június 23.): angol mérnök. Élete meglehetősen titokzatosnak tűnik, főleg az ellentmondó életrajzi források miatt. Egyesek szerint a Glasgow-i Royal Technical College elvégzése után ugyanott segédmérnöki alkalmazást kapott, míg mások szerint soha nem végzett főiskolát, hanem egyszerű munkásemberként, önképzéssel jutott el arra a szintre, amely kevés diplomás mérnöknek sikerült. 1834-ben Széchenyi Istvánnal jött Magyarországra, hogy a Duna szabályozásához szükséges angol gőzkotrógép helyszíni összeszerelését és próbaüzemelését elvégezze, majd visszatért hazájába. 1839-ben Széchenyi javaslatára megbízást kapott névrokonától, Tierney William Clarktől, a Lánchíd tervező főmérnökétől a híd felépítésének vezetésére, amit 1842-49 között hajtott végre. Magyarországon telepedett le. 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója, 1848-ban Széchenyi mellett a közmunkák minisztériumának műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején, amikor Hentzi osztrák tábornok szorult helyzetében fel akarta robbantani a Lánchidat, Clark kinyittatta a Duna és a Lánchíd lánckamrái között lévő zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette. A lánckamrákhoz így nem lehetett hozzáférni, ezért Hentzi a puskaporos hordókat magára a hídra rakatta. Máj. 21-én a hordókat felrobbantották, de a hídban nem sok kárt tudtak tenni, 1852-ben megtervezte a budai alagutat, s azt 1857-re elkészítette.

1855. szeptember 6-án feleségül vette az akkor 19 éves Áldásy Máriát, a budai városkapitány lányát. Házasságukból Nelly, Irén és Simon nevű gyermekeik születtek. Ő tervezte a bécsi Karolinenbrückét és a leitmeritzi nagy hidakat is. Élete végén építette fel az I. ker. Koronaőr u. 7. szám alatti Clark-villát, ám a beköltözést már nem érte meg, tüdőbajban meghalt. (A villát a II. világháború során bombatalálat érte és lebontották.) Clark Ádám életében semmiféle kitüntetést nem fogadott el. V. Ferdinánd a Lánchíd építéséért nemességet akart neki ajándékozni, de az ősi skót nemességére büszke Clark elhárította ezt a megtiszteltetést.

forrás

forrás